Tovább nőtt az eurózóna inflációja
Júliusról augusztusra tovább nőtt az eurózóna éves inflációja, amely kis mértékben meghaladta az elemzői várakozásokat is - derül ki az Eurostat friss közléséből.
Júliusról augusztusra tovább nőtt az eurózóna éves inflációja, amely kis mértékben meghaladta az elemzői várakozásokat is - derül ki az Eurostat friss közléséből.
Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens élmezőnyében maradhatunk.
Az Eurostat közzétette az eurózóna inflációs adatát, amelyből kiderült, hogy júniusban a vártnál nagyobb mértékben nőtt az infláció az euróövezetben. Az Európai Központi Bank a beérkező inflációs adatoktól tette függővé a várható kamatemelések mértékét, a júniusi adatot látva azonban nem tűnik úgy, hogy a jegybanknak sok választása lenne.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. Az állampapír-állomány növekedését nézve is az élmezőnyben vagyunk.
Három gazdaság is visszaesést mutatott az első negyedévben az európai gazdaságban - derül ki az Eurostat friss közléséből. A jelentős magyar GDP-növekedés még arra sem volt elég, hogy felférjünk az EU-s dobogóra, az uniós rangsorban elfoglalt ötödik helyünk viszont így is kifejezetten szép teljesítmény. Ha az éves visszatekintést figyeljük, akkor három ország van előttünk.
A magyar 15 és 29 év közötti korosztály közel harmada, pontosan 30,9%-a élt túlzsúfolt háztartásban 2020-ban - derül ki az Eurostat adataiból. Az arány minimális romlást mutat 2019-hez képest, ami a pandémiához képest nem rossz teljesítmény, tekintve, hogy sok fiatal hazaköltözött a járványos időkben.
A negyedik negyedévben Európa legnagyobb növekedését érte el Magyarország – derül ki az Eurostat kedden közölt adataiból. Az adatbázis szokás szerint még nem teljes, vagyis néhány ország megelőzhet, de egyelőre az éves összevetésben is a második helyen állunk a lengyelek mögött.
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait - derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt.
Bár a Nemzeti Energiastratégiában lefektetett ütemnél jóval gyorsabban nőtt Magyarországon a naperőművek beépített kapacitása, még ezzel együtt is ott tartottunk, hogy Málta után nálunk volt a legalacsonyabb a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia termelésben 2020ban – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.
Közzétette az Eurostat a tagállamonkénti GDP-növekedést a harmadik negyedévben. Az előző negyedévhez viszonyítva a magyar gazdaság az egyik leglassabb növekedést mutatta az EU-ban, az előző év azonos negyedévéhez képest viszont a magyar növekedés az egyik legnagyobb. Az eurózóna GDP-je 2,2%-kal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva.
43,9 év volt a medián életkor az EU-ban tavaly, közel 5 évvel több, mint 2001-ben. Egyre idősödik az európai társadalom, de vannak régiók, ahol kifejezetten alacsony a medián életkor.
Friss jelentést küldött a napokban a kormány Brüsszelnek a 2021-es költségvetés aktuális állapotáról. Ebből a dokumentumból pedig kiolvasható, hogy a kormány milyen új deficitcéllal számol az idei évre és ez hogyan változott fél év leforgása alatt.
Szombaton tette közzé az Eurostat a regionális évkönyvét, amely minden évben rengeteg érdekes, izgalmas ábrán keresztül mutatja be, hogy a különféle gazdasági, társadalmi és szociális mutatók terén mennyire eltérő Európa. Sajnos néhány ábra egészen durvára sikeredett magyar szempontból és jól mutatja, hogy továbbra is messze mi vezetjük az egyik szomorú rangsort: a rákban való halálozásét, ráadásul több vizsgálati szempont alapján is.
Egy hajszállal beelőzött Észtország, így hosszú hónapok után júliusban már nem Magyarországon volt a legmagasabb az infláció – derül ki az Eurostat szerdai közléséből. Így Lengyelországgal holtversenyben a második helyen állunk a kontinens rangsorában, vagyis továbbra is az élmezőnyben vagyunk. Európában már csak két olyan ország van, ahol az éves áremelkedési ütem egy százalék alatti.
Újra Kelet-Közép-Európa csúcsára ugrott a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben, sőt az eddig ismert adatok alapján csak a spanyol és a francia GDP tudott erősebben növekedni – derül ki az Eurostat kedden megjelent előzetes jelentéséből. Az első negyedévhez képest mért növekedésünk alapján a kontinensen a hatodik helyen állunk,, de a régióban szintén kiemelkedett a bővülésünk.
Stabilan, nagyjából a várakozásoknak megfelelő ütemben nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben júniusban.
Az előzetesen vártnál erősebben növekedett a második negyedévben az eurózóna gazdasága. Viszont az eddig megjelent számok inkább felemásak: néhány ország jól teljesített, mások viszont csalódást okoztak.
A héten magyar szempontból az MNB Monetáris Tanácsának döntése lesz meghatározó fontosságú, miután a jegybank a kamatemelési ciklus folytatását ígéri. A nemzetközi naptárat elnézve sem fogunk unatkozni, hiszen a Fed kamatdöntése mellett jönnek a második negyedéves GDP-adatok, Amerikában pedig egy fontos inflációs mutató is megjelenik.
Továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációja van Magyarországon, ráadásul a júniusi 5,3%-os érték jelentősen meghaladja még a második helyezett lengyel 4,1%-os értéket is – derül ki az Eurostat pénteken közzétett statisztikájából. Az adat alátámasztja azt is, miért kellett a magyar jegybanknak elsőként szigorítania a monetáris kondíciókon.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?