Az IMF-fel való szakítás előkészítése, vagy a megállapodás politikai kárainak csökkentése - ezt a két lehetőséget latolgatta a közvélemény a komolyan aligha vehető IMF-követeléslista kiszivárgása után. Az első órákban a piac a szakítást tartotta valószínűbbnek, aztán óvatosabbá váltak a vélemények. Az elmúlt három nap nyilatkozatai alapján számunkra egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány mégis elszánta magát a megállapodásra.
Tíz év után újabb központi béremelést hajt végre a kormány az egészségügyben, ami összesen 30 milliárd forintos többletkiadást jelent az állami költségvetésnek az idei évben. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerint "a rendelkezésre álló források terhére valósul meg" a mostani bérfejlesztés, a részletek azonban nem éppen ezt mutatják. A plusz kiadás fedezetének fele ugyanis a népegészségügyi termékadóból érkezik a kormány kommunikációja szerint, ez viszont nem plusz bevétel, hiszen már eleve szerepel a költségvetésben. Vagyis a kormány a többletkiadás egy részét fiktív bevételből "fedezi".
Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön várhatóan megszavazzák a Magyarországnak járó kohéziós alap 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásának átmeneti felfüggesztését és ezzel újabb szakaszába lép az ország ellen nyolc éve folyó túlzott deficit eljárás - értesült a Reuters hírügynökség uniós forrásokból. A diplomaták ugyanis úgy fogalmaztak, hogy nagy az egyetértés a miniszterek között, ezért várhatóan összejön a minősített többség a szavazáson.
A hír megjelenését követően hirtelen gyengülésnek indult a forint, majd visszakapaszkodott.
Nem helytállóak azok a vélekedések, amelyek szerint a kormány nem akar (vagy nem akar gyorsan) megállapodni az EU/IMF-fel és nincs B-terv – hangsúlyozta közel két hónapos hallgatás után a Portfolio.hu Forint, Válság, Államadósság címû konferenciáján Fellegi Tamás. A magyar kormány nemzetközi tárgyalásokért felelõs tárca nélküli minisztere azt is elmondta, Magyarország nem adja fel jogát, hogy a vitás kérdésekben az Európai Bírósághoz forduljon; beszélt továbbá az IMF-hitel elképzelhetõ feltételeirõl és a várható konfliktusokról is.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elõadásában arra mutatott rá, hogy nagyon magas az ország adósságfinanszírozási költsége, miközben alacsony a potenciális növekedési üteme. Rámutatott, hogy ez emelkedõ adósságrátához vezet, ha nincs gazdaságpolitikai fordulat, ami növeli a befektetõi bizalmat. Érvelése szerint ezért van szükség az EU/IMF-megállapodásra. Ezzel egyetértett Csaba László, a CEU professzora is, aki úgy fogalmazott: „ha a semmittevés politikáját választja a kormány, akkor a helyzet önmagában is romlik” újabb formabontó gazdaságpolitikai lépések nélkül is.
Fontosabb részletek
Bár az utóbbi időben - főként a gazdaságpolitika fordulatának köszönhetően - örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.
Az államadósság nem egy közgazdasági probléma, hanem egy ellenség - magyarázta Orbán Viktor, amikor ma délután rövid sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy az államadósságot 81%-ról 77%-ra csökkentette a kormány.
Elfogadták a héten a 12. kínai ötéves tervet, mely a távol-keleti óriás fejlődésének egy újabb mérföldkövét képezheti. Az új irányelvek követése minőségi váltást eredményezhet, ugyanis Peking úgy döntött, szakít az elmúlt években gyakorolt gazdaságpolitikájával - írja kitekintőjében Tőrös Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének munkatársa.
"A kormány vállalta, hogy 2020-ig, tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtéséhez lesz a vállalkozások partnere." - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A minisztérium szerint a foglalkoztatási cél továbbra is 2015-ig 400 ezer, 2020-ig egymillió új munkahely megteremtése.
A közfoglalkoztatás 2011-ben induló új rendszerébe a kormány várakozásai szerint összesen 220 ezer embert lehet bevonni, a program költsége idén 64 milliárd forint. Az új rendszerben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott.
A frankhitelesek egész nyarát megkeserítette a sorozatban történelmi csúcsokat döntő svájci frank. Az alpesi deviza félelmetes ereje mögött elsősorban Svájc kiváló gazdasági fundamentumai állnak, több szempont szerint is a fejlett gazdaságok élén áll. A kilátások pedig igencsak biztatóak a svájci gazdaság számára, ám a frank árfolyamát - a devizahitelesek szerencséjére - nemcsak a fundamentumok mozgatják. Ezért ebben a tekintetben is fontos lehet a svájci jegybank (SNB) mai kamatdöntése, illetve az ahhoz fűzött kommentár.
A kormányprogram nem fog felpuhulni, erre különösebb nyomás sincs - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a Portfolio.hu-nak. A miniszterelnök szavaiból úgy tűnik, hogy jövőre még megúszhatjuk az ingatlanadót. A forint-árfolyamsáv eltörlésével kapcsolatban Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy a kérdés nincs a kormány előtt, ha oda kerül, meg fogja fontolni.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Rengeteg háztartás maradt áram nélkül.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
