Erre a felvetésre az a rövid válaszom, hogy a csődeljárás sikeres lezárása után valóban a tartalommal való megtöltés a következő lépés. A hosszú válaszom pedig az, hogy egyelőre nem lehet megmondani, hogy az Est Media az Opushoz hasonló cég lesz, vagy valami egészen más, hiszen a jövőbeni tulajdonos dönti majd el, hogy mi lesz a vállalat tevékenységi köre. Az viszont jól látható, hogy a befektetők várakozásai optimisták. Annyiban hasonlít az Est Media a Mészáros-cégekhez, hogy amikor azok a vállalatok - az Opus és a Konzum - felfutottak, mindenki kereste bennük a tartalmat és azt, hogy milyen fundamentumokkal lehet igazolni a részvényeik hatalmas árfolyamemelkedését. Ezt a folyamatot meg lehet ítélni pusztán csak politikai szempontból, és akkor mindenki a saját ízlésének megfelelően tud hozzá viszonyulni, vagy azt is lehet mondani, hogy ez egy lufi.
Az viszont tény, hogy a Mészáros-papírok szárnyalása az egész magyar tőzsdét húzta magával, anélkül valószínűleg most az Est Mediában sem lenne ekkora rali.
Ez kétségtelen. Amikor a Mészáros-cégek megjelentek, régen látott fejlődésnek indult a hazai tőzsdének a kis- és közepes kapitalizációjú vállalatokból álló része, és ez a dolognak a politikai vetületénél sokkal fontosabb, mert van egy konkrét, kézzel fogható üzleti, gazdasági érdek a mögött, hogy ezek a vállalatok jól szerepeljenek, virágozzanak. Ráadásul ezeken a sztorikon nem csak a nagytulajdonosok tudnak keresni, hanem a magánbefektetők is. És nyilvánvalóan az Est Media sztorit is segítette a Mészáros-részvények körüli láz, növelte például annak az esélyét, hogy a csődeljárási megállapodás teljesítését követően befektetőt vonjunk be. A Mészáros-láz azoknak a részvényeknek is okozott forgalom- és árfolyamnövekedést, vagy egy intenzívebb spekulációs jelenlétet, amelyeknek semmi közük nem volt Mészáros Lőrinchez. Ez az egész tőkepiac számára lökést adott, és ez egy rendkívül pozitív fejlemény.
Sorostól Andy Vajnán át Mészáros Lőrincig sok mindent és mindenkit vizionálnak a befektetők, ez teljesen természetes. Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre nem tudok konkrétumokról beszámolni, hiszen a tárgyalásokat még nem indítottuk meg. Szeretnénk túl lenni a közgyűlésen, és szeretnénk teljesíteni a csődegyezségben foglaltakat, mert akkor tudunk tiszta lappal indulni.
Milyen befektetőt látnak szívesen?
Az Est Mediában bárki lehet befektető, aki elfogadja az üzleti és a jogszabályi feltételeket.
Mit lehet tudni a cég jelenlegi állapotáról, tartalmaz-e bármilyen eszközt, tőkehelyzete rendezett?
Jelenlegi formájában a vállalat nem tartalmaz semmilyen eszközt, mivel pontosan az volt a célunk, hogy olyan társaságot hozzunk létre, amelyik tőkepiaci keretet biztosít egy befektetés fogadására. Mondhatjuk úgy is, hogy zéró árbevétel, zéró nyereség. Olyan céget akarunk létrehozni, amelyiknek enyhén pozitív a saját tőkéje, de nincs olyan tevékenysége, amivel utána tranzaktálni kellene, amit értékelni kellene vagy bármilyen más akadálya lehet egy következő tranzakciónak.
Az Est Media a csődeljárást követően meg fog felelni a tőzsdei szabályozásnak, a saját tőke meg fogja haladni a jegyzett tőkét, és nem lesz szükség tőkepótlásra. Április 26-án lesz a közgyűlés, ezt követően fogja az igazgatóság meghozni a határozatát, amely az ún. csődrendező részvények kibocsátásáról szól. Ezután helyreáll a társaság tőkeszerkezete. Illetve tulajdonképpen már akkor helyreállt, amikor a bíróság jóváhagyta a csődegyezségi megállapodást, amely tartalmazta, hogy a bejelentett hitelezők leszálltak a követelésük névértékének 2,5 százalékára, így a társaság saját tulajdonában lévő kötvények gyakorlatilag annulálódnak.
