FONTOS Betiltják a TikTokot az Egyesült Államokban - Mutatjuk, mi áll a háttérben

mnb

Újra napirenden a lakásáfa - Megszólalt az MNB

Az új lakások áfája körül a bizonytalanság ugyan megszűnt, de a hosszú távú, megfelelő szint megtalálása még nem került le a napirendről - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Banai Ádám, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság igazgatója. A szakértő a falusi CSOK esetleges árfelhajtó hatásáról is beszélt, valamint arról, hogy miért fontos, hogy a jegybank egyre nagyobb figyelmet fordítson az ingatlanpiacra.

A rövid héten kiderül, kell-e félnünk Kínától

A szokásosnál unalmasabb hétre számíthatunk a makroadatok szempontjából, amiben persze az is közrejátszik, hogy a Nagypéntek miatt csak négynapos lesz a hét. Elsősorban külföldről várhatók fontos adatok, Kína megkezdi az első negyedéves GDP-statisztikák sorát és jönnek az áprilisi konjunktúramutatók is.

Pénzforgalmi árazási problémák: lépniük kell a bankoknak

Pénzforgalmi árazási problémák: lépniük kell a bankoknak

A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban, a harmadikban pedig azt, hogy miért probléma mindez, különösen az azonnali fizetés idei bevezetése fényében. Utolsó cikkünkben az általunk javasolt megoldást vázoljuk fel.

Azonnali fizetés Magyarországon: több bank halasztaná az éles indulást

Azonnali fizetés Magyarországon: több bank halasztaná az éles indulást

Az OTP Bank lapunkkal közölte: a Bankszövetség azt javasolja az MNB-nek, az azonnali fizetési rendszer a kitűzött július elsejei induláskor csak pilot-üzemmódban induljon el, és maradjon is így mindaddig, míg "minden egyes rendszertag megbizonyosodik a saját rendszere biztonságos működését illetően". A Giro készen áll az indulásra, az MNB rövid válaszában annyit közölt, figyelik a piacot, a határidőt rendelet rögzíti, Matolcsy György jegybankelnök is ezt mondta el egy képviselői kérdésre. A többi nagybankot is megkérdeztük, hogy állnak a felkészüléssel, egyelőre nem tűnik drámainak a helyzet.

Megkérdezték Matolcsy Györgyöt, csúszik-e az azonnali fizetés

Ha a bankok nem készülnek fel időre, akkor az MNB meg fogja hozni a szükséges döntéseket az azonnali átutalás elindításával kapcsolatban - válaszolta Matolcsy György jegybankelnök a parlament honlapján egy írásbeli kérdésre. Az utóbbi hetekben a sajtóban egyre több hír jelent meg arról, hogy néhány bank nem fogja tudni bevezetni az új rendszer a júliusi indulásra.

Nagy Márton: öt nagybank kell csak, ami eddig történt, az semmi

A globális bankszektor egésze nem nyerte vissza a befektetők bizalmát, de Magyarország és a régiónk jól áll. Mégse kényelmesedhetnek el a magyar bankok: a hitelpenetrációnak duplázódnia, a szektornak konszolidálódnia kell, a drága termékeket el kell felejteni, radikálisan javítani kell a hatékonyságot és fokozni kell az innovációt, emellett zöld és családbarát működést kell kialakítani - határozta meg a szektor házi feladatait előadásában a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke.

Piaci heccnek indult, 4,5 milliós bírságot kapott az MNB-től egy kereskedő

MNB 4,5 millió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A kereskedő egyes tőzsdei részvényekre vonatkozóan több - az indikatív árat jelentősen befolyásoló - gyanús megbízást adott, amelyeket a teljesülés kizárása érdekében még a tényleges kereskedés előtt visszavont vagy módosított - derül ki az MNB közleményéből.

Itt a bizonyíték, milyen durván szétszakadt Magyarország - Hihetetlen különbségek az emberek között

Óriási a vagyoni szakadék a szegényebb és gazdagabb magyar háztartások között, az MNB friss mikroelemzése szerint a leggazdagabb 50%-ba tartozó háztartások kezében van a vagyon 91%-a, ráadásul ez három év alatt semmit sem csökkent. A lenti cikkben 10 érdekes ábrán mutatjuk be, hogy a gazdag és szegény magyar háztartások körében mennyire jellemző a saját lakás és kocsi, kik veszik az állampapírokat, melyek a leggazdagabb és legszegényebb régiók és hogyan alakul a vagyon azokban a háztartásokban, ahol a családfő idős vagy fiatal.

Mi lesz velünk, ha beüt a válság? - Kevés fegyverrel menne harcba Magyarország

Elsősorban a további nem konvencionális jegybanki eszközökkel tudná élénkíteni a gazdaságot Magyarország egy komolyabb válság esetén - derül ki az ING elemzéséből. Hagyományos jegybanki kamatcsökkentésre nincs tér, a költségvetés helyzete pedig első ránézésre kényelmes, de ha jön egy komolyabb gazdasági lassulás, akkor könnyen elfogyhat a mozgástér. Vagyis, ha most jönne egy komolyabb globális válság, akkor nem sok eszközünk lenne, hogy tompítsuk annak következményeit.

