A magyar kormány által javasoltnál szűkebbre vonná az Európai Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagságának körét, de a polgármestereket nem érintené a korlátozás – értesült a Szabad Európa. Közben a Népszavában is kiszivárogtak új információk, ezek szerint a brüsszeli testület már tájékoztatta a magyar kormányt.
Emelkedett a felsőktatási felvételire jelentkezők száma, a végleges számok március elején lesznek elérhetőek - tudtuk meg Hankó Balázstól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy az egyetemekkel kötött finanszírozási szerződéseket mi alapján hozták meg, hogyan elégíti ki a kormány a munkaerőpiac elvárásait. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon 10 felvett hallgatóból 8 állami ösztöndíjas helyen kezdi meg a tanulmányait. Mindezeken túl szóba került az Európai Bizottság Erasmus-programot érintő döntése is, valamint annak következményei, melynek kapcsán az államtitkár kiemelte: a kormány kész arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, tárgyalásos úton szeretnék rendezni a kérdést.
Akadémikusok szerint csak a jéghegy csúcsát faragta le az Orbán Viktor vezette kormány azzal, hogy a miniszterek kiléptek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok éléről. A Portfolio információi szerint az Európai Bizottság sem elégedett a lépéssel, de egy jogállamisági jelentés is kevésnek tartja ezt a lépést. Az új összeférhetetlenségi szabályokat hazai kutatók sem tartják megfelelőnek.
Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg idén az Országos Esettanulmányi Versenyt (OEV), amelynek regisztrációs időszaka február 20-án indul, a küzdelem pedig márciusban zajlik majd. Az OEV Kelet-Közép-Európa legrangosabb esettanulmány versenye, amelynek célja, hogy a régió legkiemelkedőbb gazdasági egyetemeinek hallgatói gyakorlati problémák kezelése során bizonyítsák rátermettségüket.
Friss információkkal bővült a felvételi tájékoztató: a felsőoktatási intézmények a decemberben közzétett adatok egy részét pontosították, módosították és új szakokat is meghirdettek - tudatta az Oktatási Hivatal (OH) szombaton az MTI-vel.
Egy pénteki interjújában Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter felvetette annak a lehetőségét a még nem alapítványi tulajdonban lévő egyetemek számára, hogy csatlakozzanak a modellváltó felsőoktatási intézmények sorába.
Csapdává vált az Erasmus+ és a Horizont programok uniós kötelezettségvállalási tilalma: bár az Európai Tanács végrehajtási határozata külön pontba vette az egyetemeket és kutatóintézeteket sújtó felfüggesztést, de az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban tett vállalások maradéktalan végrehajtásával együtt tárgyalná csak a feloldást. Vagyis márciusig meg kellene oldani a hétéves költségvetés forrásainak lehívásához szükséges 17 féle közbeszerzési és átláthatósági feltételt, köztük a vagyonkezelő alapítványok ügyét is.. A másik csapda, hogy arra nincs érdemi lehetősége a magyar félnek, hogy - még ha tudná is finanszírozni - működtesse ezeket a helyettesítő programokat. Egy másik szálon pedig még tényleges forrásvesztéssel is végződhet a magyar fél ellenállása.
Ha a nyár elejéig rendeződik Brüsszel és Budapest vitája, akkor az alapítványi egyetemek veszteség nélkül megúszhatják a tavaly decemberben elrendelt pénzügyi szankciót – írja pontosított brüsszeli információira hivatkozva a Népszava.
Idén is zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai – hangsúlyozta hétfőn kora este a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-n megjelent közleményben. Ezt azután adták ki, hogy a Népszava reggel megírta: az Európai Bizottság levélben tájékoztatta az illetékeseket arról, hogy 2022. december 15. után nem lehet EU-pénzből új kötelezettségvállalást kötni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok irányításával működő felsőoktatási intézményekkel és ez a blokkolás az Erasmus+ pénzeket, illetve a kutatási és innovációs keretprogramot tartalmazó Horizont Európát is érinti. A látszólagos ellentmondást az oldja fel, hogy az idei Erasmus+ programokról már korábban megszülethetett a kötelezettségvállalás, Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter ezért félreértésről és a tisztázó tárgyalások szükségességéről beszélt az RTL Hiradónak, a KIM közleménye pedig azt hangsúlyozta, hogy nem fogadják el a brüsszeli döntést. A Portfolio információi szerint csupán a felzárkóztatási EU-pénzeken belül mintegy 2 milliárd eurónyi forrás kifizetését blokkolja az alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi probléma és ezen felül értendők még az erasmusos és horizontos források, így tehát tényleg fajsúlyos vitáról van szó, amit a KIM közleményének ígérete szerint március közepére remélhetőleg tisztázni tudnak a felek.