Hosszú utat járt be az Est Media a Pesti Est ingyenes programajánló újságot kiadó vállalatcsoportot közel 15 évnyi működés után vásárolta fel az Econet, majd ezt követően a tőzsdei cég a médiatevékenységét külön cégbe, az Est Media Group-ba szervezte át. A magát számos területen kipróbáló Econet Est Media leányvállalata a kétezres évek közepére kiterjedt médiaporfóliót épített fel, a csúcspontot pedig a cég Szigetbe való bevásárlása jelentette 2007-ben. A válság a nevét időközben Econetről Est Mediává változtató céget is megtépázta, a társaság 2008 és 2011 között adózott eredmény szinten egyre nagyobb veszteséget termelt, a részvényárfolyam zuhanni kezdett, a társaság médiaportfóliójából végül a Szigetben fennálló üzletrészének eladására is rákényszerült 2012-ben, nem sokkal később pedig az Est Media leányvállalata csődvédelmet kért. Az éveken át húzódó csődeljárás keretében a társaság végül megegyezett a hitelezőivel, akik követelésük 97,45 százalékáról lemondtak, hogy a fennmaradó 2,55 százalékért cserébe pedig tőkeemelés keretében új Est Media részvényeket kapnak majd. A piaci szereplők kedvezően fogadták az Est Media körül kialakult helyzet rendeződésének lehetőségét, a vállalat részvényei januártól április végéig 55 forintról 139 forintig emelkedtek, majd negatív korrekció kezdődött, az Est Media papírjai ezzel együtt is duplázni tudtak idén.
Jelenleg hány alkalmazottja van az Est Mediának?Egy, Balázs Csaba. A társaság egyetlen munkatársa vagyok. Azért nem viselek tárasági pozíciót, mert az, hogy az Est Media tönkrement, és azok az okok, amelyek a csődeljáráshoz vezettek, az én gazdasági szereplésemet is korlátozzák, de valakinek vinnie kell a napi ügyeket, ezért van egy napi kétórás munkaviszonyom.
Rendelkezik közvetlenül vagy közvetetten Est Media-részvényekkel?
Nincsenek Est Media-részvényeim.
Ha hitt a csődeljárás eredményességében, miért nem szerzett korábban Est Media-részvényeket?
Amiben én hittem, az az volt, amit csináltam. Hogy a csődeljárást végig tudjuk vinni. Ez egy nagyon alaposan előkészített és mind jogilag, mind más szempontokból magas színvonalon kivitelezett eljárás volt. Azt gondoltam, hogy ebbe a társaságba biztosan fogunk tudni befektetőt találni. Az a konstrukció, amin gondolkoztunk, azon az árfolyamszinten jelentkezett, és nyilván egy más konstrukcióra vonatkozott. Akkor simán lehetett volna tenni takeover ajánlatot. A jelenlegi árfolyam szűkíti a cselekvési terünket, mert csak olyan befektetőt tudunk befogadni, aki vagy vállalja azt, hogy néhány milliárd forintot befizet az elején és eluralja a társaságot, vagy azt vállalja, hogy irányító kisebbségi tulajdont szerez. A tervezéskor át kellett gondolnunk, hogy lesz-e befektető, most úgy gondoljuk, hogy lesz. Amikor jelenlegi kisrészvényeseink közül néhányan segíteni akartak, az már egy magasabb árszint mellett volt. Ezt megköszöntük nekik, és mondtuk, hogy esetleg egy későbbi időszakban visszatérhetünk erre.
Önnek nincs részvénye, van viszont egy magánszemélynek, ő az egyetlen 5 százalék feletti tulajdonos. Ki ő?
Az egyetlen tulajdonos sehogy sem kapcsolódik a társasághoz. Amikor nagyon mélyen volt az árfolyam, 1-1,6 forint körül, az egyik tulajdonosi megfeleltetésnél meglepve vettük észre, hogy az addigi teljesen szórt, 100 százalékos közkézhányad csökkent, és az ország keleti felében élő úr részesedése feljebb csúszott, viszont erről nem kaptunk bejelentést. Írtunk neki egy levelet, hogy a jogszabályoknak megfelelően legyen szíves bejelenteni, hogy 5 százalék fölé csúszott. Később megtörtént a bejelentés, azóta nem változott a részesedése annak ellenére sem, hogy most már bőven 100 forint fölé emelkedett az árfolyam. Úgy látszik, nem foglalkozik aktívan a részesedésével, közgyűléseken sem jelenik meg.
