Az új lakások áfája körül a bizonytalanság ugyan megszűnt, de a hosszú távú, megfelelő szint megtalálása még nem került le a napirendről - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Banai Ádám, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság igazgatója. A szakértő a falusi CSOK esetleges árfelhajtó hatásáról is beszélt, valamint arról, hogy miért fontos, hogy a jegybank egyre nagyobb figyelmet fordítson az ingatlanpiacra.
A szokásosnál unalmasabb hétre számíthatunk a makroadatok szempontjából, amiben persze az is közrejátszik, hogy a Nagypéntek miatt csak négynapos lesz a hét. Elsősorban külföldről várhatók fontos adatok, Kína megkezdi az első negyedéves GDP-statisztikák sorát és jönnek az áprilisi konjunktúramutatók is.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban, a harmadikban pedig azt, hogy miért probléma mindez, különösen az azonnali fizetés idei bevezetése fényében. Utolsó cikkünkben az általunk javasolt megoldást vázoljuk fel.
Az OTP Bank lapunkkal közölte: a Bankszövetség azt javasolja az MNB-nek, az azonnali fizetési rendszer a kitűzött július elsejei induláskor csak pilot-üzemmódban induljon el, és maradjon is így mindaddig, míg "minden egyes rendszertag megbizonyosodik a saját rendszere biztonságos működését illetően". A Giro készen áll az indulásra, az MNB rövid válaszában annyit közölt, figyelik a piacot, a határidőt rendelet rögzíti, Matolcsy György jegybankelnök is ezt mondta el egy képviselői kérdésre. A többi nagybankot is megkérdeztük, hogy állnak a felkészüléssel, egyelőre nem tűnik drámainak a helyzet.
Ha a bankok nem készülnek fel időre, akkor az MNB meg fogja hozni a szükséges döntéseket az azonnali átutalás elindításával kapcsolatban - válaszolta Matolcsy György jegybankelnök a parlament honlapján egy írásbeli kérdésre. Az utóbbi hetekben a sajtóban egyre több hír jelent meg arról, hogy néhány bank nem fogja tudni bevezetni az új rendszer a júliusi indulásra.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
A globális bankszektor egésze nem nyerte vissza a befektetők bizalmát, de Magyarország és a régiónk jól áll. Mégse kényelmesedhetnek el a magyar bankok: a hitelpenetrációnak duplázódnia, a szektornak konszolidálódnia kell, a drága termékeket el kell felejteni, radikálisan javítani kell a hatékonyságot és fokozni kell az innovációt, emellett zöld és családbarát működést kell kialakítani - határozta meg a szektor házi feladatait előadásában a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke.
MNB 4,5 millió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A kereskedő egyes tőzsdei részvényekre vonatkozóan több - az indikatív árat jelentősen befolyásoló - gyanús megbízást adott, amelyeket a teljesülés kizárása érdekében még a tényleges kereskedés előtt visszavont vagy módosított - derül ki az MNB közleményéből.
Néhány hete, 2011 óta először emelt óvatosan kamatot a Magyar Nemzeti Bank. A kamatok emelkedése előbb vagy utóbb a törlesztőrészletekre is hatással lesz, de a monetáris politika a forint árfolyamát is befolyásolja.
Óriási a vagyoni szakadék a szegényebb és gazdagabb magyar háztartások között, az MNB friss mikroelemzése szerint a leggazdagabb 50%-ba tartozó háztartások kezében van a vagyon 91%-a, ráadásul ez három év alatt semmit sem csökkent. A lenti cikkben 10 érdekes ábrán mutatjuk be, hogy a gazdag és szegény magyar háztartások körében mennyire jellemző a saját lakás és kocsi, kik veszik az állampapírokat, melyek a leggazdagabb és legszegényebb régiók és hogyan alakul a vagyon azokban a háztartásokban, ahol a családfő idős vagy fiatal.
