Egyelőre egyik oldalon sem kezdődtek meg a magyar és a szlovák villamos energia rendszer Orbán Viktor miniszterelnök által említett "összekapcsolásának" építési munkálatai - értesültünk iparági forrásból. A magyar kormányfő Peter Pellegrini szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden a kétoldalú kapcsolatokról szólva azt mondta, a két ország közötti gázvezeték-összeköttetés után a villamosenergia-hálózat összekapcsolásán is dolgoznak a szakemberek két ponton. A fejlesztés érdemben javíthatná a magyar ellátásbiztonságot, azt már az 1990-es években is szükségesnek tartották a szakemberek, ennek ellenére a projekt időről időre elakadt.

Valójában természetesen nem "összekapcsolásról", hanem a magyar és szlovák villamosenergia-összeköttetés kapacitásának bővítéséről van szó, ami pedig egyáltalán nem új projekt. A magyar és szlovák villamosenergia-hálózat természetesen már most is össze van kapcsolva, Magyarország rendszeresen importál is áramot északi szomszédjától a jelenlegi két 400 kV-os vezetéken, ez a közös közép-európai árampiac üzemeltetéséhez is elengedhetetlen.

Már a kilencvenes években felvetült, hogy bővíteni kellene a magyar-szlovák villamosenergia-rendszer összeköttetését. A kapacitás növelésének igénye már az akkori hálózati stratégiákban is megfogalmazódott, ezt azonban hosszú évekig tartó tárgyalások követték - idézte fel a korábbi helyzetet az Energiaklub megbízásából Tari Gábor (BiXPERT Kft.), a Mavir korábbi vezetője a "Hálózatfejlesztési igények Magyarországon" című 2017-es tanulmányában.

A magyar és szlovák hálózatfejlesztési stratégia már legalább 2012. óta tartalmazza a két új 400 kV-os villamos-távvezeték létesítésére vonatkozó tervet. Ahogyan annak idején beszámoltunk róla, a fejlesztésről, illetve annak előkészítéséről jó hat éve már szándéknyilatkozatot írt alá a Mavir Zrt. és szlovák partnere, a SEPS. Az akkori állás szerint nem tűnt lehetetlennek, hogy 2016-ban üzembe is helyezik a Sajóivánka-Rimavska Sobota (Rimaszombat) és a Gönyű-Gabcikovo (Bős) összeköttetéseket. Az összesen 102 millió eurós fejlesztési költségűre becsült projektet az EU is támogatja, előkészítésére a Mavir mintegy 600 ezer eurós támogatást nyert el a TEN-E (Trans European Networks - Energy) nevű hálózatfejlesztési program keretéből, mivel az hozzájárulhat Közép-Európa energiabiztonságához, a villamos-energia átviteli rendszer stabilitásának növeléséhez, és elősegíti a nemzetközi árampiac fejlődését is.

Orbán Viktor húszéves álmot válthat valóra - Ellenállóbbá válhat Magyarország a válságoknak


A program azonban megfeneklett az elmúlt években, annak ellenére, hogy felélesztését látszólag mindkét fél szorgalmazta. Ennek jegyében 2017 március elsején ismét szerződést írtak alá a két ország közötti határkeresztező villamos energia vezeték kapacitásának bővítéséről a magyar és a szlovák átviteli rendszerirányító vezetői. A szerződés ünnepélyes aláírása többéves folyamat eredménye volt, jelentőségét pedig alig győzték hangsúlyozni a felek: Peter Kazimír, szlovák pénzügyminiszter az elmúlt évek egyik legjelentősebb beruházásának nevezte a projektet, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori szavai szerint pedig az aláírással világossá vált, hogy 2017 az összeköttetések éve a magyar-szlovák kapcsolatrendszerben.

Ezzel együtt értesüléseink szerint egyelőre nem sok történt a magyar-szlovák villamosenergia-rendszer összeköttetése ügyében, pedig a tervek szerint a beüzemelésnek 2020 december végéig sorra kell kerülnie.