Kik az Est Media hitelezői?
A hitelezők között vannak magánszemélyek, akik a társaság munkavállalói, de ők nem tekinthetők átlagos hitelezőnek, illetve nekem van még minimális bérkövetelésem a társasággal szemben, és rajtam kívül még két személynek. Az összes többi hitelező pedig cég: vannak a normál szállítók, akiket valamilyen módon nem tudtunk kifizetni, vannak a kötvénytulajdonosok, akik a korábbi cégcsoportnak voltak valamilyen módon a szállítói, és vannak a hatóságok. A hatóságok között a legnagyobb hitelező a Fővárosi Önkormányzat. Vannak nagyobb kötvénytulajdonosok és egy cég, amelyik kifizette a NAV-tartozást. Van még az MNB, a BÉT, és volt a NAV, de utóbbi kifizetése már megtörtént. Túlnyomórészt kötvénytulajdonosok voltak a hitelezők, ezen kívül voltak járuléktartozások, de ezeket befizettük a csődeljárás során készpénzben.
A NAV-nak van még követelése az Est Mediával szemben?
A NAV adós abban az értelemben, hogy amikor benyújtották a követelésüket, akkor többet nyújtottak be, mint amennyi ténylegesen járt nekik. Mivel ezen már nem akartunk velük vitatkozni, hogy akkor 3 vagy 5 millióval tartozunk nekik, azt kértük attól a hitelezőtől - akinek szerintünk és a bíróság szerint is jogi érdeke fűződött ahhoz, hogy kifizesse ezt a követelést - hogy fizesse ki a teljes összeget. Ezért most az adófolyószámlánk 2 millió forint pluszban van.
A csődeljárásba a NAV már nem is ment bele?
Ki volt fizetve, nem kértük vissza a pénzt. Nem értettük a NAV magatartását. Ha sikeres lett volna az akciója, akkor mindenki rosszul járt volna: a részvényesek, a társaság, a hitelezők, a NAV, szóval mindenki.
Milyen feltételek mellett sikerült megegyezni a hitelezőkkel? A teljes tartozásból hány százalék jelezte, hogy igényt tart a csődeljárásra?
Összesen 1 milliárd és néhány százmilliónyi kötvényt képviselő tulajdonos jelentkezett be a több mint 3 milliárdból, és természetesen a társaságnál is voltak kötvények. A moratórium alá nem eső tételek kivételével leginkább kötvénytulajdonosok jelentkeztek be a csődeljárásba. A csődeljárási megállapodás az volt, hogy a hitelezők vállalták, hogy a teljes követelésük értékének 2,5 százalékát kapják csak meg, és ebben az értékben részvényeket fogadnak el. A csődegyezséget egy egyszerű zártkörű tőkeemeléssel lehet végrehajtani, és valamikor május elején ez létrejön. Ezt követően nagyjából a kétszeresére fog emelkedni a jegyzett tőke, mert a hitelezők a fennmaradó követelésükért cserébe 0,78 forint névértékű új részvényeket kapnak majd, ezáltal több részvény keletkezik majd, mint a követelések névértéke. Nekem 4-500 ezer forint követelésem van a társasággal szemben, ez azt jelenti, hogy több százezer részvényem lesz.
Volt már olyan befektető, aki komolyan érdeklődött az Est Media iránt?
Informális érdeklődés már volt. Nagyszerű érzés volt, amikor éppen hadban álltunk a NAV-val, majd egy magánbefektető jelezte, hogy hajlandó kifizetni adóhatóságot. Ott egy félreértés során azt a követelést is ki akarták fizetni, amit a NAV már elbukott, a 68 millió forintos, későn bejelentett követelést. Akkor jelezték, hogy van ötletük arra, hogy ha nem találunk tulajdonost, akkor ők tudnak ebben segíteni. De ez ennyiben maradt, mert egyrészt a jogerőre emelkedés, másrészt a csődeljárás befejezése és a csődegyezségi megállapodás teljesítése előtt nem akartunk bármiféle tárgyalásba bocsátkozni.
