A napokban megjelent közel 700 millió forintos keretösszegű pályázattal ösztönzi a magyar vállalkozásokat a nemzetközi együttműködésekben való részvételre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A támogatási kérelmeket vállalkozások, non-profit szervezetek és költségvetési szervek nyújthatják be. A projektek Magyarország bármely területén megvalósíthatóak. Nincs fenntartási időszak meghatározva.
28 milliárd forintos kerettel elindult a napokban a "Nemzeti versenyképességi és kiválósági program" című pályázat, amely három tudományterületen támogatja a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékeket, szolgáltatásokat, illetve technológiákat. A pénz a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapban áll rendelkezésre, és olyan, kizárólag a közép-magyarországi régióban megvalósított projektekre fordítható, amelyekbe felsőoktatási intézményeket, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit, valamint hazai vállalkozásokat vonnak együttműködések keretében. Év végéig lehet benyújtani a pályázatokat, kizárólag elektronikus formában.
Összesen 11 cég kapott ma innovációs tevékenységéért díjakat Országházban, amely eseményen kiosztották a 2015. évi Magyar Innovációs Nagydíjat is. Utóbbit az EVOPRO Csoporthoz tartozó két magyar közepes vállalkozás kapta. A tudósokból, elismert gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság elnöke az NKFI Hivatal elnöke volt.
Magyarország a 2007-2013-as források felhasználását követően nem tudott előbbre lépni a nemzetközi versenyképességi rangsorban. Vajon a Visegrádi Négyek többi tagja és a szomszédos Románia hogyan teljesített? És mitől lesz ez másképpen 2014-2020 végére?
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból közel 80 milliárd forintot szánnak a hazai innovációra, a kutatási témapályázatok támogatására és a nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatására. A feladat felelőse a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal elnöke. Az idén összesen 13 pályázatot terveznek meghirdetni.
Ma megjelent a kutatói kezdeményezésű témapályázat (K_16), amelyen a magyar és külföldi kutatók a befogadó intézménnyel közösen indulhatnak március 17-ig és projektenként maximum 48 hónapra átlagosan havi 1 millió forint pályázható - áll a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal mai közleményében. A támogatás az NKFI Alapból jön, amelyben erre a felhívásra a 2016-2020 közötti időszakra összesen 7 milliárd forint keretösszeget biztosítanak és ebből a 2016. évi kifizetésekre 2,42 milliárd forint a rendelkezésre álló forrás. Fontos tudni, hogy a pályázatokat angolul kell benyújtani, igaz kérhető felmentés is ez alól.
A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós pályázati kiírásai ugyan lassabban jelennek meg, mint kellene, de ugyanakkor a tartalmukat tekintve tükrözik a gazdaság elvárásait - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A kormány és a gazdasági szereplők közötti egyeztetést pozitívan látja az elnök. Az MKIK véleménye szerint, az ország innovációs potenciáljához képest a forrásokat nem kellő hatékonysággal használják.
Egy szombathelyi cég is felkerült azon 185 kis- és középvállalkozás közé, amelyek összesen 26 országból pénzt nyertek a Horizont 2020 keretprogram kkv-támogató eszközének most nyilvánosságra hozott pályázati fordulójában. A rendkívül erős nemzetközi mezőnyt érzékelteti, hogy 2057 pályázatból választották ki a 185 nyertest, így a magyar fejlemény (is) világraszólónak nevezhető.
Ennél a kormánynál nem igazán érnek célba a high-tech digitalizáció üzenetei. A kisebb, tudásgazdag magyar cégek támogatására lenne szükség egy újabb autógyár vagy gumigyár Magyarországra csábítása helyett - véli Kóka János volt gazdasági miniszter, a mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az Internetkon csak egy kommunikációs menekülőpálya, Budapestből pedig soha nem lesz startup főváros, de például a kormány gazdaságdiplomáciája jól működik, és a keleti nyitás sem egy üres szlogen. Kóka azt üzeni Szijjártónak, hogy ha lehet, ne erőltesse a képzett munkaerőt elszívó shared service központok Magyarországra vonzását. A Cellum milliárdos nagyságrendű forrásbevonásra készül, amiből elsősorban Kelet-Ázsiában terjeszkednek, illetve egy új nemzetközi átutalási megoldás fejlesztésén dolgoznak. A szakembert a Bitcoinról is megkérdeztük, és megosztotta velünk vízióját a jővő mobilfizetéséről is.
