oktatás

Mi történt Lengyelországban? Drámaian romlott a diákok teljesítménye

Mi történt Lengyelországban? Drámaian romlott a diákok teljesítménye

A sajátos közép-európai kontextusban számunkra a rendkívül sikeres 1998-as lengyel oktatási reform szolgáltatja a legtöbb megszívlelendő tanulságot, ezért ahogy azt egy korábbi írásomban már jeleztem, érdemes közelről követnünk a lengyel közoktatásban zajló változásokat. A 2022-es PISA-kutatás drámai változásokat jelez a lengyel oktatás teljesítményprofiljában, ezért ezzel külön is érdemes foglalkoznunk.

Tízezrek tüntettek a Hősök terén

Tízezrek tüntettek a Hősök terén

Odakint most szörnyek járnak - kiállás az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért címmel tartottak tüntetést péntek kora estétől civilek szervezésében Budapesten, a Hősök terén.

Kevesen gondolnák, hogy ezzel a tudással milyen nagyot lehet előrelépni a karrierben

Kevesen gondolnák, hogy ezzel a tudással milyen nagyot lehet előrelépni a karrierben

A szolgáltatás- és termékfejlesztés terén az agilitás megjelenése számtalan új projektmenedzsment módszertan létrejöttét eredményezte. Ezek közül kiemelkedik például a Design Sprint, ami egy időben korlátozott, ötfázisú folyamatban tervezői gondolkodást alkalmaz azzal a céllal, hogy csökkentse a kockázatot egy új termék, szolgáltatás vagy funkció piacra kerülésekor. Ez mára bevett gyakorlattá vált, a nagyobb cégeknél már mindenütt futnak ilyen projektek. De miért érdemes és hogyan lehet ezt a fajta tervezői gondolkodásmódot egyéni szinten alkalmazni? Hogyan válhat az önreflexió és a pozitív pszichológiai eszközök használata a mérnökök és a gazdálkodási szakemberek számára is inspirálóvá? Milyen módszerek segíthetnek azoknak, akik eljutottak egy szintre a saját munkájukban, viszont szeretnének szintet lépni, felkészülni, tudásban, tapasztalatban, önismeretben, networkingben? A design, vagyis tervezői gondolkodás módszertanáról és lehetőségeiről a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatóival beszélgettünk.

Maruzsa Zoltán: számítok rá, hogy olyanok térnek vissza tanárnak, akik már más pályát választottak

Maruzsa Zoltán: számítok rá, hogy olyanok térnek vissza tanárnak, akik már más pályát választottak

Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt. A kormány a pedagógusbérek emelése mellett az oktatás digitalizációjára is készül, százezres nagyságrendben juthatnak laptopokhoz a tanulók és a tanárok – többek között ezekről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Növekedés.hu-nak adott interjúban.

Kemenesi Gábor megkongatta a vészharangot

Kemenesi Gábor megkongatta a vészharangot

Miután a magyar modellváltó egyetemeket kizárták az uniós kutatási programból, saját programot indított a kormány. Kemenesi Gábor virológus szerint azonban nem lehet hazai forrásból pótolni azt a kárt, amit az uniós program leállítása okoz a magyar tudományos életben - írja az RTL Híradó oldala.

Totális a káosz: nem tudják a tanárok, mennyi pénzért dolgoznak

Totális a káosz: nem tudják a tanárok, mennyi pénzért dolgoznak

Talán nem lenne túlságosan nagy elvárás egy munkavállaló részéről, hogy megtudja, mennyi pénzért dolgozik. A pedagógusoknál azonban még a szakszervezeteknek sincs információja arról, miként alakulnak a fizetések. Konkrét pedagógus besorolás még nincs arról, hogy mi alapján lépi meg a kormány az oktatásban dolgozó tanárok, óvónők és a diplomás bölcsődei dolgozók béremelését. Az átlagos, 32,2 százalékos jövedelememelkedés a szakszervezetek szerint csökkentheti az oktatás területéről az elvándorlást, azonban nagy esély van arra, hogy nem mindenkinek nő ennyivel a bére. Egyebek mellett nem világos, hogy a fizetési sávhatárokon belül valóban a teljesítmény határozza-e meg a béreket, és ha igen, akkor milyen kritériumokat vesznek majd figyelembe az intézményvezetők. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megszűnhettek a pályán töltött évek alapján meghatározott bérkategóriák, tehát az oktatásban töltött évek automatikusan nem számítanak az illetményekbe, helyette új besorolási kategóriák lesznek, ezért sok múlik azon, hogy egy pedagógus melyikből melyikbe kerül. Ráadásul idővel akár csökkenhet is a pedagógusok bére az emelés után, ami teljesen megdöbbentette a szakmát, másrészt feszültségeket eredményezhet a tanárok körében, ami nem csak az ő teljesítményükre lesz hatással.