Balázs Csaba
Mi az elvárás az új tulajdonossal szemben? Az új tulajdonos gyakorlatilag bármit megváltoztathat. A társaság átvétele azt jelenti, hogy ha valaki végrehajt egy tőkeemelést, lecserélheti az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot, az audit bizottságot, lecserélheti a társaság nevét, székhelyét és munkavállalóját. Az igazgatóság három fős, a felügyelő bizottság szintén, nyilván ezen is változtathat az új tulajdonos.
Az Est Media számára jelenleg mi a legoptimistább és mi a legpesszimistább forgatókönyv?
Nekünk egyelőre csak optimista forgatókönyvünk van, amelynek keretében végrehajtjuk a tőkeemeléseket, ez az alapja annak, hogy egyáltalán tárgyalásokat kezdhetünk. Ez egy tőkeemelés, de azért használtam többes számot, mert a munkabérköveteléseket nem lehet leértékelni, arra nem vonatkozott a 2,5 százalék, tehát az külön, teljes értéken kerül átváltásra. A bérkövetelések eredetileg a moratórium alá nem eső tételek közé kerültek volna, de ezek a dolgozók vállalták, hogy a követelésüket átváltják részvényre, így ennyivel kevesebb készpénzt igényelt a csődeljárás finanszírozása.
Ezt követően, amikor megállapodunk egy befektetővel, akkor lesz még egy tőkeemelés, hogy a kontrollhoz szükséges részesedését meg tudja szerezni és a társaság el tudja kezdeni az új tevékenységét. Pontosabban nem lesz más tevékenysége a társaságnak, legalábbis először, mert a fő tevékenysége vagyonkezelés, társasági részesedéseket birtokolt régebben is, és várhatóan most is azt fog. De a tevékenység az értékelés meg a viszonyulás szempontjából az lesz, amit be fognak hozni a társaságba.
Ha lezárul a folyamat, milyen költségei lesznek a tőzsdei működésnek, és ki fizeti ezeket?
Lesz a könyvvizsgálat díja, a forgalmi jutalékok, amiket a tőzsdének kell kifizetni, ez önmagában is néhány 10 millió forintba kerül egy évben, az IFRS konformitás miatt a könyvvizsgálat díja meglehetősen magas. Ennek a költségei eddig a csődeljárás költségei közé tartoztak, majd annak lezárása után a társaság fizeti majd. Az Est Mediának lesznek bevételei, mert vagy készpénzben, vagy valamilyen tevékenységben kerül tető alá ez az eluralás, és a társaság rendelkezik annyi tartalékkal, hogy ezt az átmeneti időszakot kihúzza. Úgy vélem, hogy az év végére be tudjuk fejezni a tranzakciót, és addig rendelkezünk elegendő tartalékokkal. Most szívességi alapon használunk egy irodát, az én illetményem meglehetősen csekély, nagyobb költséget a forgalomban tartás, a könyvelés és a könyvvizsgáló jelent.
Az új befektető kiválasztásával kapcsolatban van felelőssége a menedzsmentnek?
Abban van, hogy megfelelő módon találja meg, hogy mi a jövője ennek a társaságnak. Mi ebben nem folytattunk sem verbális, sem tényleges árfolyam-intervenciót, sem fel, sem le nem kívánjuk beszélni a részvényárakat. Úgy fogalmaznék, hogy a piaci szereplők egy infrastruktúrát értékelnek. Itt még egy szinttel árnyalnám ezt a kérdést: ez pedig az infrastruktúra. Ahhoz, hogy egy társaság bemenjen a tőzsdére, elég hosszú folyamaton kell keresztülmennie, és utána meg kell tanulnia ott létezni. Az Est Media 2000 óta tanulja ezt a létezést, több-kevesebb sikerrel.
A másik fontos dolog, hogy ha már rendelkezésre áll ez az infrastruktúra, tőkepiaci tartalommal a befektetők töltik ki. Ha egy társaságnak nincsenek befektetői, akkor nem indokolt a tőkepiaci létezése. Nekünk majdnem 3000 befektetőnk van.
