Magyarország – Litvániával és a Lettországgal – holtversenyben a második legjobb GDP-növekedést produkálta az idei első negyedévben, csak Írország mutatott jobb teljesítményt. Az eddig ismert adatok alapján egyedül Svédország gazdasága zsugorodott ebben az időszakban.
Az eurózóna gazdasága az első negyedévben 0,3%-os növekedést mutatott az előző negyedévhez képest, ezzel meghaladta az elemzői várakozásokat, a növekedés gyorsult a kontinensen. Az áprilisi infláció eközben tovább mérséklődött, de a csökkenés elmaradt a várakozásoktól.
2024 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,8%-kal meghaladta az előző negyedévit, ami valamelyest meghaladta az elemzői várakozásokat (0,5%). De nem ez az egyetlen meglepetés, az idei első negyedévtől a KSH 15 nappal korábban, a tárgyidőszakot követő 30. napon teszi közé a GDP-becsléseit. A KSH ezzel a gyorsabban elérhető, de mégis megbízható GDP-adatok iránti felhasználói igényekre reagál.
Az év egészét tekintve a mai első negyedéves GDP-adat alapján az elemzők átlagosan 2-3 százalékos növekedést várnak, azonban ez a prognózis még sok bizonytalansággal terhelt, főként a külső kereslet változása és a forint árfolyamának alakulása miatt. A fogyasztás és a beruházások élénkítő hatása továbbra is meghatározó lehet, míg az export oldaláról egyaránt jelentkezhetnek pozitív és negatív meglepetések. A kormány szerint már a dinamikus növekedéshez szükséges öt feltételből már négy teljesült, míg a pénzügyi tárca szerint tartható az idei, 4,5 százalékra emelt hiánycél is.
2024 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,8%-kal meghaladta az előző negyedévit. Ezzel a stagnálást növekedés váltotta fel, és a várakozások szerint innentől pozitív előjelű GDP-számokat fogunk látni. A szakértők előzetesen 0,5%-os GDP-bővülésre számítottak, a megnövekedett becslési bizonytalanságot figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a KSH jelentése kis mértékű pozitív meglepetést okozott.
Összességében jól sikerült ez a hét a forint számára, stabil volt és az utolsó két nap menetelésének köszönhetően felértékelődéssel zárta a hetet. Az S&P hitelminősítő péntek este megerősítette Magyarország adósbesorolását és a stabil kilátáshoz sem nyúlt, ami szintén kedvező a hazai fizetőeszköz szempontjából, amely a 392-es szinten fejezte be a pénteki kereskedést az euró ellenében.
Devizapiaci témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.
A legutóbbi negyedéves magyar GDP-adatok kapcsán kevésbé volt ok az örömre, hiszen a tavalyi utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. Az idei első negyedévvel kapcsolatban viszont már most jó hír, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – 13. tagállamként az unióban – 30 napos határidővel publikálja majd első GDP-becslését, azaz az eddigi, a negyedévet követő 45. napon közölt GDP volumenindexet 15 nappal korábban, a negyedévet követő 30. napon teszi közzé. A lépés jelentőségéről és annak hátteréről a statisztikai hivatalt kérdezte a Portfolio.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy nem viszi-e rossz irányba a kormány az országot, ha olyan gazdaságpolitikában hisz, amely a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem hoz érdemi előrelépést. Erről Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A második blokkban az Nvidia árfolyamesésének okait elemeztük Jónap Richárddal. A Concorde részvénypiaci stratégiája azt is elárulta, hogy van-e olyan sztori, amely a mesterséges intelligencia után megmozgathatja a befektetők fantáziáját.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt jártuk körbe Bod Péter Ákos közgazdász egyetemi tanárral, az MNB volt elnökével, hogy hogyan és főleg miért hagyta le fejlettségben Románia Magyarországot. A második részben pedig arról volt szó, hogy mit kezdhet Japán pénze, a jen gyengülésével, miközben a nemzeti bankjuk azzal van elfoglalva, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból. Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Nem sok olyan bizonyosság volt a rendszerváltozás óta a magyarok fejében, mint az, hogy fejlettebbek vagyunk Romániánál. Mostanra azonban már ez is megdőlt. Az egy főre jutó GDP-ben leelőztek, a fogyasztásban pedig már messze előttünk járnak.
Nagy-Britannia gazdasága februárban 0,1%-os növekedést mutatott, ami egyre biztosabban jelzi, hogy vége a recessziónak.
A megelőző évi recesszió után tavaly 3,6%-kal nőtt az orosz gazdaság, összhangban az előzetesen már jelzett adattal, és ami duplája a fejlett országok átlagának – hívta fel a figyelmet az orosz parlamentben tartott beszámolóban Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök.
Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat - derül ki az Eurostat mai gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76%-án áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.
A mai 75 bázispontos kamatvágással párhuzamosan kiadta friss inflációs jelentésének főbb előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank, amelyből kiderül, hogy a jegybank lefelé módosította az idei inflációs előrejelzését, amelynek középértéke 4,75%-ról 4,3%-ra változott. A GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzést is lefelé módosította 2024-re vonatkozóan a jegybank. A jövő évre és 2026-ra vonatkozó előrejelzések sem az infláció, sem a GDP-növekedést illetően nem változtak. A teljes inflációs jelentés csütörtökön jelenik meg.
A Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva szerint Kínának most két választása van: visszatérhet a régi gazdaságpolitikájához, vagy a növekedést ösztönző reformok mellett dönthet – írja a CNBC.
A német Ifo-index 87,8 pontra emelkedett márciusban a februári 85,7 pontról. Bár ez érezhető növekedés, ez a szint még mindig alacsonyabb a tavaly nyáron mértnél - hívja fel a figyelmet az ING.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Egy globális játszma része lehet.
2035-re sorjázni fognak a térségben.
Ismét légi és tüzérségi csapást mértek a Gázai övezet középső részére.
Szerinte ez elérné a kívánt hatást.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
