Májusban 27,6%-kal maradt el az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakában mért szinttől (munkanaphatástól megtisztítva), vagyis a koronavírus-járvány hatása még ebben a hónapban is erőteljes volt. A legrosszabb hónap az április volt, amikor 36,6%-kal zuhant a termelés. Az ipari adatok azt mutatják, hogy a május már jobban alakult, azonban a kilábalás nem lesz kifejezetten gyors.
Májusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb, derült ki a KSH adataiból. Ez azt jelzi, hogy a foglalkoztatásban már májusban megérkezhetett a fordulat, hiszen három hónapnyi visszaesés után újra emelkedést láthatunk.
Az utóbbi időszakban az EKB és a Fed döntései határozták meg az irányt a nemzetközi devizapiacon, a következő napokban még a japán és a brit jegybankok vannak hátra a sorból, melyekre viszont már kevésbé ugorhatnak a befektetők. Itthon egy építőipari statisztika mellett az MNB „szokásos” tenderei és likviditási műveletei jönnek.
Alacsony a magyar lakosság átfertőzöttsége - ez derül ki a KSH és a négy magyarországi orvosegyetem közös koronavírus-felméréséből. A mintavételről, az adatfeldolgozásról és az utánkövetésről Mag Kornélia, a KSH elnökhelyettese beszélt az InfoRádióban.
A héten a makronaptár alapján nem fogunk unatkozni, bár elsősorban a „szokásos” jegybanki tenderek jönnek majd. Az EKB szerdán teszi közzé kétévente aktuális konvergencia jelentését, melyben a magyar euróbevezetés esélyeit is elemzik a többi eurózónán kívüli tagállam mellett.
A friss adatok szerint több mint 400 ezer magyar tartotta magát munkanélkülinek áprilisban.
A héten jöhetnek az első „borzasztó” adatok a magyar gazdaságból, hiszen az áprilisra még rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány. Ugyanakkor az is kiderülhet, mikor láthatjuk meg a fényt az alagút végén. A piacok elsősorban az EKB kamatdöntő ülésére figyelhetnek, kérdés, hogy a jegybank szükségesnek tart-e további lépéseket a válság kezelésére.
Magyar szempontból az MNB keddi kamatdöntése határozhatja meg a hét hangulatát, a jegybank tud reagálni a koronavírus-válság eddigi fejleményeire, ha szeretne. Emellett a hét végén jelenik meg az első negyedéves GDP részletes adata, melyből kiderül, minek köszönhette a 2 százalék feletti növekedését a magyar gazdaság az első negyedévben.
Pénteken kijött a friss GDP-adat, a magyar gazdaság az első negyedévben -0,4%-ot esett vissza az előző negyedévhez képest. A koronavírus-járvány annak ellenére vetette vissza mélyen a gazdaságot, hogy a lezárások csak az utolsó két héten léptek életbe. A GDP visszaesését előzetesen nagyon nehéz megbecsülni ilyen helyzetben, az előrejelzések ennek megfelelően nagy bizonytalanságot mutattak. De nemcsak a becslés, hanem a GDP mérése sem egyszerű a nagy bizonytalanságok közepette - mi most azt mutatjuk be, hogy ez miképp történik.
A héten még nem érkeznek azok a „borzasztó” adatok a magyar gazdaságból, melyekre korábban Orbán Viktor is utalt, viszont Nyugat-Európából és az USA-ból már a májusi előzetes konjunktúra-adatokat ismerhetjük meg a héten. Itthon az MNB eszközei mellett a részletes áprilisi költségvetési beszámoló és az első negyedéves államadósság érdemel említést.
Egy év alatt 52 ezer fővel nőtt a 65 évnél idősebb népesség száma Magyarországon, ami azt jelzi, hogy a népesség elöregedése töretlen. Ezt az öregedési index is jelzi: a 65 évnél idősebbek aránya már jelentős mértékben meghaladja a 14 év alattiakét.
