euró

Heti mélypontról fordult a forint

A kínai lassulással kapcsolatos félelmek, az amerikai részvénypiaci sztorik "kifulladása" és az orosz-ukrán feszültség fokozódása miatt régen nem látott hevességû esés mutatkozik tegnap és ma a fejlett részvénypiacokon, ami éreztette negatív hatásait a feltörekvõ devizapiacokon is. Emiatt - és a vártnál alacsonyabb magyar infláció kamatkilátásokra gyakorolt hatása miatt - tegnap délután óta gyengült a forint és ma délután átmenetileg egyhetes mélyponton is járt az euróval szemben 307,5 körül. Innen azonban látványos és gyors fordulat mutatkozott, ahogy picit is javulni kezdett a külpiaci hangulat.

Nem mozdult még a forint a választási eredményekre

A pénteki zárószinthez képest vasárnap éjfélhez közeledve nem látszik érdemi forint elmozdulás az euróval szemben (305,8 körül ragadtak a jegyzések), és ugyanígy a nagy devizapárokban sem látszik számottevő változás. Pénteken este a forint az euróval szemben kéthavi csúcs közelében "zárt".

Csúcsot érintett a forint, aztán visszafordult

Több napja tartó mozdulatlanság után a jó magyar államktövény-aukciós adatokra hirtelen lendületbe jött a magyar fizetőeszköz. Délután pedig újabb vételi hullám jelentkezett, így a forintnak sikerült kéthavi csúcsára erősödnie. Az estéhez közeledve viszont a hazai fizetőeszköz elvesztette lendületét és visszagyengült korábbi szintjére.

Draghi: most már a mennyiségi lazításról is beszéltünk

Nem lépett az Európai Központi Bank, így továbbra is 0,25 százalékon maradt az euróövezetben az irányadó ráta és a betéti ráta sem csökkent 0 százalék alá. Ezzel tehát a piaci várakozásoknak megfelelően viselkedett a jegybank és úgy tûnik, hogy nem zavartatja magát a márciusban 0,5 százalékra csökkent infláció miatt.

Mario Draghi EKB-elnök a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visszaeső inflációt 70 százalékban a rendkívül ingadozó élelmiszerárak és energiaárak magyarázzák. Bevallotta ugyanakkor, hogy a 0,7-ről 0,5 százalékra eső headline infláció (és az 1,0-ról 0,8-ra eső maginfláció) valójában meglepetésként érte őket, de a helyzet most akkor is más, mint novemberben (amikor is az EKB kamatot vágott). A jegybank döntéshozói között összhang van annak a kapcsán, hogy a kockázatokra akár nem konvencionális eszközökkel is reagálhatnak, amibe beletartozik a mennyiségi lazítás is. Az euró ez alkalommal gyengüléssel reagált az elnök szavaira.

Fél százalékra zuhant az infláció - Erre vajon mit lép az EKB?

A piac nagy meglepetésére márciusban 0,5 százalékra esett vissza az eurózónás infláció a múlt havi 0,7 százalékról - jelentette 11 órakor az Eurostat. A piac 0,6 százalékra számított volna és ezért az euró hirtelen gyengüléssel reagált, amit viszont gyors korrekció követett. A dezinflációt továbbra is a csökkenő energiaárak hajtják. Az Európai Központi Bank tavaly novemberben a nem vártan 0,7 százalékra visszaeső inflációra reagálva kamatot vágott, viszont a most csütörtöki döntésen a piac nem gondolja, hogy újabb jegybanki lépés születne - noha ez a konszenzus még a mai számok előtt született.

Egyre több utalást hallunk az EKB részéről - Valamire készülhetnek

Megnőtt a defláció kockázata az eurózónában és a döntéshozók többsége készen áll lépni - számolt be a Reuters Jozef Makúch, szlovák jegybankelnök szavairól, aki ezen tisztségében az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.

Nem zártuk ki a mennyiségi lazítást!

A mennyiségi lazítás továbbra sem zárható ki az Európai Központi Bank eszköztárából - mondta az éppen konzervatívabb monetáris politika mellett kardoskodó német jegybank elnöke, Jens Weidmann. A Bundesbank elnöke ráadásul hozzátette, hogy a negatív betéti rátát alkalmasabb eszköznek tartja minden másnál az euró erősödésének megállítására, ami az inflációs céljuk elérését is hátráltatja. Az euró a hírekre gyengüléssel reagált.