A csődeljárás felvállalásának legfőképpen az volt az oka, hogy nem tehettük meg, hogy 3000 embert csak úgy otthagyunk. Úgy gondoltuk, hogy ezt az infrastruktúrát kötelező megmenteni, és ez sikerült is. Lehet, hogy a társaságnak jelenleg nincs konkrét gazdasági tevékenysége, de ha valaki vállalja a többletfeladatokat, ami a tőkepiaci jelenléttel párosul, akkor a mozgásterének jelentős kibővülését kapja érte cserébe. A közgyűléseken szembenézni az időnként meglehetősen dühös, csalódott részvényesekkel nem egy oltári jó sztori. Sokkal kényelmesebb egy magánvállalatban ücsörögni. De a mozgástér, amit a tőkepiaci jelenlét kínál, az én hitem szerint bőven megéri. Ezért örülök annak, ami most történik.
Ha jelentkezik egy potenciális befektető, mik a további lépések?
Formálisan az igazgatósággal beszél, technikailag pedig velem, hiszen én dolgozom itt minden nap. De a végleges döntést az igazgatóság fogja hozni.
A közgyűlésen, a részvényesek megkérdezésével?
Az igazgatóságnak van felhatalmazása újabb tőkeemelésre, nem kell megkérdeznie a közgyűlést.
Ha két befektető jelentkezne, mi alapján döntenének? Aki többet kínál?
Erre nagyon nehéz válaszolni. Nyilván az, amelyik nagyobb hatást gyakorol a tőkepiacra, mivel itt nem arról van szó, hogy részvényeket adunk el, hanem egy befolyásszerzési lehetőséget. Azt választanánk, aki a várakozásaink meg a számításaink szerint jobban tud élni ezzel a befolyással, nagyobb értéket tud létrehozni.
Vállalna-e pozíciót az új Est Mediában?
Nem tenném függővé az én szereplésemtől a befektető kiválasztását. Ha óhajtja, akkor akár a jelenlegi feltételekkel is hajlandó vagyok részt venni benne. Ha jobb ajánlatot tesz, akkor azt elfogadom. Amióta tető alá hoztuk a csődegyezséget, a sajtóm is jobb. Az elmúlt néhány évben nem tett volna jót, ha szerepet vállaltam volna a társaságban. De a track recordnak ez is fontos része. Mint ahogy annak idején a 8,5 milliárdra történt növekedés, majd a bukás, most pedig a sikeres csődegyezség is a része.
Bizonyos értelemben a piac, a befektetők értékelik ezt a track recordot. Ezt érzem a fórumbejegyzéseken, és ahogy viselkednek velem a közgyűléseken. Az elveszített bizalomból valamennyit visszaszereztem, az pedig befektetői döntés, hogy az én szereplésem ad-e hozzá az ő céljaikhoz vagy nem.
A cég gyakorlatilag teljesen üres, és mégis több mint 7 milliárd forintot ér. Mit árazhatnak a befektetők?
Nem akarom értékelni a befektetők várakozásait. El tudom mondani a véleményemet, hogy ennek mi az oka, és hogy ez megalapozott-e. Érdemes azonban árnyalni a kérdést, mivel a piaci szereplők nyilvánvalóan nem ennek a gazdasági társaságnak a konkrét teljesítményét értékelik, tehát fundamentális alapon ez egy túlzott értékelés. De, mint minden mást, egy bizonyos kontextusban kell értékelni ezt is.
Ennél a társaságnál a befektetők értékelik a lehetőséget, és historikusan visszatekintenek, hogy más tőzsdei társaságoknál milyen értéknövekedés volt. Először azoknál a társaságoknál sem látszott pontosan, hogy hová fog kifutni az egész. Amikor az ár elkezdett növekedni, később töltötték fel tartalommal. Ezt inkább egy építkezéshez hasonlítanám, nem úgy építették, mint egy vályogházat tégláról téglára, hanem felhúztak egy szerkezetet, és aztán kitöltötték tartalommal. A piac egy szerkezetet értékel, egy most meg nem határozható tartalommal, ennek természetesen megvannak a kockázatai, viszont ebben ennek a társaságnak nincs felelőssége.
Ön szerint egy év múlva milyen cég lesz az Est Media?
Azt gondolom, hogy az Est Média működőképes lesz, és a cég fontos szereplője lesz a Budapesti Értéktőzsdének. Ez a célunk. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai a saját jövőbeli gazdasági szereplésüket kockáztatták azzal, hogy kitartottak mellettünk. Ha nem sikerült volna a csődöt végrehajtani, őket eltiltják. Egyrészt nekik tartozunk köszönettel, másrészt azoknak a szakértőknek, akik ezen dolgoztak.
Címlapkép forrása: Est Media