Már 2018-ban látszottak annak jelei, hogy jelentős fordulat állt be a magyar kivándorlásban, hiszen hosszú idő után először majdnem annyian tértek haza, mint ahányan elmentek. A KSH adatai szerint a pozitív tendencia 2019-ben is folytatódott, a 21 900 kivándorló mellett 23 200-an tértek haza olyanok, akik korábban elmentek, vagyis régóta először volt pozitív az egyenleg.
A következő napokat egyértelműen az első negyedéves GDP-adatok határozzák meg, péntek reggel azt is megtudhatjuk, hogyan muzsikált a magyar gazdaság a jelenlegi válságban. Az igazi zuhanást a szakértők a második negyedévre várják világszerte, hiszen a január és a február még viszonylag problémamentes volt a gazdaságban.
A hazai lakáspiac mellett érdemes néha kitekinteni a környező országok változásaira is, hogy ennek ismeretében tudjuk nézni a magyarországi folyamatokat. Éppen ezért a KSH legfrissebb adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történt az elmúlt években az Európai Unió orszgainak lakásáraival és mindez hogyan illeszkedik a hazai lakáspiaci trendekbe.
A héten megjelentek a márciusi adatok a kiskereskedelmi forgalomról, ez már részben a koronavírus-járvány hatásairól is árulkodik. Rég láttunk az évnek ebben a szakaszában a mostanihoz hasonló forgalmat a csomagküldő szolgálatoknál és az internetes kereskedelemben, cserébe az üzemanyagok forgalma beszakadt részben a kijárási korlátozások miatt. Néhány grafikonon bemutatjuk, hogyan alakult az üzletek forgalma a karantén első hónapjában.
Őrületes átalakulásban van az országos lakáspiac, több éves rekordok dőltek meg 2019 és az idei év elejével. Négy pont köré csoportosítottuk a változásokat: az adásvételek eloszlása, ezek száma, az új építkezések és természetesen az árak. Utóbbira részletesebben is kitérünk a KSH legfrisebb, 2019 egészére vonatkozó országos átlagárai támaszkodva.
2019-ben hat év után először mérséklődött a lakáspiaci tranzakciók száma - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. A csökkenés a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 11%-ra becsülhető az egy évvel korábbihoz képest. Országosan a visszaesés a II. negyedévtől kezdődött, akkor 12, majd a III. negyedévben 14%-kal esett az eladott lakások száma. 2019 IV. negyedévében ötödével kevesebb eladás történt, mint amennyi egy évvel korábban, azonos feldolgozottsági szint mellett megfigyelhető volt.
2020 I. negyedévében 4775 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 7032 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. A most átadott lakások tehát még az előző évek fellendülő fejlesztési tevékenységének eredményei, az építési engedélyek száma azonban drasztikus visszaesést vetít előre.
Hogy mennyire eltérően érinti az egyes iparági szereplőket a koronavírus, arra remek példa a cikksorozatunk mostani részében vizsgált következő ágazat, a tudományos és szakmai tevékenységeket tömörítő iparág. Általánosan igaz, hogy a szereplők összkibocsátására nincs olyan nagy hatással a vírus, mint a legtöbb ágazatra, de egyes szereplők - főleg a kisebb vállalatok - nem biztos, hogy túlélik a koronaválságot. Az állatorvosok alig érzik, az adótanácsadóknál és számviteli tevékenységet folytatóknál a nagyok kevésbé, a kicsik inkább megszenvedik a válságot, a visszaesés így az alágban borítékolható. A mérnököknél pedig minden attól függ, hogy milyen területen dolgoznak. Összességében az egyéb ágazatokban látott fejreállásokhoz képest a szakmai szolgáltatások ágazata kevésbé húzza le a magyar GDP-t (de azért lehúzza), így ez egy üdítő színfolt lehet a vírus okozta nagy mínuszok ábráján.
Az eddig ismert adatok alapján a magyar gazdaságra is jókora csapást mérhetett a koronavírus-járvány, a héten további adatok jelennek meg ezzel kapcsolatban. Elsősorban az ipari termelés statisztikájára lesz érdemes figyelni, de érdekes lesz a kiskereskedelmi forgalom adata is, mely a járvány miatti megnövekedett forgalomról tanúskodhat.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