MNB: a magyar háztartások feléé a vagyon 91 százaléka

2017 végén 27 millió forint volt a magyar háztartások átlagos nettó (vagyis adóssággal csökkentett) vagyona, a medián viszont csak 12 millió forintra rúgott - mutatják az MNB ma közzétett mikrofelmérésének eredményei. A nettó vagyon 91 százaléka tartozott a családok gazdagabb és 9 százaléka a szegényebb feléhez, ugyanakkor a szegények, az alföldi régiókban élők és a 66-75 évesek jobban gyarapodtak három év alatt, mint a többiek.

Tendert tartott az MNB, meglett a kamatdöntő ülés hatása

Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy és három hónapos futamidőn nem kötött üzletet, a hat és tizenkét hónapos lejáraton 19-19 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 47 milliárd forinttal 1932 milliárd forintra mérséklődik.

Megint Mario Draghira szegeződik a világ szeme

Több fontos makroadat is megjelenik a héten, magyar szempontból a kedd reggel érkező inflációs statisztika lehet érdekes, mely a forint árfolyamát is befolyásolhatja. De legalább ennyire fontos lehet az EKB keddi kamatdöntő ülése, melyre az egész világ árgus szemekkel figyel.

Bezárja külföldi irodáit az MNB

Bezárja külföldi irodáit az MNB

Júniustól itthonról látják el a feladatukat az MNB külföldi irodáinak munkatársai - jelentette be a jegybank pénteken. Vagyis gyakorlatilag öt év után felszámolják a külföldi irodahálózatot, bár a kapcsolati háló megmarad.

Ilyen se volt még Magyarországon - Újabb nagy dobásra készülnek Matolcsy Györgyék

Ilyen se volt még Magyarországon - Újabb nagy dobásra készülnek Matolcsy Györgyék

Egészen 2016 végéig csökkent a vállalatok magyar banki hiteltartozása, a hitel nélküli növekedés évei után azonban ma már évi 15%-kal száguld a vállalati hitelezés. Egy valamiben azonban továbbra sem tartja a lépést a magyar vállalatfinanszírozás a nyugati és a környező országokkal: rendkívül fejletlen a magyar vállalati kötvénypiac. Ezen változtatna az MNB, a jegybank új programja július 1-jén indul. A témával csütörtöki Hitelezés 2019 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes eljönni.

Magyar lakáshitelesek tömegei kaphatnak levelet hamarosan

Óriásit javult a magyar bankrendszer helyzete, mióta az MNB átvette a szektor felügyeletét - mondta a Magyar Bankszövetség jubileumi konferenciáján Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Előadásából kiderült: a változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők hamarosan levelet kapnak a kamatkockázat csökkentésének lehetőségeiről.

Kegyelemdöfés? A bankbetéteknek is betesz az Orbán-kormány

Ugyan a készpénzhasználat ellen hirdetett háborút a kormány, nagy a valószínűsége, hogy végül nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor saját termékeire gyakorol majd érdemi kiszorítási hatást a lakossági állampapír-értékesítés tervezett felpörgetése. A lekötött betétek visszaszorulása persze nem most kezdődik: már hat éve tart, ennek ellenére még évekig nem lesznek rászorulva a bankok, hogy kamatemeléssel versenyezzenek a megtakarítók kegyeiért. A forrásbőség miatt az állampapírok további térnyerése anélkül lehet kegyelemdöfés az egykor legnépszerűbb megtakarítási formának, hogy ez kicsit is fájna a hitelintézeteknek. Profit szempontból pedig akár hosszabb távon is kapóra jöhet a bankoknak, hogy helyettük is az állam fizeti a lakosság kamatbevételeinek jelentős részét.

MNB: nem túlfűtött a hitelezés

Az MNB szerint a hitelpiac egészséges szerkezetben bővül, ezért rendszerszintű túlfűtöttséget mérséklő eszköz alkalmazását továbbra sem tartja indokoltnak. A ciklikus rendszerkockázatok szintje az aktuális hitel- és ingatlanpiaci trendek mellett is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján az anticiklikus tőkepuffer 0 százalékos mértéke nem változik.

Kezd elfogyni a magyar többlet, 2011 óta nem láttunk ilyen számokat

Tavaly tovább csökkent a folyó fizetési mérleg többlete, ami jórészt annak tudható be, hogy a belső kereslet egyre erősebb - derült ki az MNB adataiból. A többlet a GDP 0,5%-át tette ki, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. A jegybank nem számít arra, hogy deficites lesz a folyó fizetési mérleg egyenlege.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.