Nincs azzal gond, ha a 2014-2020-as uniós ciklus első felében hullámszerűen megjelenik az összes uniós pályázat, ha menetközben majd az igényekhez igazítják a kereteket, az intézményrendszer pedig rugalmas és megfelelő képzést kap - értettek nagyjából egyet a szakértők abban a panelbeszélgetésben, amely a keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon jött létre. A pályázatok kiírása a bankok kockázati étvágyát is fokozatosan emelheti a hitelezés terén, a hitelkeresletet pedig az is serkentheti, ha a pályázatok kiírói világosan kommunikálják, hogy mely célokra lesz, illetve nem lesz forrás. A szakértők külön-külön kifejtették véleményüket arról, hogy az eddig megjelent GINOP-pályázatok feltételrendszerét hogyan látják, tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben erről egy kormányzati konzultáció is zajlott.
Az eddigi széttöredezett rendszer helyett egy egységes, átlátható kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati rendszer alakul ki Magyarországon, amely forrásokkal kapcsolatos szemléletben is gyökeres változást hoz - hangsúlyozta egy szerdai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke számos gyakorlati példával is alátámasztotta, hogy ez a változás mit jelent majd, és érzékeltette: a tét nem kicsi, hiszen a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás megfelelő, a fenntarthatóságra is koncentráló felhasználásáról van szó.
Pálinkás József hétfői ígéretével összhangban valóban rövid távon, már kedd este megjelent a kutatás-fejlesztési és innovációs szektor által már nagyon várt 50, illetve 40 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az biztos, hogy a nagy keretösszeg ellenére tömegek nem fognak nyerni, hiszen a projektek előírt mérete miatt legfeljebb 180 nyertessel lehet számolni a két pályázatból összesen. Ők azonban legalább jövő tavaszig izgulhatnak, hiszen a pályázatok november közepén és végén nyílnak meg, és az első értékelési szakasz csak jövő februárban, illetve márciusban lesz. Mindez tehát Pálinkás figyelmeztetésével összhangban azt is jelenti: nem érdemes kapkodni, hanem alaposan tanulmányozni kell a kiírásokat, a beleírt korlátozásokat; a kizáró tényezőket pedig mindenképpen komolyan kell venni a felesleges munka elkerülése érdekében.
A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a kutatás-fejlesztés (K+F) csak akkor támogatható, ha annak eredményeképpen új termék születik, ha ez elmarad, akkor vissza kell fizetni a támogatást - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy mai budapesti rendezvényen.
Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.
Öt olyan új uniós pályázat is várható a délelőtti bejelentés alapján már júliusban, amely a kis- és középvállalkozói kör számára érdekes lehet, de fontos tisztában lenni néhány fő tendenciával a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál - hívta fel a figyelmet Dr. Somogyi Andrea a Napi Gazdaság mai konferenciáján.
A napokban hirdették ki az Európai Unió kkv-knak szóló kutatás-fejlesztési pályázata második fázisának eredményeit és a nyertesek között egy budapesti székhelyű cég is feltűnik, ami igen nagy, mondhatni világraszóló sikernek számít. A Hungaro Lux Light Kft. sikere azt jelenti, hogy bő félmilliárd forintnyi uniós forrást nyert arra, hogy az utcai LED-világítás hatékonyságát optikai kialakítás révén 15%-kal növelje. Ezzel a tavaly indult uniós keretprogramban már 9 magyar cég nyert, összesen 7,8 millió eurót, azaz közel 2,5 milliárd forintot.
Időnként fel-fel bukkannak olyan vállalatok a világban, amelyek forradalmasítanak egész iparágakat. Elég, ha arra gondolunk, hogy az autógyártásban mekkora úttörő volt a Ford, vagy hogy az Apple hogy változtatta meg a mobilhasználatunkat, vagy hogy akár a Facebook mit tett az emberek közötti kommunikációval. Most a CNBC 50 startupot gyűjtött össze, amelyek olyan innovatív technológiákkal robbantak be, ami könnyen a következő Facebookká vagy Apple-é teheti őket. Ez nekik jó, a világnak is jó, a versenytársak azonban nem örülnek neki.
Vörös vonalak és következmények.
A társaság közölte ezt péntek délután.
Megérkezett a Fed által leginkább figyelt mutató.
Visszavonulót fújtak Európából.
A besorolást mégsem változtatták meg.
Az OMV-vel fizettethetik meg az orosz állami cég ellen megítélt kártérítést.
Szűcs Anita Franciaország-kutatót kérdeztük a Checklist mai adásában.
Hoffmann Mihályt, az EXIM Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