A vezeték kétségkívül érdemben javíthatná a magyar ellátásbiztonságot, az új kapcsolatnak köszönhetően kétszeresére nőhet a két ország közti villamosáram-szállítás kapacitása. Magyarország áramigényeinek átlagosan mintegy 30 százalékát importból fedezi, jelentős mértékben Szlovákia irányából, ezért létfontosságú lehet az importkapacitások fejlesztése. Ahogyan további hazai kapacitások fejlesztésére is szükség lenne, a kormány nagyrészt éppen ezzel indokolja a Paksi Atomerőmű bővítését is.

Orbán Viktor húszéves álmot válthat valóra - Ellenállóbbá válhat Magyarország a válságoknak

(Mavir)

A Mavir 2017-es hálózatfejlesztési tervében 2020 végéig elvégzendő fejlesztésként szerepel a két határkeresztező vezeték létesítése, míg az ENTSO-E tízéves hálózatfejlesztési terve még 2019-cel számolt mint az üzembe helyezés éve. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2017-es hálózatfejlesztési terve minden magyarországi importútvonalat figyelembe véve a szlovák irányból valószínűsíti a legnagyobb bővülést 2020-ig. Vagyis a környező országok közül a magyar-szlovák kapcsolat az, ahol a legnagyobb mennyiségi emelkedés feltételezhető.

A Mavir az Európai Villamosenergia Átviteli Hálózat (ENTSO-E) hálózatfejlesztési terve alapján a 2030-as évre is meghatározta a várható magyar export-, import- és tranzitviszonyokat különböző szcenáriókra. A 2030-as szcenáriók közül az első három vízióra 1500 MW import és 1000 MW export közötti értékek jellemzőek, míg a 4. vízióban "a feltételezett nagymértékű megújuló beruházások miatt" 2000 MW-ot meghaladó exportértékek is felléphetnek időszakosan. Addigra várhatóan a Paksi Atomerőmű új blokkjai is üzembe lépnek, 2026-2027-ben, ráadásul a régi, meghosszabbított üzemidejű négy blokk is termelni fognak még. Így 2030 körül a jelenlegi valamivel több mint 2000 MW-ról pár évre gyakorlatilag megduplázódik, 4000 MW fölé emelkedik a magyarországi nukleáris erőművi kapacitás, ezzel és a várt egyéb fejlesztésekkel pedig elvilegMagyarország importfüggősége is megszűnhet, igaz, ehhez egyéb erőművi beruházásokra is szükség lenne, amelyeknek egyelőre nem sok jele van.

Orbán Viktor húszéves álmot válthat valóra - Ellenállóbbá válhat Magyarország a válságoknak

(Mavir)

A magyar határkeresztező kapacitások szűkössége pedig súlyos következményekkel járhat, így növelheti az áram árát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavaly decemberi jelentése szerint, ezért kiemelten fontosnak tartják, hogy az új szlovák-magyar határkeresztező kapacitások megépüljenek. Részben a magyar áramellátás importnak való kiszolgáltatottsága eredményezte 2017 januárjában azt a rendkívüli helyzetet is, amikor a magyar árampiacon időszakosan olyan magas árak alakultak ki, amelyek többszörösen meghaladták a szokásos hazai, sőt a nyugat-európai áramárakat is. A drágulás ugyan nem jelentkezett a végfogyasztói árakban, azonban amennyiben huzamosabb időtartamra hasonló állapot áll elő, várhatóan a lakossági fogyasztók is áremelkedést tapasztalhatnak majd.

A problémát az okozta, hogy a nagy hidegben a régióban az áramkereslet megugrott, miközben a magyarországi erőművi kapacitások nem kis része kiesett a termelésből, a hazai import kapacitások pedig beszűkültek. Ezek, a kapacitáshiánnyal összefüggő tényezők együttesen drámai áremelő hatást gyakoroltak a magyar tőzsdei áramárakra, és amint a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmányában rámutatott, egyáltalán nem kizárt, hogy a jelenség megismétlődjön. Ennek esélyét mérsékelhetné a szlovák-magyar összeköttetés fejlesztése, a határkeresztező kapacitások rendelkezésre állása ugyanis döntő lehet ilyen helyzetekben, noha önmagában nyilvánvalóan nem oldaná meg a helyzetet. Már csak azért sem, mert - ahogyan a tavaly januári példa is mutatta - válsághelyzetben minden ország a saját fogyasztói kiszolgálását tekinti elsődlegesnek.

Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd