A korábbi bejelentésének megfelelően fokozatosan növeli az EKB az eurozóna bankjainak tőkekövetelményeit 50 bázisponttal 2015-ről 2016-ra, ebbe beletartozik a kombinált tőkebuffer bevezetése is - írja a Reuters.
Folyamatosan emelik a bankok tőkekövetelményeit a világban, viszont egyedül az eurozóna bankjai nincsenek tisztában azzal, hogy meddig tart még az emelés. Ez komolyan hátráltathatja a pénzintézeteket a stratégiájuk felállításában és akár az eurozóna gazdasági fejlődésének további elmaradásához is hozzájárulhat - írja a Wall Street Journal.
Az EU rengeteg adófizetői pénzt költött az elmúlt években a bankok megmentésére, ezért sokak szerint teljesen helyénvaló az, hogy a befektetők is részt vállalnak a bankok megmentésében a január 1-jétől életbe lépett EU-s szanálási törvény szerint. A szigorítás viszont komoly politikai kockázatot jelenthet - írja a New York Times. A 100 000 euró feletti bankbetétek sincsenek biztonságban, ezért ekkora összeget érdemes több bank között megosztanunk.
A következő 4 évre 8-10, pénzügyileg megingó nagybank rendbetételére elegendő költségvetéssel rendelkezik az EU január 1-jén elindult bankszanálási hatósága, a Single Resolution Board (SRB) - derítette ki a Financial Times.
Miközben az ország többsége a karácsonyi bejglit próbálta kiheverni, az elmúlt hét erősre sikerült a gazdaságban. Az egyik legnagyobb esemény az FHB közgyűlése volt, amelynek következtében 30 takarékszövetkezet emelt tőkét a jelzálogbankbankban. Fontos intermezzo volt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) - jegyzési elsőbbségre hivatkozva - jogi támadást indított az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelése, közvetve az azt megvalósító takarékszövetkezeti szektor ellen. Az ügy érdekessége abban áll, hogy Orbán Viktor és a kormány 2014 óta stratégiai szövetségesként tekint az új takarékszövetkezeti integrációra, hiszen "a kormány érdekelt a takarékszövetkezetek sikerében, szerinte azok stabilitást és nyugalmat hozhatnak a gazdaságba." Függetlenül attól, mennyire értünk vagy nem értünk ezzel egyet, feltűnő az ellentmondás a miniszterelnök szavai és az MNV akciója között, amire érdemes ráirányítanunk a figyelmet.
Január elsejével érvénybe lépett az Európai Unió egységes szanálási mechanizmusa. Ennek célja a csődközeli helyzetbe került bankok rendezett módon történő szanálása, amely minimális terheket ró az adófizetőkre és a reálgazdaságra - tudatta pénteki közleményében az Európai Bizottság.
Létszámleépítéssel kompenzálhatják az európai bankok a szigorodó jogszabályi környezet, a gyenge gazdasági növekedés és a technológiai újítások miatti bevételkiesésüket 2016-ban - vélik a Reuters hírügynökség által megkérdezett befektetők és elemzők.
2015-ben sem volt hiány bakikból a bankoknál: több nagybank netbankja, kártyás rendszere állt le nem egyszer, több ezer ügyfélnek okozva fejfájást a boltokban vagy a számítógépe előtt, máskor milliárdos összeget jelzett az ATM az átlagügyfélnek. A banki IT-részlegeken kevés a pénz, sok a munka, kevés a szakember, a számlavezető rendszerek pedig elavultak és túl bonyolultak. Tulajdonképpen akkor min is csodálkozunk?
Az MNB kilenc hazai hitelintézetet azonosított rendszerszinten jelentősnek, és rájuk vonatkozóan 2017. január 1-től többlet tőkekövetelményt határozott meg.
Ahogy az elmúlt hetekben kiderült, a szigorodó tőkekövetelmények és a bank növekedési tervei miatt tőkeemelést hajt végre az FHB. A lépésre a jelzálogbank hétfői közgyűlésén hatalmazták fel a részvényesek az igazgatóságot, mára pedig az is kiderült, kik az új tulajdonosok. A Takarékbank és 30 takarékszövetkezet 30,5 milliárd forintnyi befektetéssel száll be az FHB Jelzálogbankba, ami az elmúlt években kialakított FHB-takarékszövetkezeti üzleti kapcsolatok erősödését és a növekedési lehetőségek minden eddiginél eredményesebb kihasználását ígéri - a meglévő részvényeseket érintő hígítási hatásokat valószínűleg bőven kompenzálva. Első blikkre úgy tűnik számunkra, hogy most ért véget az a nyilvános, de az átlagszemlélő számára közepesen átlátható intézményi átalakulás, amely bázisán felépülhet az integráció és az FHB üzleti modellje, illetve kialakul a szektor tagjainak egymáshoz viszonyított kapcsolatrendszere. Most zárul le az a folyamat, amelyet az FHB - nem kis támadási felületet hagyva - az elejétől kívülről motorizált. Most az FHB nem csak az integráció tagja, hanem a tőkeemeléssel a takarékszövetkezetek is beléptek a tulajdonosai közé, mégpedig számottevő tulajdoni hányaddal. Összefoglaljuk, hogyan jutottunk el idáig.
Nem a hétfői rendkívüli közgyűlés döntött arról, hogy a meglévő részvényesek nem élveznek elsőbbségi jogot a tőkeemelés során, így a mostani döntések hatályon kívül helyezése sem változtatna a helyzeten - válaszolta az FHB Bank arra, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) beperli a céget és a hétfői döntések hatályon kívül helyezését kéri.
Összesen 4,2 milliárd forinttal emeli meg alaptőkéjét az FHB Bank, mely zárt körben B és C sorozatú részvényeket bocsát ki - közölte a társaság szerdán. A friss tőkét a takarékszövetkezetek és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. biztosítja, így a pénzintézet alaptőkéje 10 milliárd forint fölé emelkedik.
Az FHB kizárta a magyar államot mint kisrészvényest a tőkeemelésből, ezért az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerdán a bírósághoz fordult, azt kérve, hogy a jogellenes társasági határozatokat helyezze hatályon kívül, és végrehajtásukat már most függessze fel - tájékoztatta a vagyonkezelő az MTI-t.
Az MNB megtiltotta a K&H Bank számára a kisvállalati ügyfelek részére a közelmúltban bevezetett új könyvelési díjjal kapcsolatos jogsértő magatartás folytatását, s húszmillió forintos bírságot szabott ki a hitelintézetre.
A válság hetedik szűk esztendejét vészelte át 2015-tel a magyar bankszektor. December végéhez közeledve a Portfolio ezúttal is megkereste a legnagyobb hitelintézetek első emberét, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2016-ra. A bankvezérek alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2015-öt saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Melyek lesznek a legnagyobb kihívások saját bankja, illetve a bankszektor számára 2016-ban?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2016 saját bankjánál, illetve a bankszektorban
2016-ban összesen 4,4 milliárd zloty bevételt vár a néhány részletében módosított bankadótól a lengyel kormány - közölte Konrad Raczkowski lengyel pénzügyminiszter a Reuters beszámolója szerint. A törvényt az éjjel meg is szavazták, ugyanakkor még jóvá kell hagynia a parlamenti felsőháznak és a lengyel államfőnek is. Ha ez is megtörténik, akkor nem Magyarországon lesz a legmagasabb a bankadó.
Sajtóértesülések szerint mintegy 18 milliárd dollárnak megfelelő tőkeinjekcióra szorul az orosz állami VEB Bank. 2,6 milliárd dollárnyi segítséget már kapott a pénzintézet idén.
Az olasz miniszterelnök szerint az olasz pénzintézetek számos európai banknál erősebbek, nincs szerkezeti kockázat az ország bankrendszerében.
A Fed kamatemelési bejelentése után a JP Morgan az első amerikai nagybank, amely úgy döntött, hogy az intézményi ügyfelei bizonyos betéteire magasabb kamatot kínál januártól - írja a The Wall Street Journal.
Ma tartott rendkívüli közgyűlést az FHB, mely felhatalmazta a társaság igazgatóságát, hogy döntsön a tőkeemelésről. A döntés megszületett, a tőkeemelésre új részvények kibocsátásával kerül sor, zárt körben.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
