A kormány új rendelettervezetet adott ki az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházásokra vonatkozóan. Az újonnan bevezetendő kategória alá tartoznak a villamos, hőenergia, megújuló alapon előállított gázok, földgáz, távhő, hidrogén és geotermikus energia termelését, elosztását, tárolását és szállítását biztosító berendezések, építmények és hozzájuk kapcsolódó kivitelezési feladatok, beleértve az elektronikus hírközlő hálózati elemek fejlesztését is – derül ki az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumából.
A tervezet pont azt az állami beruházási törvényt cizellálja, amelyet még tavaly fogadott el a parlament és a Lázár János vezette Építésügyi és Közlekedési Minisztérium dolgozott ki. A jogszabályt már az Európai Bizottság is vizsgálja, számtalan kifogást emeltek ez ellen, főként amiatt, hogy a kormány döntésére az állam átveheti az önkormányzatok és más szereplők beruházásait, ami az uniós szerv szerint összeférhetetlenségi helyzetekhez vezethet.
Az EU-s végrehajtó szerv a törvény vélelmezett problémái miatt belengette az uniós források részleges vagy akár teljes újbóli zárolását is.
Vélhetően ezt orvosolhatja az a rendelkezés, hogy az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházások esetében a kivitelezésekért felelős és az energiapolitikáért felelős miniszterek, valamint az általuk vezetett minisztériumok építtetői és tulajdonosi jogokat nem gyakorolhatnak majd az átvett projekteknél. A nem európai uniós finanszírozású beruházás kiadási előirányzatát a miniszter által irányított költségvetési fejezetben kell tervezni, és az építtető gazdasági társaság jelöli ki a végrehajtásért felelős szereplőket.
Így a szöveg alapján megszűnhetne az a helyzet, hogy az uniós operatív programok kiírásáról döntő minisztériumok a pályázatok elnyerése után átveszik a projektek irányítását is.
Az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházások nem tartoznak a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciók, tervek és az ezeken alapuló keretprogram, valamint a költséginformációs és a termék műszaki információs rendszerek részei közé. Az építtető az ágazati jogszabályokban előírt követelmények alapján határozza meg a beruházás szakaszaira és szereplőire vonatkozó döntését, az ágazati jogszabályok szerinti kormányzati döntéshozatali rendet, a tervező és a kivitelező kiválasztására irányuló eljárásrendet, az építési folyamatot és az azok alapján készülő dokumentációk tartalmát, a beszerzési eljárások feltételeit, az ajánlatok értékelésének szempontjait, a kivitelezési szerződés tartalmát, a tartalékkeret mértékét, a beruházás nyomon követését, ellenőrzését, értékelését, valamint a beruházás minőségbiztosításával összefüggő feladatokat.
A rendelettervezet szerint az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházások monitoringja céljából a miniszter tanácsadói feladatot ellátó bizottságot hoz létre – ez megint az uniós dörgedelemre lehet válasz.
A monitoring bizottság hat tagból állna, elnöke a miniszter, és feladata az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházások előkészítésének és megvalósításának nyomon követése, különös tekintettel a biztosított központi költségvetési források felhasználására és a beruházások műszaki tartalmának megvalósulására.
Címlapkép forrása: Getty Images
