Azt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkezőknek, hogy minél hosszabb időre fixálják a kamatot, mert egy esetleges pénzügyi válság nagy kockázatot jelent.
Az első negyedéves GDP-adat előtt egy sor márciusi adat megjelenik még a héten, vagyis fejben akár össze is rakhatjuk a magyar gazdaság teljesítményét. Közben a forint sorsa is fordulhat ismét, csütörtök reggel az inflációs adat adhat új irányt a magyar devizának. Külföldön jóval csendesebb napokra számítunk, érdemi jegybanki döntés sem várható.
Interaktív ábrákat tett közzé az MNB a héten a magyar befektetési alapok vagyonának, portfólióinak adatairól, ezekből kiderül többek közt az is, hogy a magyar alapok körében a lakossági befektetők aránya alig 60%, a legkedveltebb befektetési eszköz a portfóliómenedzserek körében a kötvény, állampapír és egyéb hitelviszont megtestesítő befektetési eszköz. Érdekesség, hogy magyar befektetők milliárdjai forognak egzotikus eszközökben, mint például a mauritiusi kötvények vagy a curacaói részvények.
Az elmúlt három évben összesen közel 10 ezer otthonból és üzlethelyiségből történt kilakoltatás Magyarországon - mutatják a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak a napokban közzétett friss statisztikái. Az első negyedévben "mindössze" 114 kilakoltatás történt, de a kilakoltatási moratórium április 30-án véget ért, ezért az esedékes végrehajtások döntő része a következő hónapokra maradt.
Vállalom-e, hogy a jelenlegi 58 ezer forint helyett 65-75 ezer forintot fizetek havonta, hogy a következő öt-tíz évben a kamatok elszállása miatt biztosan ne kelljen akár 80-100 ezer forintos törlesztőrészlettől tartanom? - egy tipikus lakáshiteles számára nagyjából ez lesz a dilemma, amikor hamarosan kézhez veszi bankja tájékoztató levelét a kamatfixálási lehetőségekről. Kiszámoltuk, mely esetben mennyivel nőhet a törlesztőrészlet a fixálás következtében, miután az MNB-től eddig nem látott felbontásban kaptunk jelzáloghitel-statisztikákat. Úgy tűnik, akár bankonként is erőteljesen eltér majd, mennyire lesz vonzó az új ajánlat.
Magyarország is felkerült a régió fintech térképére, szó szerint is, a Raiffeisen Bank International fintech elemzése szerint a magyar piac 39 fintechet számlál, és mintegy 9 millió eurónyi finanszírozást szerzett 10 év alatt. Szabályozási oldalon élen járunk azzal, hogy már működik regulatory sandbox az MNB berkein belül, az ügyfelek is nyitottak a fintech újdonságokra, ugyanakkor a működő fintechek számában még volna hova fejlődnünk.
Összesen 129 ezer veszélyeztetett jelzáloghitelesüket 3 szakaszban, legkésőbb 2020. január 31-éig, majd évente fogják tájékoztatni a bankok a hosszú kamatperiódusú hitelre váltás lehetőségeiről. Egyszerű szerződésmódosítást tesznek elérhetővé mindenki számára, amely során csak az objektív külső körülmények (pl. közjegyző bevonása) miatt felmerülő költséget számíthatják fel az ügyfélnek a bankok.
A jegybankelnök kedden megjelent írásában összegezte az elmúlt évek gazdasági sikereit, Matolcsy György azt írta, 10 világelsőséget is szerzett Magyarország a 2010 és 2019 között végrehajtott, 10 sikeres fordulattal a "gazdaság és pénz területén".
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor közzétette mai ülését kísérő közleményét, amiben nem tett utalást további monetáris szigorítás szükségességére. A szöveg talán legfontosabb üzenete az, hogy az inflációs alapmutatók emelkedését márciusban néhány egyedi, változékony tétel eredményezte, ami elég egyértelmű jelzésnek tekinthető az MNB részéről, hogy egyelőre nem látja veszélyben saját inflációs forgatókönyvét, így jelen állás szerint további szigorításra sincs szükség.
