Az Egyesült Államok számos szankciót vezetett be az iráni kőolajtermékek kereskedelme ellen, ám egy jelentés szerint Teherán új piacot talált a nyersanyagoknak. A perzsa hatalom a keleti szomszédjával közös határon mintegy 1,02 milliárd dollár értékben csempészett át benzint és gázolajat. Pakisztánnak a feketepiac csak ezzel 800 millió dolláros bevételkiesést okozott az elmaradt vámok és adóbevételek miatt. A csempészett energiahordozók a muszlim atomhatalom éves olajfogyasztásának 14 százalékát tették ki.
Irán olyan útvonalakat alakított ki, amelyeken keresztül naponta mintegy 2000 jármű szállít át üzemanyaggal megtöltött hordókat illegálisan a határon.
Teherán és Iszlámábád között korábban kifejezetten jó kapcsolat alakult ki, ám ez 2024 januárjában váratlanul megváltozott, amikor előbb Irán hajtott végre csapást Pakisztán területén, majd ezt később az atomhatalom viszonozta.
Azóta a helyzet konszolidálódott, de az olajcsempészet újra feszültté teheti a helyzetet. Van azonban egy biztonsági szempont, amely mellett nem mehetnek el a pakisztáni hatóságok, ez pedig a beludzsisztáni helyzet. A határmenti régió rendkívül szegény, ráadásul több szeparatista mozgalom is működik. A kormány elleni elégedetlenség tovább nőhet, ha a sokszor egyetlen bevételt jelentő csempészet ellen is keményen fellép Iszlámábád.
A jelentés szerint milliós nagyságban vannak azok a térségben, akik a nyugatról érkező illegális energiahordozók kereskedelméből élnek.
Hozzá kell tenni, hogy túl sok eszköz azért nem áll rendelkezésre az iszlámábádi döntéshozóknak. A tényleges hatás eléréséhez teljesen le kellene zárni a mintegy 900 kilométeres határszakaszt, amely szinte lehetetlen. Könnyen meglehet, hogy a pakisztáni kormány drasztikusnak tűnő intézkedéseket fog hozni, ám azokat végül nem fogják ténylegesen betartatni, így a csempészet az eddigi mederben folyhat tovább.
Címlapkép forrása: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images
