oktatás

Megjöttek a friss PISA-eredmények – szerény a magyar teljesítmény

Megjöttek a friss PISA-eredmények – szerény a magyar teljesítmény

Közzétette a legfrissebb, tavaly felvett PISA-felmérések eredményeit az OECD, amelyekből az derül ki, hogy a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál. A felmérés másik két tudásterülete közül a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye, valójában e téren az eddigi második legrosszabb eredményt érték el a három évente megtartott, 2000-ben elindított vizsgálatok történetében. Apró vigasz, hogy a harmadik tudásterület, a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi, 2018-ban felvett teszthez képest. Továbbra is igaz, hogy a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge.

Hogy készít fel egy egyetemi képzés a digitális kihívásokra?

Hogy készít fel egy egyetemi képzés a digitális kihívásokra?

A gyorsan változó digitális környezetben az üzleti érdekek felismeréséhez és a jó döntések meghozatalához a vállalkozói szemlélet megléte mellett elengedhetetlen a naprakész tudás. A költségek és a várható haszon elemzésen túl egy nagyvállalat informatikai stratégiájának megalkotásához és a digitalizációs transzformáció megvalósításához nem csak a technológiák jövőállóságát kell ismerni, az ahhoz fűződő kockázatokat is fel kell tudni mérni. Az információs területen a menedzseri döntések ráadásul másképp alakulnak, mint a hagyományos kérdésekben. „A digitalizációs környezetben azok az alapvető költségalapú megközelítések, amiket korábban, a digitalizáció előtt alkalmaztunk, nem működnek” – mondta el a Portfolio-nak Kis Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Éppen ezért sok éves vállalati karrier és már elért vezető beosztás után is van értelme elvégezni egy MBA képzést, ahol a cégen belüli újítások megvalósításához szükséges belső vállalkozói szemlélet is elsajátítható.

Új korszak köszönt be Magyarországon: a gyermekek helyzete rosszabb lesz, mint a szülőké

Új korszak köszönt be Magyarországon: a gyermekek helyzete rosszabb lesz, mint a szülőké

Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.

Átadták az ingatlanfejlesztők az „IFK Talentum 2023” díjat

Átadták az ingatlanfejlesztők az „IFK Talentum 2023” díjat

A XI. kerületi Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya rozsdaövezeti területét megújító Tavirózsa városrészfejlesztési projekt című pályamunka nyerte a legnagyobb ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület XI. Hallgatói Ötletbörze Pályázatát. A pályázat idei témája a Revitalizáció – értékteremtés témakörben a Műegyetem egyes területeinek, illetve a volt Vasvári Pál Laktanya új szemléletű hasznosítása volt. Az IFK elnöke, Takács Ernő a XI. Ingatlanfejlesztés Napján a díj átadásán, november 20-án este arról beszélt, hogy a pályázattal, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására a különböző szempontok és szakterületek összehangolására szeretnék felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét.

Beragadunk a közepes fejlettség csapdájába a közoktatás megújítása nélkül

Beragadunk a közepes fejlettség csapdájába a közoktatás megújítása nélkül

A magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához elengedhetetlen az ország innovációs teljesítményének fokozása. A közepes fejlettség csapdájának elkerüléséhez a hazai közoktatás megújítására van szükség, ugyanis az jelenleg pusztán munkaerőképzésre alkalmas. Az oktatás középpontjába a kreativitás, a vállalkozószellem fejlesztésének kell kerülnie, illetve a személyre szabott képzésre is szükség van. Ezek megvalósítását a jelenlegi 8+4 éves iskolaszerkezet nem teszi lehetővé, ezért át kell térni a 10+3-as (6+4+3-as) struktúrára.

Miért okozott kisebb károkat az oktatásban az illiberális kormányzás Lengyelországban, mint nálunk?

Miért okozott kisebb károkat az oktatásban az illiberális kormányzás Lengyelországban, mint nálunk?

A nemrég lezajlott lengyelországi választások eredményei alapján úgy tűnik, hogy a nyolc évig a hatalmat gyakorló Jog és Igazságosság (PiS) győzelme ellenére nem lesz képes kormányt alakítani. Ennek apropóján érdemes egy pillantást vetni a PiS oktatáspolitikájára, mert az jól illusztrál egy sokkal általánosabb összefüggést: bár az elmúlt időszakban Lengyelországot és Magyarországot is egy illiberális párt kormányozta, a két párt közpolitikai mozgástere nagyon különböző volt.

A hivatalosnál sokkal nagyobb lehet a tanárok felmondási hulláma

A hivatalosnál sokkal nagyobb lehet a tanárok felmondási hulláma

A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél - írja a G7 a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kikért és tanároktól származó adatokra hivatkozva.

Közeleg a fontos határidő, hamarosan rengeteg gyerek jövője dől el!