A piaci szereplők várakozásával összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A három hónapos jegybanki betét kamata ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat (a márciusi 10 pontos emelést követően) -0,05%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. A döntés ugyan nem okozott meglepetést, a 15 órakor érkező közlemény szövegére mindenesetre érdemes lesz figyelni, hiszen a jegybank tehet finom utalásokat azzal kapcsolatban, hogy változott-e a hazai inflációval, vagy a külső környezettel kapcsolatos helyzetértékelése.
2019. július 1-jén elindul a Magyar Nemzeti Bank vállalati kötvényvásárlási programja, melynek részletes feltételeit a ma közzétett terméktájékoztató tartalmazza - olvasható az MNB közleményében.
Az előttünk álló hét rendkívül sűrű lesz makroadatok terén, hiszen minden napra jutnak fontos információk, és még a magyar szempontból munkaszüneti napnak számító szerdán is érdemes fél szemmel figyelni a délutáni-esti híreket.
Június 27-én sok banki ügyfelet érhet meglepetés: könnyen előfordulhat, hogy nem fognak hozzáférni a bankszámlájukhoz, nem tudnak átutalni, kártyával fizetni mindaddig, míg a bankjuk el nem végzi a teljes körű átvilágításukat. A bankok javában kampányolnak, de még így is ügyfelek tömegeinél kell beszerezni, egyeztetni különböző adatokat a szűk két hónapos határidőig. Az általunk megkérdezett bankok közül van, ahol csak a vállalati ügyfeleket kell átvilágítani, de van olyan bank is, ahol a teljes ügyfélállományt újra kell azonosítani. A jó hír, hogy egy január elsejétől hatályos rendeletmódosítás lehetővé teszi az ügyfelek nem valós idejű azonosítását is, így nem feltétlenül kell az ügyfeleknek személyesen is bemenni a fiókokba.
Matolcsy György jegybankelnök az MNB delegációjának élén részt vett Kína legnagyobb szabású multilaterális nemzetközi rendezvényén, a közel 40 kormány- és államfő, valamint egyéb vezető részvételével megrendezett második Egy Övezet Egy Út Fórumon Pekingben - közölte a jegybank.
Különleges, téglalap alakú ezüst és színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank a Földtani Intézet 150 éves fennállása tiszteletére. A 10 000 illetve 2000 forint névértékű emlékpénzérmék kibocsátásának további apropóját adja, hogy a műemlékké nyilvánított Art Geo Palota építési munkálatai 120 éve fejeződtek be. Az emlékpénzeket Szunyogh László DLA szobrászművész tervezte - írja az MNB közleményében.
Ahogy az élet minden területén, úgy a pénzügyi intézmények világában is kiemelkedő jelentősége van a humán erőforrásnak, vagyis az intézményekben tevékenykedő emberek szakértelmének, személyiségének és munkához való hozzáállásának is. Egy új bank vagy befektetési vállalkozás létrejöttéhez a jogszabályok a tárgyi követelmények mellett számos személyi elvárást is megfogalmaznak, különösen a tulajdonosokkal és vezetőkkel szemben. A vezetőknek meghatározott iskolai végzettséget, szakmai tapasztalatot kell igazolni. A tulajdonosoknak pedig elsődlegesen az intézménybe forgatott pénz törvényes forrását és a gondos tulajdonosi irányítás képességét kell bizonyítaniuk. Emellett mindkét személyi körnél kiemelt elvárás az ún. jó üzleti hírnév megléte. Ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az adott személy nem tudja bizonyítani jó üzleti hírnevét, akkor sem vezetője, sem tulajdonosa nem lehet az intézménynek.
Egy esetleg bekövetkező gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - erről beszélt Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja csütörtökön a 13. Pécsi Pénzügyi Napok csütörtöki nyitónapján.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy és három hónapos futamidőn nem kötött üzletet, a hat és tizenkét hónapos lejáraton 12,2-12,2 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 35,6 milliárd forinttal 1873,6 milliárd forintra mérséklődik.
Húsvét után ismét rövid hét kezdődik, most sem fogunk bővelkedni a makroadatokban. A fontosabb jegybanki döntések megvoltak, most egy kis kivárás jöhet. A következő napokban azért kiderül, hogyan muzsikált az amerikai gazdaság az év elején.
Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
