- Az első és legfontosabb, hogy a termék kimondottan azok számára nyújt segítséget, akik új építésű lakás vásárlását tervezik és ehhez akár 4,5 millió forint állami támogatáshoz szeretnének jutni.
- Azoknak is kiváló, akik elégséges banki önerő híján közösségekben szeretnének előtakarékoskodni majd a vásárlás után szeretnék tovább fizetni a többi tag által számukra megelőlegezett tagi befizetést. Ez havonta egy fillérrel sem lesz több, mint amennyivel elkezdték a takarékoskodást.
Ez azonban több dolog miatt is problémás:
- Ahhoz, hogy LTP szerződéssel egyáltalán esélyünk legyen új építésű lakás vásárlására - ahogy a szerző is rámutat - minimum 5 darabot kell abból megkötni. Ez esetben ennek az "összevont portfóliónak" a havi törlesztő részlete innentől szinte azonossá válik a NOK-éval.
- Ez esetben 1 db átlátható, prudens, könnyen nyomon követhető és egyszerűen kezelhető szerződés áll szemben 5 darab, különböző adószámra, más-más korú és élethelyzetű családtag nevére megkötött, 10 éves időtáv alatt beláthatóan is jelentős adminisztrációs és szervezési feladattal járó LTP szerződéssel szemben - véleményünk szerint nem könnyű helyzet elé állítva azokat a családokat, akik ezt a jogszerű, ám kevéssé életszerű megoldást választják.
- A CNOK-ban a fő termék a 19,5 millió Ft nagyságú támogatott szerződéses érték elérése. Az összehasonlítás kedvéért természetesen elviekben van arra lehetőség, hogy havi törlesztő részletek közelítése érdekében szembeállítsuk azt akár 6,7,8,9 LTP-ből "összetapasztott" mini portfólióval - de lássuk be, akár a NOK akár az LTP esetében a realitás az, hogy a magyar családok nem nagyon kötnek többet 1-2 szerződésnél.
- Érdemes azon is elgondolkodni, hogy az átlagos LTP ügyfél sem a példatermékben vázolt 10. év végén vásárol, hanem már korábban hitelt vesz fel (ami az LTP-k működési struktúrájának alapvető célja), mint ahogy az átlagos NOK ügyfél sem az utolsó hónapban jut a termékéhez. Amennyiben ez a valós szempont is bekerült volna az összehasonlításba, a táblázat számai még értelmezhetetlenebbé váltak volna.
- Azt is fontos látnunk, hogy ha 1 NOK szerződést vetünk össze 1 LTP szerződéssel, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ahhoz, hogy a lakásvásárlási piacon értelmezhető összeghez jusson az ügyfél, hitelt kell felvennie. Ez pedig azzal jár, hogy a megtakarítási szakasz után a felhasználónak már magas banki törlesztő részletet kell majd fizetnie - ami pedig ha követjük az 5 db LTP szerződés logikáját akkor akár több százezer forint is lehet havonta.
Cikkünk valóban egy speciális, ugyanakkor az új lakás megszerzésében gondolkodó, tudatos megtakarítók számára nem feltétlenül életszerűtlen döntési helyzetből indult ki. Következtetésként mi magunk is arra jutottunk, idézet a cikkből: "hogy nem a lakás-takarékpénztári megtakarításnak, hanem a hitelfelvételnek lehet a NOK bizonyos fokig reális alternatívája." Erre azért sem tartottuk haszontalannak felhívni a figyelmet, mert a közvélemény elsősorban a lakás-takarékpénztárakat vette számba eddig a NOK alternatívájaként.
