A júniusi 5,3%-ról júliusban 4,6%-ra esett vissza az éves inflációs ráta. Ez elmarad az előzetes várakozásoktól, a szakemberek kicsivel 5 százalék alatti áremelkedési ütemre számítottak. Ősszel viszont ismét élénkülhet az áremelkedés, a kérdés csak az, hogy az év végén megdönti-e a júniusi csúcsot.
Zsinórban három hónap után van esély arra, hogy júliusban 5% alá mérséklődött az infláció Magyarországon – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszú időre elbúcsúzhatunk a durva áremelkedéstől, ma már a szakemberek többsége azt gondolja, hogy nem a júniusi 5,3 százalékos drágulás volt a csúcs. Sőt, van olyan elemző, aki szerint még 2022 végén is a jegybanki célsáv felett lesz a ráta, ami komoly gondot okozna a Monetáris Tanácsnak.
Érezhetően megnőtt a lakásvásárlási kedv az év elején, amit most a KSH statisztikái is alátámasztanak. Mintegy 15 százalékkal több adásvételt bonyolítottak le egymás között a régi és leendő tulajdonosok 2021 első negyedévében, mint 2020 első hónapjaiban. Bár az eddig összeszámolt szerződéskötések száma ugyan még csak 20 ezerre tehető, az már a kezdeti számokból is látszik, hogy a megyeszékhelyek helyett, még mindig inkább a kisebb településeken adják el a legtöbb lakóingatlant. Ugyanakkor Budapest súlya is egyre inkább tér vissza, számottevően nőtt ugyanis a fővárosi vásárlások aránya.
Jelentősen bővült júniusban a magyar export, az import pedig kisebb mértékben emelkedett – derül ki a KSH péntek reggel közölt adataiból. Emiatt a külkereskedelmi többletünk jelentősen emelkedett májushoz képest.
A tavalyi alacsony bázisnak köszönhetően 22 százalékkal ugrott meg a magyar ipar termelése júniusban. Májushoz képest viszont 0,3 százalékkal zsugorodott a termelés – derül ki a KSH péntek reggel megjelent előzetes adataiból.
Világrengető adatok nem jelennek meg a héten, de a júniusi gazdasági mutatókra érdemes lesz figyelni, hiszen már előrevetíthetik a második negyedéves GDP alakulását. Amerikában a munkaerőpiaci adatokra figyelhetnek a befektetők, mivel a Fed rendre arra hivatkozik a kivárás közben.
2021 első félévében 9795 új lakás épült, 13%-kal több, mint egy évvel korábban, ebből kiemelkedő Budapest, ahol háromszorosára nőtt ebben a negyedévben az átadott lakások száma. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22%-kal több, mint 2020 azonos időszakában - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.
Júniusban is folytatódott a lakbérek emelkedése, az országos bérleti díjak 1,6%-kal, a budapestiek pedig 1,8%-kal voltak magasabbak, mint egy hónappal korábban. Egy éves összehasonlításban a kínálati árak is is magasabbak lettek a tavalyinál, amire az elmúlt egy évben nem volt példa. A budapesti kerületcsoportok közül egyedül a pesti külső kerületekben stagnáltak az árak, az előző hónaphoz képest a legnagyobb áremelkedést (2,8%) a pesti átmeneti kerületekben lehetett mérni - derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindexéből.
A héten magyar szempontból az MNB Monetáris Tanácsának döntése lesz meghatározó fontosságú, miután a jegybank a kamatemelési ciklus folytatását ígéri. A nemzetközi naptárat elnézve sem fogunk unatkozni, hiszen a Fed kamatdöntése mellett jönnek a második negyedéves GDP-adatok, Amerikában pedig egy fontos inflációs mutató is megjelenik.
Júniusban sorozatban a harmadik alkalommal volt 5% felett az éves infláció Magyarországon, amivel új nyolc és féléves csúcsot döntött az áremelkedés. A részletes adatokból az is kiderül, hogy az áremelkedés szinte mindenkinek fáj, hiszen olyan alapvető termékek ára is elszállt, mint a krumpli, a kenyér, a zsemle vagy az étolaj.
