Az októberi 3 százalékról 2,7 százalékra csökkent az infláció Magyarországon – derül ki a KSH kedd reggel közzétett adataiból. Az elemzők ennél kisebb mértékű csökkenésre számítottak, a mostani áremelkedési ütem május óta a legalacsonyabb.
Az októberi 3 százalékról akár még tovább csökkenhetett az infláció novemberben – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ezzel az MNB céljának megfelelő szintre eshetett az áremelkedési ütem, ami akár a jegybankot is felbátoríthatja, hogy tovább lazítson. Jövőre aztán megint egy kicsit óvatosabbnak kell majd lennie az MNB-nek, hiszen 2021-ben újra emelkedő pályára állhat az infláció.
Izgalmas hét elé nézünk, hiszen a hét végi uniós csúcson talán eldőlhet végre a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap sorsa. Emellett jön az EKB idei utolsó kamatdöntése, ahol szinte biztosan további lazító lépéseket, illetve finomhangolást jelentenek majd be, hiszen azt már október végén előrevetítették. Itthon megjelenik a mezőgazdaság idei teljesítményére vonatkozó első becslés, és kivételesen szombatra is juthat egy makroadat.
2021-től változik a munkaerő-felmérés módszertana: a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesültek, és az ellátás igénybe vételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A változást az Európai Unió módosuló keretjogszabálya indokolja, és 120-150 ezer fővel növeli Magyarországon a foglalkoztatottak létszámát, elsősorban a nők munkaerőpiaci mutatóiban eredményezve változást.
Az előttünk álló héten nem sok igazán fajsúlyos makroadat és esemény várható, lassan viszont jön az év végi utolsó nagy hajrá a jegybanki döntésekkel és fontos adatokkal. Azért most sem valószínű, hogy unatkoznánk, a listában szereplő adatok mellett továbbra is fél szemmel az uniós költségvetési vitát és a koronavírussal kapcsolatos híreket lesz érdemes figyelni.
A jövő évi népszámlálási kérdőív fejlesztését támogató országos, reprezentatív kérdőívtesztet indít november 12-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár a felmérésben való részvételre 156 település mintegy 6000 háztartása kap célzottan felkérő levelet, a KSH arra kér minden, a népszámlálás iránt érdeklődőt, hogy november 26-áig a www.nepszamlalas2021.hu oldalra kattintva töltsék ki a kérdőívet.
Szinte biztos, hogy a második negyedéves beszakadás után a harmadik negyedévben jelentősen megugrott a magyar GDP. A KSH péntek reggel közli a friss adatot, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint éves összevetésben 5% körülre mérséklődhetett a visszaesés. A legnagyobb bizonytalanság azonban most a negyedik negyedév, melyet a napokban bejelentett újabb lezárások terhelnek majd, így a szakértők többsége ismét erősebb visszaesést vár az év végén.
A hét legfontosabb adata egyértelműan a harmadik negyedéves GDP-statisztika lesz pénteken, ebből kiderülhet, milyen gyors volt a magyar gazdaság felpattanása a második negyedéves mélypont után. Emellett más fontos adatok is jönnek, például az októberi infláció vagy a költségvetés legfrissebb helyzete.
A kormány ötpontos otthonteremtési csomagjának legnépszerűbb eleme valószínűleg a lakásfelújítás után visszajáró legfeljebb 3 millió forint lesz. Az intézkedés részben a korábbi lakástakarékpénztári rendszert válthatja ki, ugyanakkor lehetnek kellemetlen hatásai is, hiszen, ha ettől meglódul az érintett termékek inflációja, annak nem biztos, hogy az MNB örülni fog.
Szeptemberben az ipari termelés 2,3%-kal bővült az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján, írja a KSH. Ez azt jelzi, hogy folytatódott az ipar kilábalása a járvány első hullámában látott visszaesést követően.
Szeptemberben az export euróban számított értéke 4,6%-kal nőtt, az importé 2,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten, írja a KSH.
2020 első három negyedévében folytatódott a használatba vett új otthonok számának növekedése, azonban a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma tovább csökkent. A január-szeptemberi időszakban közel 13 ezer új lakás épült országszerte, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben Budapesten 4 százalékot meghaladó csökkenés történt. Országosan a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 százalékkal esett vissza. A KSH elemzése kapcsán több piaci szakértő is megszólalt, fontos javaslatokat megfogalmazva a lakásépítési számok növekedésének elősegítésére.
