Paulinyi-Reith & Partners Zrt. néven és megújult arculattal folytatja munkáját a Mérték Group Zrt. Az immár 10 éve a cég fő tulajdonosaiként és vezetőiként működő építészpáros, Paulinyi Gergely és Reith András nevét vette fel a cégcsoport.
Újabb személyi változás történt a hazai ingatlanpiacon, Nagy Gyula az OTP Ingatlan korábbi gazdasági igazgatója, július közepétől a CTP pénzügyi vezetői pozícióját töltheti be.
Az euróövezeti lakásárindex 4,5 százalékos növekedést mutatott 2018 első negyedévében, az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebb áremelkedés Lettországban (+13,7%), Szlovéniában (+13,4%), Írországban (+12,3%) és Portugáliában volt (12,2%) - derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Magyarország szintén a sor elején helyezkedik el, két számjegyű árnövekedéssel.
Az idei év első felében 4000 új társasházi lakás kelt el Budapesten, ami a kereslet mérséklődését jelzi, 2017 mindkét félévében ugyanis ennél néhány száz darabbal több volt a forgalom. A kínálati oldalt, a kedvezményes áfára vonatkozó 2019 év végi határidő, illetve az építőipari kapacitások befolyásolják a leginkább, az ezekből fakadó bizonytalanságok erős csökkenést eredményezhetnek az eladott új lakások számában 2021-től. Az sem jó előjel, hogy már több tucat bedőlt projektről is lehet tudni - derül ki OTP Budapesti Újlakás Értéktérképből.
A tavaly tavaszi Portfolio Ingatlanmagazint lapozgatva jött szembe egy hirdetés, amelyben az egyik lakásfejlesztő a XIII. kerületi projektjében hatalmas betűkkel hirdette, hogy kulcsrakész lakások már 16 millió forinttól elérhetők. Az ár akkor meglehetősen magasnak tűnt egy új építésű garzonlakásért, másfél év elteltével azonban azt látjuk, hogy Budapesten csak elvétve találni 20 millió forint alatt új lakást, a 16 milliós árcédula pedig már az olcsóbb kerületekben is csak álom. A számok láttán egyre többekben merül fel a kérdés, hogy hol lehet az áremelkedés vége, ki az, akinek a mostani árszinteken is megéri új lakást venni, és egyáltalán meddig tarthat a mostani lakáspiaci szárnyalás. A kérdésről a hazai szakma elismert szereplőit kérdeztük meg, akik egy kérdőíves felmérés során most is elmondták véleményüket arról, hogy mi várható az év hátralévő részében a hazai lakáspiacon.
A Duna House hétfőn közzétette a második negyedévre vonatkozó fontosabb teljesítménymutatóit, amelyet követően a Concorde elemzője 4750 forintos célár mellett megerősítette a Duna House részvényeinek vételi ajánlását. A Concorde célára 20,5 százalékos felértékelődési potenciált jelent a cég piaci árfolyamához képest.
A jövő generáció megjelenése a munkaerőpiacon az irodaházakkal kapcsolatos igényeket is átalakítja. A fiatalok számára ugyanis nagyon fontos, hogy a munkahelyükön is jól érezzék magukat, vagyis az új irodáknak ezt az igényt is ki kell elégíteniük. Az érzékelhető változással párhuzamosan jelent meg egy új minősítési rendszer a piacon: a WELL, amely kimondottan a dolgozók jólétére koncentrál az értékelés során. Bár egyesek szerint a minősítés jó marketing fogás, az biztos, hogy a benne megfogalmazott irányelvek fontos szerepet kapnak a jövőben a cégek HR-stratégiáját támogató irodai környezet megteremtésében, így minősítés és marketing ide vagy oda, aki nem akar lemaradni, az komoly figyelmet fordít a munkakörnyezet legoptimálisabb kialakítására.
Több millió forinttal is drágíthatja az új lakásokat, és emellett megakaszthatja az elöregedett lakóingatlan-állomány megújításának folyamatát, hogy 2020-tól megszűnik az új lakások kedvezményes áfakulcsa - írta szombati lapszámában a Népszava ingatlanpiaci szakértők véleménye alapján.
Magyarok milliói tapasztalhatták meg az elmúlt hetekben a forint hirtelen jött gyengülését, ami a külföldön nyaralók mellett a gazdaság számos más területén is érezteti hatását. Ilyen többek között az irodapiac, ahol már hosszú ideje euróban történik a bérleti díjak fizetése. Mivel a fejlesztők is devizában, euróban veszik fel a hiteleiket, ezért abban is kell törleszteniük, a forint/euró árfolyam megváltozása tehát a piaci szereplők életére is hatással van. Ezúttal a hazai szakma képviselőit kérdeztük meg arról, hogy mit okoz a jelenlegi és mit okozna esetlegesen egy a mostaninál nagyobb mértékű árfolyamkilengés.