Közzétette az előzetes májusi külkereskedelmi mérleg statisztikáit ma reggel a KSH és ezek azt mutatják, hogy a márciusi és áprilisi kiugró export- és importnövekedés után lassult a magyar külkereskedelem lendülete és mindez oda vezetett, hogy egy éve nem volt ilyen alacsony, mindössze 97 millió eurós külkereskedelmi mérleg többletünk.
Júniusban új nyolc és féléves csúcsra, 5,3%-ra emelkedett az infláció az előző havi 5,1%-ról – közölte a KSH csütörtök reggel. Előzetesen enyhülésre lehetett számítani, azonban az adat rácáfolt az elemzői várakozásokra, a jelek szerint nem csillapodik az árnyomás. Ez pedig az MNB júniusi kamtemelését és a további tervezett szigorítást is alátámasztja.
Az áprilisi 3,2%-os esést májusban 3,4%-os, azaz intenzív növekedés követte a magyarországi ipari termelésben havi alapon, szezonálisan kiigazítva – közölte szerda reggel az előzetes adatot a KSH.
Több mint két évtizede a legmagasabbra emelkedett a születések száma márciusban Németországban, a növekedés időbeli összefüggésben áll a koronavírus-járvány első hullámának enyhülésével - közölte kedden a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, az amerikai jegybank a magasra szökő infláció miatt egyre nagyobb csapdában van. Ráadásul most friss makrogazdasági előrejelzés és kamatpálya-prognózis is érkezik, vagyis az ülés kiváló alkalom lehet Jerome Powellnek, hogy legalább a kommunikációban elmozduljon a szigorítás irányába. Ettől eltekintve igazán fajsúlyos adat nem érkezik, itthon egy építőipari statisztikát lehet kiemelni.
Májusban 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest, ezzel az inflációs ráta megegyezett az előző havival – közölte szerda reggel a KSH. A következő időszakban inkább enyhülésre lehet majd számítani, aztán ősszel megint emelkedhet az infláció.
A héten magyar szempontból a májusi inflációs adatra kell figyelni elsősorban, miközben jön az EKB kamatdöntő ülése is. Közben jönnek az első lényeges gazdasági adatok a második negyedévet illetően is, melyekből kiderülhet, milyen hatással volt a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása.
Bár csütörtökre elérhette az elsőre beoltottak köre az oltásra valaha regisztrálók táborát, elvileg mégis előfordulhat az, hogy az oltottak 5,227 millió fős mostani tábora idővel 6 millió főre emelkedjen. Ez azonban biztosan jóval lassabb ütemű emelkedés lesz, mint az utóbbi hetekre jellemző napi 35 ezer fős oltási tempó. Alábbi cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy jelenleg hogyan állunk az átoltottság terén nemzetközi viszonylatban és azokat a lehetséges társadalmi csoportokat is azonosítjuk, amelyek köréből még jelentkezhetnek oltásra az emberek. Összességében azt látjuk: bár elméletileg meg lehetne a 6 millió beoltott, de egyelőre mégis az a valószínűbb, hogy az oltottak tábora valahol 5,5-6 millió fő között megáll a nyáron, azaz több millió (oltás szempontjából) védtelen ember járhat-kelhet majd az utcákon. Számukra egy esetleges újabb járványhullám fokozott kockázatot jelent, és közben a 60% körül megálló átoltottság/társadalmi védettség még mindig elmarad attól a virológusok által kívánatosnak mondott 70-80%-os szinttől, amely mellett már a járványt valóban megnyugtatóan magunk mögött hagyhatnánk.
Márciusban a bruttó átlagkereset 435 200 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forinton alakult, mindkettő 8,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH jelentéséből. Ez lassabb növekedést jelent, mint amit az elmúlt hónapokban láthattunk, a felpörgő infláció pedig már érezteti a hatását a reálbérek növekedésének lassulásán keresztül. A vállalati szférában alacsonyabb volt a béremelkedés, mint a költségvetési szektorban.
A héten az MNB viszi el a show-t, hiszen kedden kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács, ahol fontos üzenetek jöhetnek. Emellett sok izgalomra nem kell számítani, viszont jönnek a áprilisi munkaerőpiaci adatok, melyekből kiderül, hogy áll a magyar foglalkoztatottság egy évvel a járvány kitörése után.