• Megjelenítés
FONTOS A jegybanki óvatosság ellenére hamarosan 400 forint lehet az euró

innováció

Mik lesznek az új uniós pályázatok irányai és tartalmai?

A Portfolio aktuális konferenciája az EU-források lehívásához kapcsolódó finanszírozási és üzleti lehetőségeket, az új pályázati-közbeszerzési rendszer jellemzőit és a gazdaságfejlesztés főbb irányait helyezi fókuszába.

Melyek a 2014-2020-as fejlesztési időszak főbb jellemzői? Mi vár a magyar gazdaságra 2020-ig? Mire figyeljünk az új pályázati időszakban? Milyen állami és kereskedelmi banki vállalatfinanszírozási lehetőségekkel számolhatnak a pályázók? Hogyan segíthetnek a tanácsadók a projektgenerálástól a megvalósításig? Ezekre és számos egyéb fontos kérdésre is kaphat választ a Portfolio EU-forrásokkal foglalkozó konferenciáján.

Magyar gazellák, figyelem! - Új pénzügyi termék segíti a robbanást

Azok a magyar startup cégek, amelyek az állami Gazella Program keretében vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, egy új pénzügyi garancia termék segítségével könnyebben tudják teljesíteni az ezen támogatáshoz szükséges biztosítéknyújtási kötelezettségüket. Ezt segíti ugyanis a Start Garancia Zrt. új, napokban bejelentett innovációs garancia terméke, amely minimum 10, maximum 80 millió forint értékű garanciát vállal, évi 2,5%-os garanciadíj mellett, az elnyert támogatás értékének 100%-ára.

Csepreghy: erre készüljenek a pályázók!

Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy keddi eseményen. Csepreghy Nándor több lényeges irányra is felhívta a figyelmét a pályázatokra készülő vállalkozásoknak, illetve jelezte: a pályázati rendszer úgy változik meg, hogy az garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020. után elapadnak az Európai Uniótól érkező források.

Rossz gombot nyomogatunk: csak így lesznek új munkahelyek

Az innováció három főbb fajtáját különböztethetjük meg, de döntő részben csak az egyik, a piacteremtő innováció hoz létre új munkahelyeket a világban - emlékeztetett saját nagysikerű könyve egyik fő megállapítására az Indexnek adott interjúban Clayton M. Christensen. A Harvard Business School oktatója, a világ egyik legfontosabb üzleti gondolkodója szerint az az egyik legfőbb oka a fejlett gazdaságok utóbbi időszakban megfigyelt lassú növekedésének, hogy rossz pénzügyi mutatószámokat és ösztönzőket tart fontosnak az elit, ez pedig bekorlátozza a tőkefelhasználás fő irányait, így a munkahelyteremtő, gazdasági növekedést serkentő munkahelyek számának bővülését is.

Miből finanszírozzuk exporttevékenységünket?

A beinduló magyar gazdasági növekedés legfontosabb motorja az export. De milyen forintárfolyamra számíthatunk a következő időszakban? Mi várható egyes külpiacainkon? Miként támogatja az állam a magyar cégek exportját? Milyen finanszírozási lehetőségek segítik az exportőröket és beszállítóikat? Miből finanszírozzuk exporttevékenységünket? Számtalan aktuális kérdés, melyre választ kaphat a Portfolio konferenciáján!

Mire költsünk el 700 milliárd forintot? Most beleszólhat!

Jelenleg három nagy fejlesztési projekt található azon a listán, amelyet a Pest-megyei Kormányhivatal szeretne a 2014-2020-as EU-s intelligens szakosodási stratégia (S3) keretében megvalósítani, de mindenki beleszólhat abba, hogy ez a lista hogyan nézzen ki - többek között ezt hangsúlyozta egy ma délelőtti szakmai workshop bevezetőjében Tarnai Richárd, Pest Megye Kormánymegbízottja. Az S3 stratégia és dokumentum elkészítéséhez a napokban egyhónapos országos rendezvénysorozat indult, amelyhez megyénként a Kormányhivatalok adnak helyet a szükséges társadalmi egyeztetésnek. Az alulról szerveződő "ötletelés" eredményét beépítik majd abba a stratégiai anyagba, amely elengedhetetlen feltétele az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) forráshoz történő hozzáférésnek.

Növeljük a K+F kiadásokat, de ki segít benne?

Bár a Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezi növelni, de a Deloitte friss Vállalati K+F Jelentése szerint a cégek többsége sem rövidtávon (1-2 év), sem hosszútávon (3-5 év) nem vár szignifikáns változást K+F ráfordításai tekintetében. Emiatt különösen fontos, hogy az előttünk álló időszakban mind uniós és hazai pályázati lehetőségek, illetve adókedvezményes ösztönzők tekintetében hogyan alakulnak a vállalati K+F tevékenységet ösztönző szabályok. Ezek kedvező alakulása nélkül ugyanis erősen kérdéses, hogy az említett programban lefektetett célok elérhetők-e.

Itt az első három magyar fecske!

Egy élelmiszeripari, egy egészségügyi és egy alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelési projektet választott ki ma az Európai Bizottság abból a 166 magyar kis- és középvállalkozásból, amelyek az Európai Unió Horizont 2020 keretprogram kkv-kat támogató eszközére nyújtottak be pályázatot - derül ki a Bizottság közleményéből. Ez volt az első eredményhirdetés ebből az összesen 3 milliárd eurós pályázati keretből, így a kiválasztott magyar projektek egyenként 50 ezer eurót kapnak az innovációs stratégiájukhoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány finanszírozására. A nyertes kkv-k emellett egy maximum három napos üzletvezetési tréningen is részt vehetnek.