A hazai felsőoktatásban újszerűnek számító módon, nyílt nemzetközi pályázaton keresi következő rektorát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) - tájékoztatta az egyetem a Portfolio-t.
Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – értesült a Népszava.
Irán továbbra is biztosítaná az afganisztáni diáklányok felsőoktatását, miután a szomszédos országban a tálib kormány kitiltotta őket az állami és magánegyetemekről.
Már több, mint három éve zajlik a Budapesti Corvinus egyetem átalakulása. Ez idő alatt jelentős strukturális és finanszírozási átalakulásokon esett át az egyik legjobbnak tartott hazai egyetem, a leglátványosabb újítás azonban még hátra van, 2023 őszén nyithatja meg kapuit a Corvinus Ménesi úti Campusa.
A hazai mérnökképzés minőségének megtartása és erősítése stratégiai érdek, hiszen ettől függ, hogy a nagyvállalatok Magyarországot választják-e beruházásaik helyszínéül, és a kkv szektor megerősödése sem lehetséges a hazai szakemberek magas hozzáadott értéke nélkül – mondta Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora. A felvételizőknek november 25-én a BME Nyílt Napon bemutatkozó intézményben az oktatás célja, hogy olyan tudást és képességeket szerezzenek a hallgatók, amellyel nem csak a jelen kihívásaira képesek választ adni, hanem a tíz-húsz év múlva felmerülő problémákat is meg tudják oldani. A felsőoktatási piacon nagy a verseny, de a külföldi egyetemek elszívó ereje is látványos. A hazai mérnökökre ugyanakkor nagy az igény, a kezdőfizetések messze meghaladják az országos átlagot. Az egyetem és a versenyszféra közötti kapcsolat igen erős, de félő, hogy a vállalatok már ideje korán, a diploma megszerzése előtt a felsőoktatás elhagyására ösztönzik a diákokat, pedig hosszabb távon megérné számukra a magasan képzett mérnökök megtartása. A Portfolio a hazai mérnökképzés kihívásairól, a felsőoktatási rangsorok helyéről és jelentőségéről, a nemzetközi versenyről és az alapítványi modellváltás lehetőségeiről kérdezte az intézmény rektorát.
Egy kormányrendelet tervezete szerint 2023 júliusától csak annak folyósítanák a szabad felhasználású Diákhitel 1 hitelt, aki egy meghatározott banknál nyit számlát - írja a Telex.
Malcolm Gladwell kanadai származású történész, számos magyarra is lefordított nagy sikerű könyv szerzője, nemrégiben Budapesten járt a Brain Bar jövőfesztiválon. A világ nagy problémáira összefüggéseiben rávilágítani tudó Gladwell-lel elsősorban az oktatás jelene, jövője és a társadalomra gyakorolt hatásáról kapcsán beszélgettünk. Milyen hatása lehet az online oktatásnak? Milyen egyetemek kellenek a fejlődő országokban? Milyennek kellene lennie a jövő könyvtárainak? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ.
Magyar egyetem most először szerepel a Times Higher Education (THE) világrangsorának legjobb, 250-es mezőnyében. A Semmelweis a tavalyi eredményén 41 helyet javított, és a ma nyilvánosságra hozott világrangsorban már az első 250 között tartják nyilván - közölte az egyetem.
Az elmúlt 30 év alatt hol a drasztikus munkanélküliségre jelenleg pedig a munkaerőhiányra kell választ adnia a magyar szakképzési és felnőttképzési rendszernek, amely közben jelentős szabályozási és intézményi változásokat élt át - mondta a Portfolio-nak Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke szerint a jelentkezőknek nem egyszerű eligazodniuk a folyamatosan változó jogszabályok miatt a szakmai fogalmak között, ráadásul ez a jövőbeni munkáltatóknak is gondot jelent. A szakképzésben is jelentős az oktatóhiány, a szakértőnek van tudomása olyan szakképző intézményről, ahol szakmunkás végzettségi szinten kénytelenek pótolni az egyetemet végzett szakmai tanárok kiesését. Gosztonyi Gábor kitért arra is, hogy a szakképzési rendszer szempontjából bőven akadnak kérdések. Példaként említette a munkaadók érdekeltségeit, információi szerint a duális képzés finanszírozásának változásai miatt számos magyar tulajdonú kis- és közepes vállalat jelezte kivonulását a programból.