Komoly elégedetlenséget lát a mai cikkünkben bemutatott közjegyzői díjváltozások körül a Magyar Bankszövetség is. A szervezet a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi javaslataival összhangban lévő változásokat szorgalmaz.
2019-ben, amikor a pénzügyi szektor digitalizációja már javában tart, még mindig nem arról folyik eszmecsere Magyarországon, miként lehetne kiváltani a közjegyzők munkáját a hitelezésben egy automatizáltan működő központi digitális platformmal. Ehelyett a lakáshitelezést drágító közjegyzői díjak emelkedéséről vagyunk kénytelenek írni: július 1-je óta az új közjegyzői díjrendelet hatályba lépése, a mai naptól pedig egy új kamarai iránymutatás borzolja tovább a kedélyeket a hitelfelvevőknél és a hitelezőknél.
Szeptember 14-én élesedik egy fontos európai szintű szabályozás, amely változásokat hoz a bankkártyás fizetések lebonyolításában. A szabályozásra azonban a bankok és a fizetési lánc különböző szereplői még nem tudtak megfelelően felkészülni, elsősorban az online fizetések esetében, ezért halasztásra lehet szükség. Csakhogy a határidőt már nem lehet későbbre halasztani, ezért az európai szabályozó javaslatára a nemzeti hatóságok - nálunk az MNB - saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy a piacnak biztosítanak-e további felkészülési időt. Az MNB-nél és a bankoknál már zajlik annak feltérképezése, hogy szükséges-e egyedi, korlátozott tartalmú addicionális felkészülési idő biztosítása, és hogy ez mennyi időt jelenthet. Megkérdeztük a bankokat is, hogy állnak a felkészülésben.
A KSH ma megjelent adatai szerint a fő inflációs mutató, a fogyasztói árindex 0,1 százalékponttal mérséklődve 3,3%-os lett júliusban. Az MNB 10 órakor közzétett, az alapfolyamatokat megragadni hivatott mutatói ennél is nagyobb mértékű dezinflációt jeleznek.
Akár már májusban tetőzhetett az áremelkedési ütem Magyarországon, legalábbis a Portfolio által megkérdezett szakemberek a júniusi csökkenés után nem számítanak további emelkedésre az inflációban. Ez pedig az MNB számára is jó hír lehet, hiszen visszaigazolhatja a jegybank laza politikájának a helyességét.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott ma a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes lejáraton 26,52 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1753 milliárd forintra emelkedik.
Az MNB is elkészült a 2019 első negyedévére vonatkozó legfrissebb statisztikájával, az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 7,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak a korábbi negyedévhez képest, míg az éves nominális növekedési ütem 17,4 százalékot ért el, ami csak kissé haladja meg az előző negyedévben megfigyelt 16,5 százalékos értéket. Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően kissé gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, míg a községekben az előző negyedévben megfigyelhető lakásárcsökkenés után dinamikus áremelkedést tapasztalhattunk negyedéves alapon.
Az MNB határozataiban szigorúan korlátozta a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodásokat, vagyis a CFD-ket kínáló öt hazai piaci szereplőnél e spekulatív, kiemelten kockázatos termék lakossági forgalmazását. A jegybank azt követően lépett, hogy lezárult a CFD-vel és bináris opcióval kapcsolatos uniós termékintervenció, s a feladatot a nemzeti felügyeleti hatóságok vették át - közölte az MNB.
Szeptember 14-én jelen állás szerint egy fontos szabályozás lép életbe, amely miatt a bankkártyás fizetések másképpen - még biztonságosabban, de cserébe sok esetben kényelmetlenebbül - zajlanak majd. A legnagyobb változások az online fizetéseknél lesznek, de a fizikai kártyás vásárlásokat is érinti az új szabályozás. A bankok, fizetési szolgáltatók és az e-kereskedők azonban Európa-szerte és Magyarországon is nagy késében vannak a felkészüléssel. A piac egyelőre az eredeti határidőre készül, de a fizetési lánc szereplői haladékért lobbiznak. A szabályozók nyitottak is erre, mert senkinek sem érdeke, hogy indokolatlanul tönkretegyenek egy jól működő piacot. Egyes európai becslések szerint ugyanis az online fizetések negyede tűnne el, ha szeptember 14-én bevezetnék a szabályt.
A piramisjáték egyes jegyeit hordozó multi level marketing terméket reklámoznak a közösségi médiában magyar magánszemélyek. Olyan, a kriptovaluták kereskedéséhez szükséges szoftvereket és egyéb szolgáltatásokat kínálnak Crypto World Evolution néven, amelyekhez hasonlóak ingyenesen, vagy jóval olcsóbban is elérhetők a piacon. A jegybank figyelmeztetést adott ki honlapján és ezúton is kéri a fogyasztókat, hogy kellő körültekintéssel járjanak el az ilyen termékek kapcsán.