Lezárta 700 milliós K+F programját a GE Hungary Kft.

Sikeresen lezárta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) 699,5 millió forintos támogatásával Magyarországon megvalósult "Zöld fényforrás programot" a GE Hungary Kft. A június 30-án lezárult kutatás-fejlesztési (K+F) program célja a beltéri és kültéri világítási rendszerek, valamint elsősorban ezen rendszerekben alkalmazható fényforrások fejlesztése volt.

Mindent elsöprő változás küszöbén állunk!

Teljes átalakulás előtt áll a globális alapkezelői szakma, szakértők szerint a következő 15 évben földrengésszerű átrendeződés figyelhető majd meg. A várakozások szerint a piaci szereplők fele nem éli túl a viharokat, egyszerűen azért, mert nem tudnak megfelelni a verseny támasztotta kihívásoknak. Az ügyfélbázis markánsan megváltozik, egy olyan új generáció nő fel, amelyet más társadalmi értékrend és viselkedés jellemez. Ráadásul a régi és új ügyfelek alapvetően nem terméket, hanem komplett szolgáltatást, személyre szabott megoldást várnak el az alapkezelőktől. Az már csak hab a tortán, hogy az internet dominánssá válásával más csatornákon keresztül kell megszólítani az embereket - derül ki a KPMG elemzéséből.

Milliárdokkal az innovációért

2014 januárjától indul a Horizont 2020 program, mely az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innováció területén mutatkozó versenyhátrányt igyekszik orvosolni a következő tervezési időszakban. Ez alkalomból szervezett konferenciát a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium, melynek nyitányaként Cséfalvay Zoltán államtitkár, Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgató-helyettese, valamint Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke szólalt fel. Mindannyian a hét évre szóló program bővülő forrásainak jelentőségét hangsúlyozták, ez lehet a fő kitörési pont az egész Európai Unióban az előttünk álló időszakban.

Konténerhajó, diószedés, startup - Újításból lesz növekedés

A szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede - mondja Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Pedig Magyarország számára ez óriási lehetőség, hiszen a világgazdaságba integrálódott országok nyerhetnek vele a legtöbbet. Az általános vállalati tudás fejlesztésén túl az állam is tehetne azért, hogy ne így legyen: az üzleti környezet, ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése nagyon hasznos lenne.

Németországban is van még mit tenni

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a német kormánynak az innovációra - vélik a ZEW szakértői. A kutatóintézetnek konkrét elképzelései vannak arra vonatkozólag, hogy Németországban hogyan lehetne segíteni az innovációt.

Miért éppen Amerika?

Még mindig Amerika az innováció fellegvára. Bár egyre több fejlett európai ország fektet különös hangsúlyt erre a területre, a lemaradás óriási - derül ki az Economist összeállításából. Amerikában nem elég, hogy sokan vállalkoznak, a kockázati tőke/GDP arány is magas.

Kiderült, hogyan zárkózhat fel Magyarország a Szilícium-völgyhöz

Egy friss felmérés szerint a világ legjobb startup ökoszisztémái között igaz a Szilícium-völgy foglalja el az első helyet, azonban sorrendben a második pozícióban Izrael áll, Tel Aviv várossal. A mai napon tartott budapesti innováció konferencián az országból számos szakértő érkezett, hogy elmondják, miként lehet egy innovatív rendszert felépíteni. Mint kiderült, a két ország között sok a hasonlóság, a magyar startup rendszert jelentősen felfejlesztő Jeremie-program például az 1990-es évek elején Izraelben elindított programhoz nagyon hasonló. A megfelelő tudás itthon is rendelkezésre áll, sőt a kockázati tőke finanszírozás is, azonban még számos területen előrelépést kell elérni. Így például a vállalkozói mentalitást, a kockázatvállalási hajlandóságot kell meghonosítani, és olyan ösztönző rendszer szükséges, amely képes az ötleteket minél nagyobb arányban piacképes termékké alakítani.

Ebben a régió éllovasa Magyarország

Új indikátor bevezetését javasolja az innovációs kibocsátás mérésére az Európai Bizottság - közölte pénteken a brüsszeli testület.

Az innováció élharcosai magas növekedést várnak

A világ leginnovatívabb vállalatai több mint 60%-os növekedést jósolnak maguknak a következő öt évre, ami 250 milliárd dollárt meghaladó pluszbevételt jelent számukra, a tevékenységükbe beépített innovációs módszereknek köszönhetően - áll a PricewaterhouseCoopers közleményében.

Soha nem költöttünk ennyit kutatásra

Tavaly összességében 363,7 milliárd forintot költött Magyarország kutatás-fejlesztési célokra. Nemcsak a nominális érték jelent történelmi csúcsot, hanem a 1,29%-os GDP-arányos költés is. 2011-ben még 1,2%-nál járt a mutató. Az uniós átlagtól azonban még így is elmarad a magyar K+F-ráfordítások aránya.

Chikán: már nem a csehekkel, a bolgárokkal és románokkal versenyzünk

Magyarország az üzleti élet szereplőinek a szemében durván lecsúszott. Nemcsak hogy visszaesett a versenyképességben, hanem kategóriát váltott, ma már nem Csehországgal, hanem Bulgáriával és Romániával versenyzünk. Bár az innováció a fejlettség fokmérője is, nálunk az innovációt támogató átfogó szervezeti struktúra is hiányzik - mondta el Chikán Attila a Corvinus Egyetem rektora, az első Orbán-kormány volt gazdasági minisztere az FN24-nek adott interjújában.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility