Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, a hazai tájon valaha teljesen általános tengeri ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása, hosszabb távon pedig egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény jelentheti.
Körülbelül négymillió ember ellátása kerülhet veszélybe Líbiában, ha nem kezdik meg az ivóvízellátó rendszerek karbantartását - jelentette helyi idő szerint szombaton a Libyaobserver című tripoli hírportál az ENSZ Gyermekalapjára (UNICEF) hivatkozva.
Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Magyarországot történelmi aszálykár sújtja. A kormány és az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a rendkívüli helyzetben.
A szárazság jelentős károkat okoz, a terméskiesés borítékolható - mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzet szerint. Az is előfordulhat, hogy az Alföldön és Közép-Magyarországon elmarad az aratás.
Komoly beavatkozásokra van szükség a Velencei-tavon, jelenleg ugyanis 4 centiméterre vannak a valaha mért legalacsonyabb vízszinttől – mondta el Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1-nek a 24.hu tudósítása szerint.
A gyors párolgás és a vízfolyások kiszáradása következtében rohamosan apadnak a halastavaink. A legnagyobb gond a völgyzárógátas halastavaknál van, hiszen ezeket már a télen lehullott kevés csapadékból sem sikerült üzemi vízszintre tölteni tavaszig - közölte a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet.
Egyre kevesebb a víz a Balatonban, a Velencei-tóban, a Tiszában és a Dunában az óriási aszály miatt, és egyelőre nem is várható számottevő csapadék. A kisebb tavak és patakok közül több már teljesen kiszáradt. Siklós Gabriellát, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjét kérdezte az Inforádió.
A háború mezőgazdasági vonatkozásairól, a KAP Stratégiai Tervekről és a magyar aszályhelyzetről is tárgyaltak az uniós agrárminiszterek Brüsszelben - közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.
Nagy területen ég a száraz aljnövényzet Budapest 18. kerületében, a Gyömrői út közelében, a tűz házakat is veszélyeztet - közölte a katasztrófavédelem hétfő délután az MTI-vel.
2021 száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van – emeli ki egy friss tanulmány eredményeit az országos Meteorológiai Szolgálat facebook-oldalán. Az OMSZ azt is írja, örülnének, ha minél több emberhez eljutna az üzenet arról, milyen változásokon megy keresztül az időjárás, és nem a jó értelemben.
Rendkívüli aggodalmának adott hangot a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) az éhező emberek világszerte növekvő száma miatt; csak Afrikában 346 millió embernek nincs elegendő élelme, ami a kontinens lakosságának mintegy negyedét jelenti - figyelmeztetett kedden Genfben Robert Mardini, az ICRC főigazgatója.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy félmillió hektárnyi kukorica és napraforgó ment tönkre az aszály miatt Magyarországon, ami a teljes szántóföldi vetés több mint 10 százaléka. A témával kapcsolatban Braunmüller Lajos, a Portfolio agrárszakújságírója volt a Checklist vendége. Az adás második részében a kicsit több mint egy éve elkezdődött kamatemelési ciklussal foglalkoztunk. Palkó Istvánt, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzőjét arról kérdeztük, hogy az elszálló alapkamat az árstabilitáson és a forint árfolyamán túl, milyen hatást gyakorol az életünkre a lakossági pénzügyi szolgáltatások és állami támogatások tekintetében.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy az aszály miatt tönkre ment idén 500 ezer hektáron a kukorica- és napraforgótermés, ezzel 400 milliárdos kár érte a hazai gazdákat. Az adás második részében pedig arról beszélünk majd, hogy az árstabilitáson és a forint árfolyamán túl, a kamatemelés milyen hatással lehet a fogyasztók életére a pénzügyi piacon.
Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be. A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.
Korlátozni kell a vízfogyasztást a dél-európai országokban a súlyos aszályok és a kevés csapadék miatt - írja összeállításában a DW, amely rámutat, hogy az éghajlatváltozás az egész kontinensen érezteti hatását. Rendkívüli aszály sújtja Olaszországot, leghosszabb folyójának vízszintje utoljára a 2. világháborúkor állt ennyire alacsonyan, ezzel teljesen megbénítva a mezőgazdaságot. Már tél óta készült a szélsőséges melegre Portugália, amelynek a jövőben korlátozásokkal és magasabb vízköltségekkel kell majd együtt élni. Fájdalmas állapotokról számolnak be a spanyolok is, az ország teljes területének kétharmadát az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Ellenőrizetlenül tomboló erdőtüzek, a brutális szárazság tönkrevágja a termést, a folyók kiszáradtak vagy visszafelé folynak. Ilyen jelentések általában eddig Európa mediterrán országaiból érkeztek, azonban most már Kelet-Németországban is ennyire drámai a helyzet. Magyarországon is sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Nagy István agrárminiszter szerint az elmúlt száz évben nem volt akkora szárazság, mint most. A szakértők rendkívül fontosnak tartják a vízi infrastruktúra hatékonyabbá tételét, azonban azt is vallják, hogy az éghajlatváltozáshoz mind egyéni, mind helyi és kormányzati szinten is alkalmazkodni kell.
Egyre szélesebb körben terjed az a – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint minden tudományos alapot nélkülöző – tévhit, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Osztrák lapok szerint Ausztriának és Magyarországnak meg kell kezdeni az érdemi egyeztetéseket arról, hogyan fogják megmenteni a Fertő tavat a kiszáradástól, és biztosítani a terület vízellátását a magyar oldalról - írja a g7.
