Azért nem tudjuk a dokumentációk széles körét pillanatnyilag nyilvánosságra hozni, mert az az orosz fél érdekeit sértené - fogalmazott Süli János, a Paks 2 beruházás tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter egy konferencián szerdán. Elmondása szerint a szerződésben az orosz féllel nem tudtak teljes mértékben megegyezni a nyilvánosságra hozható részletekről.

A tervek szerint idén benyújtják a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez szükséges létesítési engedélykérelmet - mondta a miniszter szerdán Pécsen. Az új blokkok beüzemeléséig további mintegy hatezer engedély szükséges; az engedélyezési folyamat pedig műszaki, jogi és gazdasági elemzések "tömegét" vonja maga után.

A létesítési engedély kérelem keretében mintegy 200 ezer oldal szöveget, valamint 100-150 ezer oldal táblázatot, műszaki mellékletet adnak be engedélyezésre a hatóságnak - ismertette Süli János az atomenergetika jogi vonatkozásairól rendezett nemzetközi konferencián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (PTE-ÁJK). A hatóságnak 15 hónapja van a dokumentáció elbírálására; az engedélyezési folyamatba, egyéves időtartamra, nemzetközi szakértőket is bevonnak. A létesítési engedély birtokában indulhat a főépület építése - tette hozzá.

Az ilyen beruházások legbonyolultabb kérdései jelenleg már nem műszaki, hanem jogi természetűek - mondta Süli, aki a paksi bővítésről úgy fogalmazott, hogy a magyar fél mindig egyértelműen "a nyilvánosság mellett áll", ugyanakkor a szerződésben az orosz féllel nem tudtak teljes mértékben megegyezni a nyilvánosságra hozható részletekről.
Azért nem tudjuk a dokumentációk széles körét pillanatnyilag nyilvánosságra hozni, mert az az orosz fél érdekeit sértené

- jelentette ki és megemlítette, hogy az erről szóló a perek jelenleg zajlanak.

Süli János arról is beszélt, hogy a paksi bővítésen túl további erőművek építése is szükségessé válik a jövőben, ugyanis "a teljes hazai erőműpark elöregedett". Prognózisa szerint 2030-ra a két új paksi blokk üzembe állításával együtt is mintegy 5000 megawatt kapacitáshiány lesz a magyar energetikai rendszerben.

Zeller Gyula, a PTE stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese köszöntőjében újdonságnak nevezte az egyetem jogi karán indított atomenergetikai szakjogász képzést. Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a képzés célja, hogy az atomenergia előállításával, forgalmazásával, a hulladék tárolásával kapcsolatos tevékenységet végző nem jogász diplomások számára speciális jogi szaktudás biztosítson. A pécsi önkormányzat közleményében azt írta: a PTE és az Oroszországi Nemzeti Nukleáris Kutatási Egyetem közötti együttműködési megállapodás alapján az (atomenergetikai szakjogász) képzést "a legnevesebb orosz nukleáris szakemberek fogják elősegíteni". A pécsi egyetem hosszú távon is részt kíván vállalni a Paks 2 projekthez kapcsolódó oktatási és szervezési feladatokban magyar és orosz szakemberek részére egyaránt - tették hozzá.

Címlapkép: Stiller Ákos