2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csak 17 278 volt, ami 37 százalékkal kevesebb a 2019. azonos időszakinál - derül ki a KSH legújabb elemzéséből.
Napokon belül kiderülhet, ki lesz az USA elnöke a következő négy évben, feltéve, hogy nem lesz nagyon szoros az eredmény és nem húzódik el a győztes kihirdetése. Az amerikai választók döntése az egész világra hatással lehet, így nekünk is érdemes lesz figyelni az eredményt. Két nappal a választás után pedig kamatdöntő ülésén a Fed rögtön értékelheti is az eredményt.
Magyarország EU-csatlakozása óta 2019-ben először volt pozitív a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege, vagyis tavaly már többen térhettek vissza, mint ahányan kivándoroltak – derül ki a KSH most megjelent Demográfiai évkönyvéből. A pozitív fordulat mellett még tavaly is több mint húszezer magyar próbálhatott szerencsét külföldön, utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb kivándorlót. A célországok listáján nincs sok változás, továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a legvonzóbb a magyarok számára. Persze a hasonló statisztikákat mindig érdemes óvatosan kezelni, hiszen a nemzetközi vándorlás talán a legnehezebben mérhető a szabad európai munkavállalás mellett.
Mintegy hatodával kevesebben vettek fel lakáshitelt az idei első félévben, mint egy évvel korábban. Összegszerűen azonban nem volt érdemi visszaesés, ami azt jelenti, hogy jelentősen megnőtt az átlagos hitelösszeg. A KSH friss adataiból az is kiderült, hogy alakul a lakáshitelek futamideje, mennyire szorultak vissza a használt lakások a hitelezésben, vagy hogy mire használták fel a 2016 eleje óta folyósított 321 milliárd forintnyi CSOK-ot a háztartások.
A koronavírus által teremtett helyzetben hetek alatt vont be új adatforrásokat, vezetett be új adatgyűjtési módokat és adatfeldolgozási technikákat a Központi Statisztikai Hivatal, így például az inflációs, gépjárműforgalmi, illetve kiskereskedelmi statisztikákhoz – emelte ki a KSH a 2020. évi Statisztikai Világnap alkalmából küldött közleményében.
Az ország két táborra oszlik a lakásárak kérdésében. Vannak, akik azért imádkoznak, hogy végre újra gombokért lehessen belvárosi luxusgarzonokat és új építésű óriásteraszos penthouse-okat vásárolni, és van a kitartó árnövekedésben (de lagalább stagnálásban) bízó vagy azt vélelmező tulajdonosok és eladók tábora, akik mérlegelve a körülményeket, továbbra is azt szajkózzák (köztük jómagam is, de kizárólag szakmai meggyőződésből), hogy márpedig nincs oka és nincs realitása a lakásárak bezuhanásának. A mostani adat lehet egyesek számára meglepő, másoknak a várva várt igazolás, de két dolgot mindenképp tegyünk hozzá. Az egyik, hogy előzetes adatokról van szó, vagyis változhat még (elvben bármelyik irányba, de gyakorlatig inkább a drágulás felé), hiszen érkeznek be folyamatosan, a másik, hogy egy olyan időszakra vonatkozik (2020 Q2), ahol látványosan alacsonyabb volt a tranzakciók száma éves összevetésben (-34%), és történhetett ezen időszak alatt magasabb arányú üzleti felfogású gyors értékesítés, menekülés, kiszállás a jövedelemtermelő eszközből (a vírus miatt elhúzódó válságra adott reakció), illetve a moratórium ellenére tényleges kényszerértékesítések. Október végéig izgulhatunk a végső számokért.
Szeptemberben 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai szerint az előző év azonos időszakához képest. Az elemzők arra számítottak, hogy 4% közelében alakul az infláció, ahogy augusztusban is láthattuk. Ahogy a KSH adatai, az MNB inflációs alapmutatói is az infláció lassulását jelzik.
Szeptemberben 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai szerint az előző év azonos időszakához képest. Az elemzők arra számítottak, hogy 4% közelében alakul az infláció, ahogy augusztusban is láthattuk. Az adat a korábbinál kényelmesebb helyzetbe hozza a Magyar Nemzeti Bankot.
A sütik 1000-1500 forint közötti ára is tovább nőhet.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