Okos tantermek készítik fel a gyerekeket a munka világára

Kreatív problémamegoldás, kritikus gondolkodás, kezdeményezőkészség, csapatmunka – többek mellett ezen képességek fejlesztéséhez szükségesek a hazai oktatásban is egyre inkább teret nyerő digitális alkotóműhelyek. Magyarországon ma már többszáz modern eszközökkel felszerelt műhely áll az iskolák rendelkezésére, egyre több intézmény ismeri fel bennük a lehetőséget, és illeszti be a közösségi alkotást a nappali oktatás részeként a tanmenetébe. A legutóbb például a Gyermekek Háza tartott ilyen projekthetet a Budai Tankerületi Központ támogatásával.

Alapjaiban változhat meg minden, amit most a hitelekről gondolunk

Alapjaiban változhat meg minden, amit most a hitelekről gondolunk

Nemzetközi szinten egyre több vállalat és pénzügyi intézmény indul el a fenntartható működés útján, a 2050-es klímacélok eléréséhez szükséges energetikai és infrastrukturális átállás azonban az új szemlélet bevezetése mellett komoly kihívásokat is tartogat például az információk szolgáltatása és kezelése területén. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense szerint a vállalati információk hiánya az egyik legnagyobb gátja a zöld pénzügyeknek, de általában véve a fenntartható vállalati működés elterjedésének is. A pénzügyi kultúrán túl kell lépni, és az ökokultúrát is terjeszteni kell vele párhuzamosan. A zöld pénzügyi termékek hatásának kiértékelésekor pedig körültekintően kell eljárni, mert a terméktől elvárt CO2 hatás és a tény eredmények akár jelentősen is eltérhetnek. A kérdéskör vizsgálata mára teljesen multidiszciplinárissá vált.

Gondoljuk át, milyen célra adományozunk – Így tehetjük jobbá a világot!

Gondoljuk át, milyen célra adományozunk – Így tehetjük jobbá a világot!

Miközben fogadalmakat teszünk személyes célok elérésére és jótékonykodásra vonatkozóan, az év vége egyben arra is alkalom lehet, hogy elképzeljük, milyen pozitív változásokat érhetünk el az egész világ számára az elkövetkező tizenkét hónapban. A jótékonykodás erejére rávilágítva ez az év azon időszaka, amikor átgondolhatjuk, hogy miként tudunk a lehető legtöbb jót tenni.

Radó Péter: Közoktatási kasztrendszert mutatnak a magyar diákok PISA-eredményei

Radó Péter: Közoktatási kasztrendszert mutatnak a magyar diákok PISA-eredményei

A PISA-felmérés 2022-es átlageredményeiről szóló előző írásomból az derülhetett ki, hogy a magyar diákok esetében kisebb elmozdulások ellenére sem romlásról, sem pedig javulásról nem lehet beszélni. A magyar tanulók teljesítménye alapvetően stagnált, relatív pozíciónk pedig csak azért javult, mert a korábban legjobban teljesítő országok oktatásának teljesítménye borzasztóan nagyot zuhant. Ez azt a látszatot kelti, mintha a magyar közoktatásban az elmúlt években nem történt volna semmi katasztrofális. Ha azonban az adatok mélyére ásunk, meglehetősen riasztó változások kerülnek felszínre.

Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Az OECD 2022-es PISA vizsgálata, amely háromévente – most kivételesen négy év után – a 15 évesek alapvető szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáit (alkalmazható tudását) méri, kivételesen nem a magyar közoktatás eredményei miatt válthat ki megdöbbenést. Európa korábban a világ élvonalába tartozó közoktatási rendszerei ugyanis rettenetes, a PISA-mérések történetében példátlan mértékű teljesítményzuhanást produkáltak. Már nemcsak Magyarország hosszú távú versenyképessége miatt aggódhatunk, de egész Európáért is.

Sok fiatal tervezi külföldön a jövőjét

Sok fiatal tervezi külföldön a jövőjét

Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva aktuális munkahelyét. Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Válságban az autóipar, hatalmas a zuhanás
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.