Kedd reggelre kézzelfogható közelségbe került a forint eddigi történelmi mélypontja az euróval szemben, már egy százalékon belül fenyeget a 330,8-as tavaly nyári csúcs. A magyar devizára hónapok óta ugyanazok a tényezők helyeznek nyomást, sok újdonságról most sem tudunk beszámolni, viszont úgy tűnik, hogy a globális monetáris lazítás nem jött jól a forintnak.
A hét meghatározó eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntése lesz, de emellett is megjelenik egy sor fontos makroadat. Európából is elkezdenek lassan csordogálni a második negyedéves GDP-adatok, itthon pedig a KSH tesz sűrűvé a hetet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris politikai irányultságból kiindulva negyedévente határozza meg a kiszorítandó likviditás mértékét. A megcélzott kiszorítási hatás elérése a jegybank kiemelt operatív célja. Az MNB a jegybanki swapeszközt a megcélzott kiszorítási hatás elérése érdekében az autonóm likviditási hatások ellentételezésére használja, így önmagában a swapállomány változása monetáris politikai szempontból nem értelmezhető. Ebből adódik, hogy az MNB a swapállományra nem határoz meg célértéket, illetve, hogy a swapállomány a likviditási folyamatok függvényében a kiszorítási hatás elérése érdekében mindkét irányba változhat. 2019 márciusában és júniusában az MNB előretekintve kétszer 100 milliárd forinttal csökkentette a megcélzott kiszorítási hatást, ami az egyéb likviditási folyamatokból adódóan ekkor a swapállomány mérséklésével volt konzisztens. Ez az együttmozgás azonban nem szükségszerű, sőt a két tényező egymással ellentétes irányba is mozoghat. Ilyen időszak lehet 2019 második fele, amikor olyan likviditási folyamatok valószínűsíthetők, melyek bekövetkezése esetén a Monetáris Tanács által júniusban meghatározott legalább 200-400 milliárd forintos kiszorítási hatás eléréséhez a swapállomány emelése lehet szükséges. Az MNB előretekintve is folyamatosan vizsgálja a likviditási folyamatokat, és amennyiben a Monetáris Tanács által eldöntött kiszorítási cél elérése indokolja, továbbra is kész a swapállományt mindkét irányba módosítani.
Komoly külföldi short pozíciók épültek ki a forint piacán az utóbbi egy hónapban - derül ki az MNB kedden publikált szokásos ábrakészletéből. Ennek ellenére a magyar deviza csak minimális mértékben gyengült, vélhetően a belföldi szereplők vásárlásai ellensúlyozhatták részben a külföldiek forint elleni pozícióit. A következő időszakban a szeptemberi kamatdöntés lehet izgalmas, addig nem valószínű, hogy az MNB jelentősen megmozgatná az árfolyamot.
Kikerült a júliusi kamatdöntést követő közleményből az a várakozás, hogy a maginfláció várhatóan tovább emelkedik majd, ezen túl komolyabb változást nem tartalmaz a dokumentum. Az MNB kiemelten beemelte a kommunikációjába a nemzetközi jegybankok politikájának várható változását, az EKB és a Fed is elindulhat ismét a lazítás felé.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa kedden. Egy óra múlva jön a közlemény is, ami talán tartogathat érdekességeket, hiszen a globális jegybankok egyre valószínűbb, hogy a lazítás felé mozdulnak el.
Idén már 1476 lakást és üzlethelyiséget ürítettek ki Magyarországon végrehajtás keretében - mutatják a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar első féléves adatai. 2016 eleje óta már 13 305 ilyen eset történt.
Az uniós bankrendszer kockázatainak csökkentését célzó szabályozási csomag részeként módosították a tőkekövetelmény rendeletet és irányelvet. Számos rendelkezés a bankok szabályozásának alapkövét jelentő szavatoló tőkét érinti, erősítve az alapvető tőke szabályozói jelentőségét. Szigorodnak a hitelkockázati koncentrációt korlátozó nagykockázat-vállalási, illetve a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó előírások. Bevezetik a kockázatalapú tőkekövetelmény rendszert kiegészítő tőkeáttételi mutató követelményt, s a felügyeleti elvárásokat tükröző intézményspecifikus tőke ajánlást. Másképp kell levonni a szoftverek értékét is a szavatoló tőkéből.
Megjelent az MNB QR-kód sztenderdjéről szóló ajánlása, a QR kóddal az azonnali fizetési rendszerre épülő tranzakciókat lehet majd indítani. A sztenderdet azért hozták létre, hogy az új rendszerre épülő fizetési megoldások egymással átjárhatóvá váljanak. Jövőre jelenhetnek meg azok az új fizetési rendszerek, amelyek a QR-kódra és az azonnali fizetésre építve személyek közötti fizetést, új típusú online fizetést és akár bolti mobilfizetést tehetnek elérhetővé. A Giro Zrt. szakértője, Zátonyi János segített nekünk abban, mit kell tudnunk az új QR-sztenderdől.