Szerdán magyar idő szerint este nyolckor teszi közzé kamatdöntését a Fed. A szakértők abban biztosak, hogy a kamat marad a jelenlegi szinten, viszont kiderülhet, hogy a gyakorlatban mit jelent majd aza amerikai jegybank átalakított inflációs célrendszere.
Az OECD a korábbi, júniusi előrejelzéséhez képest kisebb globális gazdasági visszaeséssel számol elsősorban amiatt, hogy az első hat hónapban a becsültnél jobban teljesített Kína és az Egyesült Államok a gazdaság élénkítését célzó óriási költségvetési kiadások hatására. A jelentés Magyarországgal külön nem foglalkozik.
Az eddigi 3 százalékról 5,1 százalékra módosította a várható gazdasági visszaesésre vonatkozó előrejelzését a kormány – derült ki a Világgazdaság csütörtöki konferenciáján. Emellett az is elhangzott, hogy 2021-re új növekedési tervet készít a kormány.
Hónapok óta nincs friss előrejelzése a kormánynak az idei gazdasági visszaesés mértékéről, miközben az elemzők szerint mára irreálisan optimista a 3 százalékos zsugorodásra vonatkozó becslés. Sőt, itt-ott a kormányzat képviselői is mondtak nagyobb visszaesést jelző számokat, de hivatalosan nincs új előrejelzésük.
Magyarország az elmúlt években rendre az EU egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága volt, de a koronavírus egészen mást hozott: a felülvizsgált adatok szerint az előző negyedévhez képest a negyedik legnagyobb visszaesést szenvedtük el, az egész első félévet tekintve pedig az utolsó harmadban vagyunk.
Az első becslésben jelzettnél kevésbé, de így is a valaha regisztrált legnagyobb mértékben csökkent a bruttó hazai termék a második negyedévben mind az euróövezetben, mind az EU-ban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.
Csökkent a német kiskereskedelmi eladások volumene júliusban az előző hónaphoz képest. Az elemzők emelkedést vártak, amely egyben hajtóerőt adhatott volna a gyors gazdasági kilábaláshoz.
Litvánia és Finnország lényegesen kisebb GDP-visszaesést szenvedett el, mint az EU átlaga. Az elemzők szerint ennek egyik oka a járvány gyors visszaszorítása a szigorú intézkedésekkel, hiszen így a gazdasági aktivitás hamarabb normalizálódhatott. Ha csak a járványügyi intézkedések sikere lenne az alacsonyabb visszaesés oka, akkor a mi régiónknak is alacsonyabb visszaesést kellett volna elszenvednie, de nem így történt. A magyarázat a gazdaság szerkezetében, azon belül is főleg a feldolgozóipar összetételében keresendő.
Még a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakban sem láttunk olyan gyenge negyedévet a magyar gazdaságban, mint idén április és június között. A KSH most megjelent részletes GDP-adatai megerősítik az előzetes becslést: a bruttó hazai termék volumene (nyers adatok szerint) 13,6%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt: az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor is kétszámjegyű visszaesést mutatott. A jó hír az, hogy a harmadik negyedév már sokkal kedvezőbb számokat hozhat, hiszen erre az időszakra már kevésbé volt hatással a vírus, elkezdett felállni a padlóról a turizmus, erősödhetett az ipar és a szolgáltató szektor is. A koronavírus-járvány második (őszi/téli) hulláma azonban kifejezetten bizonytalanná teszi a kilátásokat.
A spanyol gazdasági miniszter bejelentése szerint az ország GDP-je a harmadik negyedévben eddig már több mint 10%-os növekedést mutat, ami jó hír, tekintve, hogy Spanyolország egyik volt a koronavírus-válsággal leginkább sújtott európai gazdaságoknak.
A befektetési guru által kedvelt indikátor új csúcsra emelkedett. A „Buffett indikátor” néven is emlegetett mérőszám a GDP-t hasonlítja össze a tőzsdén kereskedett cégek összkapitalizációjával. Ez alapján egy egyszerű osztással a historikus adatok alapján megállapítható, hogy a részvénypiacok alul- vagy felülértékeltek-e.
Jelentős mértékben esett vissza a svájci gazdasági is a második negyedévben a koronavírus-válság miatt, az éves alapú visszaesés 9,3% volt. Az elemzők mind negyedéves, mind éves bázison mélyebb visszaesést vártak.
Svédország a második negyedévben 8,5%-os visszaesést szenvedett el, azaz a korlátozások nélkül sem tudta megakadályozni a gazdaság mély zuhanását. Ezzel együtt a svédek még mindig az egyik legkisebb visszaesést szenvedték el Európában - de mennyire köszönhető ez a járvány elengedésének? Vélhetően csak kis mértékben, hiszen voltak olyan országok, amelyek szigorú intézkedés közepette is kisebb, vagy hasonló mértékű visszaesést szenvedtek el, mint a svédek. Megvizsgáltuk, mi állhat a háttérben.
Európa növekedési élmezőnyéből hirtelen a legnagyobb visszaesést elszenvedők közé került a második negyedévi GDP-adatok alapján Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy melyek lehetnek ennek a legfőbb okai. Négy ilyen főbb okot azonosítottunk, ami a koronavírus-járvány által okozott válságot ennyire méllyé tette, de egyúttal meg is nyitja az utat afelé, hogy ha enyhül a járványveszély, akkor a magyar gazdaság nagyon gyorsan tudjon ebből kilábalni.
Már a második negyedévben jelentősen megugrott Magyarország GDP-arányos adóssága a gigantikusra hízott költségvetési hiány és a gazdaság visszaesése miatt. A járvány esetleges második hulláma miatt a második féléves tendenciák is bizonytalanok, de elővettük a szokásos modellünket, melyben bizonyos forgatókönyveket szoktunk felrajzolni. Nagyon pesszimista esetben akár hatéves csúcsra is emelkedhet az államadósság-rátánk, vagyis hosszú évek izzadságos munkáját nullázhatja le a koronavírus-járvány.
Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.