Viszonylag csendes hétre számíthatunk, ugyanakkor Kínában már a második negyedéves GDP-adat érkezik. Az Eurostat pedig a júniusi inflációs statisztikát teszi közzé, amiből kiderül, hogy a meglepően magas magyar adat még mindig a kontinens csúcsán van-e.
Egy évtized alatt 100%-os dráguláson mentek keresztül a hazai lakásárak, ez a "duplázódás", még EU-s összehasonlításban is kiugró mértékűnek számít. Egy-két ország van csupán - Észtország és Luxemburg -, ami ilyen időtávon még ennél is magasabb számokat tudott produkálni. A bérleti díjak 2010 és 2021 első negyedéve között több mint 40 százalékkal nőttek, ezzel a kétszámjegyű növekedéssel azonban elől, de nem az EU-s lista legelején szerepel Magyarország.
Csökkent 2020-ban a 15 évesek várható munkában töltött éveinek száma az Európai Unióban - írja az Eurostat csütörtöki jelentésében. A tavalyi adat szerint a fiatalok előreláthatólag 37,5 évet fognak munkában tölteni, ami 0,2 évvel alacsonyabb az előző évi adatnál. Az elmúlt 20 évben ez az első csökkenés.
2020-ban az Európai Unió 25-34 éves népességének 41%-a mondhatta el magáról, hogy felsőfokú oktatási intézményben végzett. A harmadik legalacsonyabb arány Magyarországon volt, 31% - derül ki az Eurostat összesítéséből.
Évek óta Európa élén jár a GDP-növekedésben Írország, mely tavaly egyedüliként tudott pozitív gazdasági teljesítményt felmutatni. Régóta tudjuk, hogy az ír statisztikának vannak árnyoldalai, képtelenek szétválasztani a multinacionális vállalatok ottani tevékenységét a „valódi” gazdasági növekedéstől. De tényleg csak ezen múlna? És miért nem Magyarország a multik adóparadicsoma?
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, bár a koronavírus itt is éreztette hatását.
A 2018-as 71%, majd a 2019-es 73% után 2020-ban 74%-ra emelkedett az egy főre jutó magyar GDP vásárlóerőparitáson, azaz folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlaga felé a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben is – derült ki az Eurosatat hétfőn közzétett adataiból. A lengyelek 2019-ben még velünk egy fejlettségi szinten voltak, de tavaly 76%-ra ugrottak, azaz elléptek mellőlünk és ugyanez látszik a háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás terén is: ott is nagyobbat ugrottak előre, mint mi.
Az áprilisi 5,2%-ról 5,3%-ra emelkedett a magyar inflációs ráta az Eurostat módszertana szerint, ezzel továbbra is a kontinensen nálunk a legmagasabb az áremelkedési ütem – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából.
Szinte hihetetlen gazdasági teljesítménnyel ugrott Európa élére Írország és Észtország az első negyedévben – derül ki az Eurostat által kedden közölt felülvizsgált GDP-adatokból. A teljes listán Magyarország a középmezőnybe szorult vissza, pedig az előzetes adatok alapján még majdnem a dobogón voltunk.
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását, ami alapján 2020 IV. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe 29 százalékkal volt magasabban, mint a 2015. évi átlag, míg az eurózónán belüli lakásárindex esetében ez 27 százalék volt. Az összesített indexeken túl, az egyes országokban is megmutatjuk, hogy mi történt a lakásárakkal 2015 óta, illetve 2019 és 2020 utolsó negyedéve között.
Az előző negyedévekben jelentősen lelassult a lakásárak emelkedésének dinamikája Magyarországon, sok helyen stagnálni kezdtek az árak. Az öt évvel ezelőttihez képest azonban továbbra is Magyarországon volt a legnagyobb az áremelkedés, ahol ezen időszak alatt a lakások átlagára 78 százalékkal ment feljebb. Nézzük, mi történt ezalatt a többi európai országban!
A kontinensen a jobbak közé tartozott a magyar gazdaság negyedik negyedéves teljesítménye, az előző negyedévhez képest az ötödik helyen állunk – derül ki az Eurostat kedden megjelent összesítéséből. 2019 végéhez képest már nem volt ennyire jó a magyar gazdaság helyzete, a középmezőnyben végeztünk abban a rangsorban.
Az Eurostat egy Valentin-napi Twitter-posztot osztott meg, amelyből kiderül: Magyarországon a második legmagasabb a házasságkötések száma népességarányosan egész Európában.
10 év alatt sok mindent látott nemcsak a globális, hanem a magyar lakáspiac is: mélyrepülést, árrobbanást és a legutóbbi, pandémia szellemében eltelt 2020-as évben enyhe árcsökkenést. Magyarországon közel 3 számjegyűre rúg a lakásárak változása 2010 és 2020 között, de a bérleti díjak emelkedését tekintve is az EU-s lista első negyedében vagyunk.
Bár sokan azt hitték, hogy a koronavírus-járvány hatására egy újabb összeomlás jön a lakásárakban, egyelőre Európa országaiban nem ezt látjuk. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint - ami 2020 III. negyedévre jelenleg előzetes adatokat tartalmaz - mindössze három olyan ország van, ahol 2020 I. és III. negyedéve között csökkentek az árak.
Az Eurostat megyei szintű adataiból kiderült: egyes megyékben a járvány második hullámának egy szakaszában, a 44. és 47. hét között közel duplájára emelkedett a halálozások száma Magyarországon. A statisztikáról Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közölt Facebook-posztot.
Az európai középmezőnyben volt a harmadik negyedévben a magyar GDP teljesítménye – derül ki az Eurostat péntek délelőtt közölt adataiból. Korábban többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is arra figyelmeztetett, hogy elhúzódhat nálunk a gazdaság kilábalása a válságból, egyelőre azonban nem látszik, hogy nagyon lemaradnánk Európa többi részéhez és a régiónkhoz képest.
Szeptemberben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek éves bázison a fogyasztói árak az euróövezetben, az árindex így négy és fél éve a legnagyobb csökkenést mutatta, a maginfláció pedig a valaha regisztrált legkisebb lett az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése alapján.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
Az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után ismét a kontinens bajnokai voltunk ebben a mutatóban – derül ki az Eurostat csütörtökön megjelent adataiból. Sőt, az uniós módszertan alapján számított drágulás elérte az MNB inflációs célsávjának tetejét.
Ma már az európai piacok is nyitva lesznek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Hamarosan felveszik a harcot az orosz légierővel.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
