Az MNB keddi szigorítása egyszeri volt, a jegybank nem tud erős előretekintő iránymutatást adni, mert bizonytalan a külső környezet. Sok jegybank adatvezérelt üzemmódban van, ahogy az MNB is, amely negyedévente az inflációs jelentés függvényében fog dönteni a monetáris politikájáról - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Idén 0,1%-os, jövőre és utána pedig 0,4%-os GDP-arányos költségvetési hatással járhat a kormány családvédelmi akcióterve - közölte becslését a ma közzétett Inflációs jelentésben az MNB. A családtámogatási program középtávon közel 1 százalékponttal emelheti a háztartási hitelezés bővülését - prognosztizálják a jegybanknál.
A hazai és a külső gazdasági folyamatok még erőteljesebb szétválása rajzolódik ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent előrejelzéséből. A bérek a korábban vártnál gyorsabb növekedése a lakossági fogyasztás magasabb dinamikáját eredményezi, és emellett a beruházások bővülése is jelentősebb lehet 2019-2020-ban, mint amit decemberben vártak a jegybanki szakértők. Ez elvileg ugyan az infláció gyorsulásához vezetne, de eközben a külső környezet romlása 2019 második felétől folyamatosan hűtő hatást gyakorol majd a hazai árfolyamatokra.
A forint a kora délutánig tartó mélyrepülés során egészen 320,7-ig bukott az euróval szemben, ami 2,5 hónapos mélypontot jelentett, aztán történt valami és elkezdett erősödni, kora este immár 319,5-nél jár a kereskedés. Ez a "valami" a technikai elemzéssel függ össze: éppen abban a zónában volt egy erős ellenállás, ami a jelek szerint elsőre működött is és megfordította a forint esését.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 10 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal támogatta Patai Mihály kinevezését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé.
Nem lát drasztikus inflációs nyomást a magyar gazdaságban Patai Mihály, az Unicredit elnök-vezérigazgatója - számolt be a Reuters hírügynökség az új jegybankárjelölt parlamenti bizottsági meghallgatásáról. A gazdasági bizottság támogatta Patai Mihály MT-tagságát.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Az előzetesen várható volt, hogy elindul majd a szigorítás felé az MNB monetáris tanácsa, ennek ellenére tartogatott meglepetéseket a keddi döntés. A jegybank ugyanis egy új kötvényvásárlási programot hirdetett, majd a sajtótájékoztatón hangsúlyozták a vezetők, hogy nincs szó kamatemelési ciklusról. Az elemzők szerint az MNB továbbra is óvatosan próbál lavírozni a szigorítás és a támogató politika mezsgyéjén.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén az O/N betéti kamat 10 bázispontos emeléséről döntött, amivel 2011 decembere óta először került feljebb a kamatfolyosó alsó széle. Ezzel az O/N betéti ráta -0,05%-ra emelkedett. A piaci szereplők megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy már ma hozzányúlnak-e az egynapos betéti kamathoz a döntéshozók. Az irányadónak mondott 0,9%-os kamat, illetve a szintén 0,9%-os O/N hitel kamat közben - a várakozásoknak megfelelően - nem változott. A 15 órakor kiadott közleményből kiderült, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően elkezdődik az FX-swap állomány leépítésén keresztüli likviditásszűkítés, emellett azonban váratlanul új (lazító) intézkedést jelentett be a jegybank egy vállalati kötvényvásárlási program formájában. Matolcsy György az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mai kamatemelés nem egy ciklus kezdete, ami arra utal, hogy óvatos szigorítás előtt állunk. Az üzenetet a piaci szereplők is megértették, hiszen a forint a kamatemelés ellenére jelentős gyengüléssel reagált a mai eseményekre.
Matolcsy György MNB-elnök a vártnál lazább hangot ütött meg az MNB délutáni sajtótájékoztatóján. A mai monetáris szigorítás "eseti, egyedi" lépés volt - mondta Matolcsy, aki ezzel meglepte a piacokat. Az MNB elnök kiemelte, hogy a jegybak fenntarthatóan elérte az inflációs célját, de emiatt a "monetáris politika karaktere" nem változott. Nagy Márton MNB-alelnök a Portfolio kérdésére hangsúlyozta, hogy a mai döntés hatására a Bubor 10 bázisponttal fog növekedni.
Az idei éves átlagos inflációs rátát a 3 hónapja mondott szinthez képest 0,2%-ponttal 3,2%-ra emelte mai előrejelzésével a Magyar Nemzeti Bank, az adószűrt maginfláció pedig - endogén kamatpálya mellett - tartósan a 3%-os inflációs cél felett alakulhat - derül ki az MNB ma közzétett adataiból. Különösen érdekes, hogy miközben a nemzetközi környezet december óta jelentősen romlott és az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság is meredeken rontotta saját növekedési előrejelzéseit, aközben az MNB idénre és jövő évre is megemelte a sajátját.