Elsősorban a további nem konvencionális jegybanki eszközökkel tudná élénkíteni a gazdaságot Magyarország egy komolyabb válság esetén - derül ki az ING elemzéséből. Hagyományos jegybanki kamatcsökkentésre nincs tér, a költségvetés helyzete pedig első ránézésre kényelmes, de ha jön egy komolyabb gazdasági lassulás, akkor könnyen elfogyhat a mozgástér. Vagyis, ha most jönne egy komolyabb globális válság, akkor nem sok eszközünk lenne, hogy tompítsuk annak következményeit.
2017 végén 27 millió forint volt a magyar háztartások átlagos nettó (vagyis adóssággal csökkentett) vagyona, a medián viszont csak 12 millió forintra rúgott - mutatják az MNB ma közzétett mikrofelmérésének eredményei. A nettó vagyon 91 százaléka tartozott a családok gazdagabb és 9 százaléka a szegényebb feléhez, ugyanakkor a szegények, az alföldi régiókban élők és a 66-75 évesek jobban gyarapodtak három év alatt, mint a többiek.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy és három hónapos futamidőn nem kötött üzletet, a hat és tizenkét hónapos lejáraton 19-19 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 47 milliárd forinttal 1932 milliárd forintra mérséklődik.
Több fontos makroadat is megjelenik a héten, magyar szempontból a kedd reggel érkező inflációs statisztika lehet érdekes, mely a forint árfolyamát is befolyásolhatja. De legalább ennyire fontos lehet az EKB keddi kamatdöntő ülése, melyre az egész világ árgus szemekkel figyel.
Júniustól itthonról látják el a feladatukat az MNB külföldi irodáinak munkatársai - jelentette be a jegybank pénteken. Vagyis gyakorlatilag öt év után felszámolják a külföldi irodahálózatot, bár a kapcsolati háló megmarad.
Egészen 2016 végéig csökkent a vállalatok magyar banki hiteltartozása, a hitel nélküli növekedés évei után azonban ma már évi 15%-kal száguld a vállalati hitelezés. Egy valamiben azonban továbbra sem tartja a lépést a magyar vállalatfinanszírozás a nyugati és a környező országokkal: rendkívül fejletlen a magyar vállalati kötvénypiac. Ezen változtatna az MNB, a jegybank új programja július 1-jén indul. A témával csütörtöki Hitelezés 2019 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes eljönni.
Óriásit javult a magyar bankrendszer helyzete, mióta az MNB átvette a szektor felügyeletét - mondta a Magyar Bankszövetség jubileumi konferenciáján Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Előadásából kiderült: a változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők hamarosan levelet kapnak a kamatkockázat csökkentésének lehetőségeiről.
Ugyan a készpénzhasználat ellen hirdetett háborút a kormány, nagy a valószínűsége, hogy végül nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor saját termékeire gyakorol majd érdemi kiszorítási hatást a lakossági állampapír-értékesítés tervezett felpörgetése. A lekötött betétek visszaszorulása persze nem most kezdődik: már hat éve tart, ennek ellenére még évekig nem lesznek rászorulva a bankok, hogy kamatemeléssel versenyezzenek a megtakarítók kegyeiért. A forrásbőség miatt az állampapírok további térnyerése anélkül lehet kegyelemdöfés az egykor legnépszerűbb megtakarítási formának, hogy ez kicsit is fájna a hitelintézeteknek. Profit szempontból pedig akár hosszabb távon is kapóra jöhet a bankoknak, hogy helyettük is az állam fizeti a lakosság kamatbevételeinek jelentős részét.
Az MNB szerint a hitelpiac egészséges szerkezetben bővül, ezért rendszerszintű túlfűtöttséget mérséklő eszköz alkalmazását továbbra sem tartja indokoltnak. A ciklikus rendszerkockázatok szintje az aktuális hitel- és ingatlanpiaci trendek mellett is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján az anticiklikus tőkepuffer 0 százalékos mértéke nem változik.
Tavaly tovább csökkent a folyó fizetési mérleg többlete, ami jórészt annak tudható be, hogy a belső kereslet egyre erősebb - derült ki az MNB adataiból. A többlet a GDP 0,5%-át tette ki, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. A jegybank nem számít arra, hogy deficites lesz a folyó fizetési mérleg egyenlege.