Közeleg a fontos határidő, hamarosan rengeteg gyerek jövője dől el!

2024. január 20-án, szombaton délelőtt 10 órától kezdődnek majd a felvételi vizsgák azon általános iskolás tanulók számára, akik középiskolában folytatnák tanulmányaikat. Ezen a napon vizsgáznak majd a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkező, valamint a kilencedik osztályba készülő tanulók is - írja a Pénzcentrum.

Lesújtó számok érkeztek Magyarországról: messze vagyunk a nyugati országoktól

Lesújtó számok érkeztek Magyarországról: messze vagyunk a nyugati országoktól

A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.

Tökös piaci kitekintő a Halloween indikátor jegyében - díjmentes előadás nem ijedősöknek

Tökös piaci kitekintő a Halloween indikátor jegyében - díjmentes előadás nem ijedősöknek

Van egy ősrégi történet – egy mese az élőhalottak újraéledéséről– egy legenda, amely brókerről brókerre szállt, egy rejtély, mely régesrég a semmiből keletkezett, egy óceánnyi távolságra a Wall Streettől. Azt mondják, minden évben Halloweenkor valami szokatlan történik a tőzsdéken szerte a világon. Mint megannyi zombi, aki a sírjából karmol ki, a részvények is sikoltozva kelnek életre, mielőtt tavasszal újra megpihennének. Vannak, akik csak legyintenek a történet hallatán, csak egy tovatűnő illúziónak hiszik, mások esküsznek rá, hogy valódi.

Bojár Gábor: az állam demotiválja a vállalkozásokat Magyarországon

Bojár Gábor: az állam demotiválja a vállalkozásokat Magyarországon

Sok magyar vállalkozás sikertelensége mögött az húzódik, hogy az állam demotiválja a vállalkozásokat azzal, hogy pénzt osztogat nekik – mondta Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Pénzcentrumnak adott interjúban. A szakember szerint a vállalkozásoknak meg kell tanulniuk a világpiacon boldogulni, a vevőkből élni és rájuk figyelni, aki nem az állam. Bojár a magyar oktatás problémáiról is beszélt, szerinte a képzések minősége nagyon sokat romlott itthon. Bojár Gábor részletesebben is beszél a vagyonépítésről és befektetési lehetőségekről a Portfolio november 8-ai ingyenes lakossági rendezvényén. Részletek itt.

Ezzel a módszerrel szüntetnék meg a legnagyobb cégek az építőipart sújtó munkaerőhiányt

Ezzel a módszerrel szüntetnék meg a legnagyobb cégek az építőipart sújtó munkaerőhiányt

Valós munkakörnyezetben gyakorolhatnak az építőiparban elhelyezkedni készülő diákok: három magyar nagyvállalat ugyanis képzőközpontot hozott létre. A Bayer Construct Zrt., a KÉSZ Csoport és a Market Építő Zrt. által életre hívott Tudásépítő Team Ágazati Képzőközpont jelenleg három évfolyamon közel 200 diákot oktat, naprakész, gyakorlatorientált szaktudást átadva a fiataloknak. Ebbe a programba kapcsolódott be nemrég egy szakmai nap keretein belül a főként az építőipar számára munkagépeket gyártó és forgalmazó HILTI. A diákoknak lehetőségük nyílt számos profi munkagépet „élesben” kezelni és kipróbálni. Az együttműködés az ágazat versenyképességének egyik fontos lépése, hogy regionálisan fejlett ágazati oktatási bázisok jöjjenek létre.

Mi lesz most a magyar-lengyel viszonnyal?

Mi lesz most a magyar-lengyel viszonnyal?

Mát meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első a lengyel választás volt, amiről Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. A második blokkban Szlovákiával foglalkoztunk, többek között azzal, hogy a Robert Fico vezette kormánynak milyen gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. A témával kapcsolatban itt volt velünk Zsoldos Ákos, a Portfolio makroelemzője. A harmadik részben az oktatás volt a téma, Radó Péter kutatóval a hazai oktatási rendszer lehetséges jövőjéről beszéltünk.

Siralmas a tanárok helyzete Magyarországon, sereghajtók vagyunk az EU-ban

Siralmas a tanárok helyzete Magyarországon, sereghajtók vagyunk az EU-ban

Euróban, illetve az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrő vásárlóerő-standardban (PPS) számítva is Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok fizetése az EU-n belül – derül ki az Európai Bizottság oktatási együttműködési hálózata, az Eurydice pedagógusbérekről szóló éves jelentéséből. A felmérés egyben arra is rámutat, hogy egy általános iskola felső tagozatában tanító hazai pedagógusnak 42 évet kell a pályán eltöltenie ahhoz, hogy megkaphassa a karrierje során megszerezhető legmagasabb fizetést.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Válságban az autóipar, hatalmas a zuhanás
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.