Meglepetésre új vállalati kötvényvásárlási programot hirdetett meg kedden az MNB, melynek feltételeiről egy külön háttéranyagban számoltak be. A lépés célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a vállalatikötvény-piac likviditásának növelése - olvasható a dokumentumban.
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor kiadott közleményében 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte (az első negyedéves 400-600 milliárdról), vagyis a várakozásoknak megfelelően a következő negyedévtől elkezdődik a többletlikviditás szűkítése. A dokumentum emellett hangsúlyozza, hogy a jegybank elérte inflációs célját, az infláció alakulását meghatározó tényezőkben pedig kettősség figyelhető meg: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ezek fényében a Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz majd - olvasható a közleményben.
Óriási fordulat készülődik a magyar monetáris politikában: több mint hét év "szünet" után az óvatos szigorítás útjára léphet holnapi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank. A lépéssorozat a bankközi kamatok várható fokozatos emelkedése miatt (a 0,9%-os alapkamat szinten tartása ellenére) megemelheti a változó kamatozású hitellel rendelkezők törlesztőrészletét. Röviden összefoglaljuk, kik a leginkább veszélyeztetettek, és hogyan, milyen mértékben nőhet a törlesztőrészletük.
Az MNB egyebek közt vállalatirányítási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, kiszervezési, informatikai, számviteli, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési, illetve a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. társaságokra.
Az infláció nélküli kétszámjegyű magyar béremelkedés valóságos csoda. De hány évig tarthatnak az ilyen csodák? A kérdést Czelleng Ádám, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője egy DSGE modellkeretben vizsgálta meg, amely a főáramlatú makroökonómia egyik legfőbb eszköze. A kutató úgy véli, hogy az elmúlt évek gyors béremelkedése inflációs hatású lehet, azonban a jegybank még megfoghatja az áremelkedést, ha most szigorító ciklusba kezd. Ellenkező esetben jelentősen megemelkedik az infláció.
A hét eseményeit magyar szempontból egyértelműen meghatározza az MNB keddi kamatdöntő ülése, ráadásul komolyak a várakozások, hiszen a piac arra számít, hogy a jegybank most indul el a szigorítás útján. Külföldön várhatóan továbbra is a Brexittel kapcsolatos fejlemények határozzák meg a hangulatot, a briteknek elvileg péntekig ki kellene lépniük az EU-ból, ha nem sikerült megegyezni a hosszabbításról.
2011 decembere óta először jelenthet be monetáris szigorítási lépés(eke)t a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntő ülésén. A Portfolio által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége szerint elérkeztünk a nagy monetáris politikai fordulathoz, abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy a jegybank milyen eszközökkel, illetve milyen ütemben kezd neki a szigorításnak. Összességében kijelenthető, hogy a hazai inflációs folyamatok miatt (hitelességi szempontból is) kényszerpályára került a jegybank, a külső környezetre azonban érdemes lesz nagyon figyelni, hiszen a későbbiekben a globális konjunktúra alakulása, illetve a nagy jegybankok monetáris politikája is kulcsfontosságú lesz a hazai folyamatok szempontjából.
Piaci tapasztalataink és a Magyar Nemzeti Bank felmérése is alátámasztja, hogy a bankok nem állnak jól a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (Pmt.) meghatározott átvilágítások elvégzésével, illetve az ehhez szükséges adatok beszerzésével. Ezeket minél előbb szükséges pótolni, mivel 2019. június 26-a után ezen ügyfelek tranzakcióit a szolgáltatók kötelesek lesznek megtagadni.
A jegybank a MiFID II-re való felkészülés óta, közel három éve folyamatosan jelzi a befektetési alapkezelőknek és forgalmazóiknak, hogy a forgalmazási szerződéseiket át kell alakítaniuk az új jogszabályi követelmények maradéktalan teljesülése érdekében. Az ügyfelek bizalmát növelő, érdekellentétek nélküli, átlátható rendszert kell kialakítaniuk az intézményeknek, ezt várja el az MNB a piaci szereplőktől, az árazási politikájukat ugyanakkor maguknak kell kialakítaniuk - nyilatkozta dr. Laki Gábor, az MNB tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója a Portfolio.hu-nak.
Holnap jelenik meg az áprilisi inflációs adat.
Több tárolóban kár keletkezett.
Egyre távolabb kerül a grúz EU-csatlakozás.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