A hazai lakásállomány és a népesség arányában 226 fő volt tavaly a 100 lakásra jutó népesség, vagyis alig több, mint két ember élt egy lakásban Magyarországon, a statisztikák alapján, míg Budapesten ugyanez a szám mindössze 192 volt. Érdekessége a dolognak, hogy ha a tulajdonosi struktúra is teljesen egyenlően alakulna a társadalomban, akkor a számok alapján egy 4 fős családra két lakóingatlannak kellene jutnia. Nyilvánvalóan látjuk, hogy nem ez a helyzet, így a népesség és a lakásállomány aránya inkább egyfajta érzékeltetésre lehet jó, hogy tudjuk, fele akkora a lakásállományunk, mint amekkora a hazai népesség.
Jelen állás szerint 2020 elejétől ismét 27%-os áfát kell fizetniük az új lakások vásárlóinak az eddigi 5% helyett. A változás nyomán nagy gondolkozás indult el a bankok és a fejlesztők körében arról, miként lehetne megoldani, hogy az addig be nem fejezett lakások minél nagyobb vételárrészét vagy akár teljes értékét még 2018-2019-ben, akár jóval a használatba vétel előtt, az alacsonyabb áfa mellett fizethessék meg a vásárlók. Úgy tűnik, mint sok más időzítési probléma esetében, most is a hitelnyújtó bankok kezében a megoldás. Van, amelyik már be is vezetett a problémát áthidaló hitelterméket.
A biztonság kérdése, a Smart Security, a Smart City egyre fontosabbá váló területe. Jól mutatja ezt, hogy a Lechner Tudásközpont olyan alkalmazást fejlesztett, amely együtt elemzi a Belügyminisztériumtól származó ismertté vált bűncselekmények adatait és a tudásközpont által üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) gazdasági-társadalmi adatait. Mindez lehetővé teszi a különböző bűncselekmények lehető legrészletesebb elemzését, segítve ezzel a közbiztonság javítását.
Reagált a Diófa Alapkezelő Zrt. az elmúlt napokban felröppent hírekre, miszerint közvetett úton, de a vállalat tulajdonába kerülhet egy újabb irodaház, amint a GVH jóváhagyja a vásárlási szándékot.
Miközben a kötvények már szinte semmit nem hoznak, a részvénypiacok pedig extrém volatilisek, az ingatlanalapok valósággal tarolnak: volt olyan ingatlanalap, amely alig fél év alatt 8% körül hozott, éves időtávon pedig simán látni látni 10% körüli hozamokat is. Nem véletlen, hogy a befektetők két kézzel öntik a pénzt az ingatlanpiaci befektetésekbe: a befektetők befizetései 137 milliárd forinttal növelték az ingatlanalapok vagyonát.
Egy nappal ezelőtt számoltunk be róla, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádiónak adott interjújában többek között elmondta, hogy a tervek szerint a kormánynak nem áll módjában meghosszabbítani a kedvezményes 5%-os új lakásokra vonatkozó áfát 2019. december 31. utáni időszakra. A vásárlóknak és az újlakás-fejlesztőknek tehát jócskán át kell gondolni a döntéseiket, és ez bizonyára nagy hatással lesz a hazai ingatlanpiacra is. Amikor 2016-ban bejelentették, hogy a kormány milyen adócsökkentéssel él az új lakásokra vonatkozóan, az sem hagyta érintetlenül a piacot, sőt szinte robbanásként érte. Összeszedtük, hogy milyen következményekkel járt az adócsökkentés bejelentése.
A pénzügyminiszter kedd este az InfoRádió Aréna műsorában egészen konkrétan fogalmazott, amikor a kedvezményes lakásáfa 2019 utáni jövőjéről kérdezték. Videóban értékeltük a bejelentést.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által az építőipar számára kidolgozott ajánlások akár 20-40 százalékkal is javíthatják az építőiparban működő kis- és közepes vállalkozások (kkv) termelékenységét, és megoldást jelenthetnek a kapacitáshiányra is - mondta György László, az ITM gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Lassult a hazai lakásárak emelkedése - derül ki a Takarék Csoport indexéből. A drágulás mértéke európai összevetésben már csak az ötödik legmagasabb volt 2017 első három negyedévében, míg egy évvel korábban még Magyarország állt az élen. A budapesti lakások ára jóval nagyobb mértékben ment feljebb, mint a vidékieké, ami megfelel az általános európai trendeknek. Ez a különbség alapvetően annak tudható be, hogy az árakra jelentősen hat a város vagy az adott városrész fejlődése, a közlekedési lehetőségek, valamint egyéb speciális tényezők, például a vízpartok vagy az egyetemek közelsége.
Varga Mihály pénzügyminisztert kérdezték az Inforádió Aréna című műsorban, többek között az 5%-os lakásáfa hosszabbításával kapcsolatban, amire elég egyenes, már-már egyértelmű választ adott. "Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény... Arra bíztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