Újra figyelmeztet a svájci jegybank

Változatlanul hagyta az irányadó rátára vonatkozó célsávját (0,0-0,25%) mai kamatdöntésével a svájci jegybank, és az erről szóló közleményében újra hangsúlyozta, hogy továbbra is a megfelelő eszköznek tartja a frank felértékelődésének korlátját jelentő árfolyamküszöböt az euróval szemben. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy kész korlátlan mértékben eurót vásárolni frank ellenében (azaz kész gyengíteni a frankot), hogy az 1,20-as árfolyamküszöböt fenn tudja tartani.

Nem sokat segített a forinton a sikeres kibocsátás

A ma délelõtti nemzetközi befektetõi hangulatromlásnak pillanatok alatt véget vetett az orosz elnök azon jelzése, miszerint nem szeretnék "feldarabolni" Ukrajnát, azaz csökkent az orosz-ukrán katonai összecsapás esélye. A fejleményekre a részvényindexek jelentõsen emelkedtek, a kockázati étvágy tehát visszatért a világba. Ez már eleve segítette a forintot, az pedig kissé tovább lökött rajta, hogy kora délután elindult a magyar állam dollárkötvény-kibocsátása. Ez végül sikeres lett, de az árazásról megjelent információk már nem erősítették tovább az euróval szemben egyébként bő egyhetes csúcson lévő forintot.

Nem mozdul a forint

Határozott hangulatjavulás mutatkozott hétfõn a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon, ami csak arra volt elegendõ, hogy a forint a reggeli gyengülés után visszaerõsödjön a pénteki zárószintjére az euróval szemben (312-ig). Közben a vezetõ fejlett és feltörekvõ piaci részvényindexek jelentõsen emelkedtek, és a kockázati étvágy újraéledésének (ill. a fellélegzésnek) a jelei mutatoztak a nagy devizapárokban is. A régiós devizák is stagnáltak a török líra kivételével, amely bõ fél százalékkal gyengült ma az euróval szemben. A forintra ma érdemben nem hatott az Alkotmánybíróság devizahitelesekkel kapcsolatos döntése, illetve az a kormánypárti nyilatkozat sem, amely egy a végtörlesztéshez hasonló megoldás újbóli bevezetésére utalt.

Már rég oda kellett volna csapni a jegybank asztalára!

Szinte kihalt az infláció Európából, egyes déli országokban pedig már konkrétan defláció köszöntött be. Az Európai Központi Bank árstabilitásra vonatkozó mandátuma nem látszik teljesülni, a bank mégis kivár. Jelen írás amellett foglal állást, hogy az EKB részéről kisebb kockázata volna a proaktív - akár unkonvencionális - lazító lépéseknek, mint a konzervatív monetáris politikának. A jegybank jobban tette volna, ha már tavaly felhagy a sterilizációval, vagy újabb hosszú refinanszírozási programmal próbálja meg stimulálni a majdnem rekordszintjén ragadt munkanélküliségtől szenvedő eurózónát. A piaci konszenzus szerint a jegybank a mai ülésén nem lazít tovább, de szerintünk, ha a stáb előrejelzései pesszimisták lesznek, akkor legalábbis egy újabb kamatvágás jöhet.

• A headline infláció februárban 0,8 százalékon stagnált, a maginfláció emelkedett
• Ez csökkenti az EKB lépéskényszerét, ami miatt a piaci szereplők túlnyomó többsége már nem is számít kamatvágásra a mai ülésen
• Az euró árfolyama Mario Draghi korábbi szavaira erősödött, vagyis kiárazódni látszanak a további lazító lépések
• Korábban ugyanakkor több olyan értesülés is napvilágot látott, hogy a jegybank negatív betéti rátán gondolkozik vagy újabb hosszú lejáratú refinanszírozási forrást akar biztosítani a bankoknak
• Ma hozzák nyilvánosságra a jegybanki stáb 2016-ra vonatkozó inflációs előrejelzéseit
• Az SPF-konszenzus szerint még 2016-ban is csak 1,7 százalék lehet az átlagos HICP infláció
• Amennyiben túlzottan pesszimisták lennének a stáb előrejelzései, az akár további kamatvágást eredményezhetne a jelenlegi 0,25 százalékos szintről, de unortodox eszközök használata továbbra sem valószínű.

Óriási szerencséje lehet az EKB-nak

Az alacsony eurózónás infláció és az euró erős szintje elképzelhető, hogy magától korrekcióba kezd idén és így az Európai Központi Bank részéről semmilyen lépésre nem lesz szükség - mondta a jegybank egyik döntéshozója a mai napon. Februárban az EKB nem lépett, de Mario Draghi jegybankelnök ilyen szerencsés önkorrekcióról nem beszélt, sőt inkább arra lehetett következtetni szavaiból, hogy a jegybank komolyan mérlegel valamiféle reakciót, csak éppen még megvárja a stáb márciusi előrejelzéseit.

