A Világbank frissen megjelent, globális gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint növelte a jövedelmi egyenlőtlenséget a világban a koronavírus, és nem is a rövid távú, sokkal inkább a hosszú távú hatása lesz ennek fájó.
A lakáspiaci folyamatok alakulására számos gazdasági mutató hatással van. Mind közül azonban a lakosság jövedelmi helyzete az, ami leginkább meghatározza, hogy mennyi pénzt hajlandók és képesek a vásárlók a kiválasztott lakásért fizetni, ezáltal milyen lakásárak alakulhatnak ki egy adott országban (városban) egy adott időszakban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Európai Unió országaiban hogyan alakult a lakásárak és a jövedelmek viszonya az elmúlt öt évben, és ez alapján melyek most az unió leginkább alul- és leginkább túlértékelt lakáspiacai.
Örök igazság, hogy a drágább ingatlanárak miatt a nagyvárosokban élőknek hosszabb ideig kell spórolniuk egy lakásra, még, ha a fizetések magasabbak is, mint az ország egy elmaradottabb részén. A Takarék Index elemzése szerint míg több megyében, például Nógrádban, Hevesben, Békésben, három-öt évi nettó átlagbérből lehet venni egy 60 négyzetméteres lakást, addig a fővárosban átlagosan több mint 11 évi kereset lehet ehhez szükséges. Az is sokat számít, hogy valaki milyen szektorban dolgozik, a villamosenergia-, illetve gázellátáshoz köthető állások sok megyeszékhelyen a legjobban fizető területnek számítanak.
A koronavírus-válság valószínűleg tovább növeli a nemek közötti bérszakadékot Németországban, mivel egyre több nő csökkenti a munkaóráinak számát, hogy az óvodák és iskolák bezárása miatt otthon tudjon maradni a gyerekével - írja a Reuters.
Tavaly a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. A jövedelmi szegénységi arány 12,8-ről 12,4%-re, a súlyos anyagi depriváció 10,2-ról 8,7%-ra mérséklődött, derült ki a KSH elemzéséből. A mélyszegénységben élők száma azonban bizonyára nem csökken olyan gyorsan, mint ahogy az adatok alapján elsőre gondolhatnánk.
Tavaly a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult a KSH friss elemzése szerint. Kismértékben csökkent a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek között. A gyermekes háztartások közül csak a kétszülős, egy gyermeket nevelők jövedelme érte el az országos átlagot.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett a felső 1% és a felső 10% jövedelmi részesedése, miközben a társadalom középső rétege csúszik lefelé - derült ki Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatójának ábrájából. Ez azt mutatja, hogy a középosztály helyzete romlik. A legalacsonyabb jövedelműek részesedése is csökkent a megtermelt jövedelemből 1995 óta, azonban az elmúlt években már stagnálás látszik az esetükben. Ebben szerepet játszhat a dinamikusan növekvő minimálbér és a javuló munkaerőpiaci helyzet. Összességében azonban a tendencia egyértelmű: a leggazdagabb 1%-nak egyre gyorsabban nő a jövedelme, miközben a középosztály veszített részesedéséből.
Egy jól sétálható városrész nagy mértékben ösztönzi az új szolgáltatások megtelepedését, illetve javítja a már ott lévő szolgáltatások minőségét, hosszútávon növelve az ingatlanárakat és hozzájárulva az élhetőbb városok kialakulásához. A Lechner Tudásközpont cikkében egy olyan "zöldmobilitási" térképet mutat be, amellyel lekövethető, hogy a 20 ezer főnél sűrűbben lakott városokban az egyes szolgáltatások mennyire vannak séta távolságban, milyen ingatlanárak vannak a város egyes részein, milyen a gyermekek és az idős népesség megoszlása, vagy éppen milyen jövedelmi helyzetben vannak a környéken lakók.
Habár csökkent a szegénység Magyarországon, a gazdagok és a szegények közötti különbség hosszú idő után először növekedett, és a regionális különbségek továbbra is óriásiak. Ami rossz hír, hogy a szakadék nem is szűkül a keleti és a nyugati régiók között. Fogyasztás tekintetében Budapest utcahosszal vezet.
A háztartások jövedelmi helyzete javult 2017-ben a KSH friss felmérése szerint, ugyanakkor a felső jövedelmi tized továbbra is tízszer annyit keres, mint az alsó. Ami a szubjektív elvárásokat illeti, minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van a háztartás, annál magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek egy-egy megélhetési szinthez.
Úgy tűnik, nagyon mély gyökerekkel bír az az elvárás, hogy a férfiak legyenek a kenyérkeresők egy családban. Amikor ez nincs így, akkor inkább hazudnak róla. Meglepő módon még a nők is enyhíteni próbálnak ezen a kínosnak vélt helyzeten azáltal, hogy ők meg direkt lefelé kerekítik a fizetésüket amikor rákérdeznek. Az egész jelenségnek pedig messzemenő társadalmi következményei lehetnek - foglalta össze a vonatkozó kutatásokat az Economist.
Egy amerikai tanulmány szerint a pénzügyileg legsikeresebb etnikai csoport az USA-ban az ázsiaiaké, miközben itt vannak a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek is - írja a Bloomberg.
Branco Milanovic, a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek témakörének egyik legismertebb szakértője szerint képmutató dolog, hogy miközben minden évben összegyűlik a világ elitje Davosban, hogy megvitassák az egyre súlyosabbá váló vagyoni egyenlőtlenségeket, a gyakorlatban szinte semmit nem tesznek a helyzet javítása érdekében. A közgazdász professzor blogbejegyzésében szállt bele a ma kezdődött davosi Világgazdasági Fórum résztvevőibe.
Minden 2017-ben keletkező öt dollárnyi vagyonból négy a leggazdagabb 1% zsebében landolt tavaly, miközben a világ szegényebbik felének semmi sem jutott - derült ki az Oxfam legfrissebb tanulmányából.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Azt állítják, 1150 ukrán katona esett el.
A kontinens biztonsága és jövője a tét.
Hamarosan Magyarországra is megérkezik Hsz Csin-ping.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.