Ítéletet mondott Magyarországról a Goldman

A forintot, illetve a magyar pénz- és tőkepiacokat fokozottan érintette az elmúlt hetek feltörekvő piaci eladási hulláma, ami a Goldman Sachs elemzője szerint jól rámutat a magyar piacok sérülékenységére, a magyar eszközök által kínált reálkamat csökkenésére. Meglátása szerint az is bebizonyosodott, hogy a befektetők Magyarország kapcsán nem az ország erősségeire, hanem azon gyengeségeire kezdtek fókuszálni, amelyek a legnagyobb esést elszenvedő országokhoz hasonlók. Magdalena Polan elemzésében úgy látja, hogy jövő kedden akár még beleférhet egy szimbolikus kamatvágás az MNB-től, de 320 felett már inkább a kamatemelés esélye nőne. Extrém esetben szerinte már a kamatemelés sem segítene, helyette újra naprendre kerülhet akár egy EU/IMF mentőcsomag is.

Ma nagyon meglepődhet a piac

Januárban újra oda esett vissza az eurózónás infláció, ahol októberben volt: négyéves mélypontjára. Erre akkor az Európai Központi Bank a piaci várakozásokkal teljesen szembemenve azonnal kamatot vágott. De ma a dezinflációs nyomás újabb bizonyítékait látva sem gondolja a piac, hogy az EKB kamatot csökkentene. Ha nem is teszi, más eszközökkel még könnyen előállhat, sokan például a kötvényvásárlások sterilizációjának abbahagyására tippelnek.

Megszólalt Varga a forint árfolyamáról

A forint árfolyamváltozása miatt nem kell az idei költségvetést módosítani, idén is kézben tartja az államháztartás folyamatait a kormány, a hiány 3 százalék alatt lesz, a kormány arra számít, a piacok átmeneti ingadozás után meg fognak nyugodni - mondta Varga Mihály egy szerdai sajtótájékoztatón.

Megmenekült az euró!

Nem fenyegeti már az euró létét a nemzetközi gazdasági válság - hangsúlyozta Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szombaton, a svájci Davosban a politikai vezetőket, üzletembereket és jegybankárokat tömörítő Világgazdasági Fórum (WEF) zárónapján.

Pár hónap és új pénzzel fizethetünk

Idén szeptember 23-án kerül forgalomba az új 10 eurós bankjegy. Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint a legújabb bankjegy-technológiai eredményeknek köszönhetően még nehezebben hamisítható.

A magyarok többsége kedveli az eurót

Csak minden negyedik-ötödik magyar állampolgár számít helyzetének javulására a következő egy évben, miközben közel 50 százalékuk nem vár változást. Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb az egységes valuta támogatottsága - derül ki a 2013-as őszi Eurobarométerből, aminek eredményeit a Bruxinfo ismerteti.

Tényleg megmenekült az euró?

A megelőző negyedévi jóval 100 milliárd alattról 211 milliárd dollárra gyorsult a világ jegybanki devizatartalékainak növekedési üteme 2013 harmadik negyedévében - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) minap közzétett adataiból, amely jelentés arra is rámutatott, hogy a tartalékbővülés az országok széles körére igaz volt. A legnagyobb összegben az amerikai dollárban denominált tartalékok nőttek, de ha a tartalékok deviza összetételét vizsgáljuk, akkor az euró lett a nyertes, hiszen részaránya a második egymást követő negyedévben is emelkedett. Ez az adat is abba az irányba mutat, hogy a 2010-2012 között legintenzívebb euróválság (ami a jegybanki tartalék-menedzserek stratégiáján is nyomot hagyott) valóban múlófélben van.

Már túl vagyunk a felén - Elképesztő változásokat láttunk

Sokan beszélnek a 2008-ban kirobbant gazdasági és pénzügyi válság negatív következményeként arról, hogy egy elvesztegetett évtized lehet a kilábalás ára és ha valóban erről van szó, akkor ennek most már túl vagyunk a felén. Emiatt a tegnap közölt 2013-as devizapiaci rangsor után azt is érdemes röviden megvizsgálni, hogy mi történt a világ főbb devizáival öt éves távlatban. Egy biztos: elképesztő változásokon: féktelen szárnyalásokon és óriási hanyatlásokon vagyunk túl.