Jóváhagyta az MNB az Opus, a Konzum PE és a velük összehangoltak eljáró személyek kötelező nyilvános vételi ajánlatát a 4iG részvényeire. Az elfogadó nyilatkozatot július 19 és augusztus 21 között tehetik meg a részvényesek.
Hosszú évek óta először fordul elő, hogy a piac tesztelje az MNB kiállását a laza monetáris politika mellett, a forint gyengülése most máris arra késztette a jegybankot, hogy a korábbinál óvatosabban fogalmazzon - olvasható a Morgan Stanley elemzésében. Az amerikai bank szakemberei összeszedték a szerintük tíz legfontosabb kérdést, és meg is válaszolták azokat az MNB-vel kapcsolatban.
Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt szerepe van. A Kormány június 13-án benyújtotta a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az előzetes menetrend szerint július 20-án fogadhatnak el. Az alábbi cikkben áttekintjük, hogy ebben a folyamatban mi a Költségvetési Tanács szerepe a jogszabályok alapján, milyen előírások betartására ügyel és milyen eszközei vannak ehhez.
Az MNB új, szeptember közepétől alkalmazandó ajánlást bocsátott ki a pénzügyi intézmények, kiemelt közvetítőik és refinanszírozóik részére a zálogkölcsönök nyújtásáról. A prudenciális előírások mellett a jegybank egyebek közt elvárásokat fogalmaz meg a zálogkölcsönök lejárata után felszámított kamatok, díjak és költségek mértékére vonatkozóan. A fogyasztókat tájékoztatni kell a zálogkölcsön legfontosabb jellemzőiről, az ahhoz kötődő alapvető fogalmakról, illetve kényszerértékesítéskor a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségről is - olvasható az MNB közleményében.
Az MNB augusztusban hirdetheti ki a lakossági ügyfelek túlzott eladósodását megakadályozó rendelete módosítását, ennek keretében az ügyfelek jövedelmének arányában vállalható maximális törlesztőrészleteknél (JTM) fogalmaznak meg új kiegészítő szabályokat - mondta el Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
Viszonylag csendes hetünk lesz a nyári uborkaszezonban, legalábbis előre tervezhető makroadatból nem sok lesz a napokban. Persze Donald Trumpot ismerve bármikor bedobhatja az újabb kavicsot (sziklát?) az állóvízbe, itthon pedig a forintra lesz érdemes figyelni mindezeken felül.
Egyre nagyobb hitelösszeg, egyre hosszabb futamidő, egyre magasabb eladósodás, egyre biztonságosabb kamatperiódus - címszavakban így vesznek fel lakáshitelt manapság a magyarok. A kamatszint, az új lakások térnyerése szempontjából viszont nem látunk további előrelépést az utóbbi hónapokban. A KSH, az MNB és a Duna House adatai alapján 13 ábrán mutatjuk be a hazai lakáshitelpiac aktuális helyzetét.
Az MNB 7,5 millió forint bírsággal sújtotta a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt.-t a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértéséért. A bank a hitelkártyákhoz kapcsolódó ügyfélmegtartó és használatösztönző programjában ígért kedvezményeket nem vagy késedelmesen írta jóvá, illetve megtévesztő módon olyan ügyfeleket is megkeresett ajánlatával - s bíztatta a hitelkártya további használatára - akik nem feleltek meg a kedvezmény feltételeinek - közölte az MNB.
Elsőként az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) fejtette ki álláspontját a kedden bemutatott jegybanki versenyképességi javaslatcsomagról, annak is a modern egészségügyet célzó részéről.
A Magyar Nemzeti Bank 2013 óta folyamatosan nyereséges volt, amelyben fontos szerepet töltött be a jegybanki kamateredmény javulása. A kamateredményben bekövetkezett változást jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben éves szinten közel 370 milliárd forintot fizetett ki az MNB a döntően banki forrásaira, addig 2017-ben a forint kamatráfordítás már nem érte el a 15 milliárd forintot. A nettó kamateredmény jelentős javulásához a monetáris politikai fordulat keretében historikus mélypontra csökkenő alapkamat, valamint az MNB programjainak és a mérleg átalakulásának köszönhetően csökkenő sterilizációs állomány egyaránt hozzájárult.
Az MNB mérlegének szűkülése, a forrásoldali tételek átrendeződése, illetve a készpénz mérlegen belüli arányának emelkedése együttesen azt eredményezték, hogy a MNB mérleg forrásoldalán csökkent a kamatérzékeny tételek aránya. Ennek következében a hozamváltozás összességében nagyobb hatással van az MNB mérlegének eszközoldalára, mint a forrásoldalára. Így az MNB kamatkiadásai már jóval kevésbé érzékenyek a kamatok változására, mint a kamatbevételek, ami több mint ellensúlyozza a hosszú kamatcsere-ügyletekkel vállalt kamatkockázatot. A sterilizációs állomány további csökkenése ezt a tendenciát tovább erősíti, de fontos hangsúlyozni, hogy a kamateredmény javulásához nincs szükség arra, hogy a bankrendszer aktív oldalra álljon át.
A lakáshiteleknél is nagyobb mértékben, évi 10% fölötti ütemben emelkedik a hazai kis- és közép-vállalkozások banki hiteltartozása. Immár három éve vesznek fel több hitelt a cégek, mint amennyit törlesztenek; az EU-forrásoknak úgy tűnik, inkább ösztönző, mint kiszorító hatásuk volt eddig; bizonyos szegmensekben pedig már-már öldöklő versenyt folytatnak a bankok a kkv-k kegyeiért. A kamatkörnyezet emelkedésének árnyékában azonban vannak aggodalomra okot adó jelek is.
A magyar gazdaságot úgy lehet tartósan gyorsabb növekedési pályára állítani, ha a kormány eléri a versenyképességi fordulatot és ehhez a jegybank most segítséget nyújt egy kész javaslatcsomaggal. Az MNB több kormányzati ciklusra vonatkozó elképzelése szerint a reformprogrammal végre közelednénk Ausztriához, valamint megvalósulhat a rég áhított bérfelzárkózás. Az MNB anyaga szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. A Portfolio szerint a jegybank lépései segíthetnek a hazai gazdaság növekedésének fellendítésében, de érdemes megemlíteni, hogy a humán tőke fejlesztésére (oktatás, egészségügy) vonatozó korábbi próbálkozások sikertelenek voltak.
Tizennégy átfogó területen fogalmazott meg összesen 180, sokszor konkrét javaslatot a Magyar Nemzeti Bank csapata, amelyekben az egyik kiemelt cél a magas színvonalú egészségügy elérése. A jegybank szakértői 22 pontban foglalják össze a teendőket az egészségügy területén. Ennek keretében pénzügyi revíziót, az állami ellátás racionalizálását, a magánkiadások intézményesítését és a megelőzést emleget az anyag. Az intézkedések alapjaiban forgatnák fel a hazai egészségügyet, gyakorlatilag egyetlen fontosabb szereplőt sem hagynak érintetlenül. Van olyan intézkedés is, ami ellentétes azzal, amit a kormány épp csinál.
576 milliárd forintnyi részvény volt a magyar lakosságnál május végén, valamivel kevesebb, mint egy hónappal korábban,viszont az egy évvel ezelőtti szinthez képest még mindig 184 milliárd forinttal több. Ráadásul nem csak közvetlenül, de alapokon keresztül közvetve is birtokolnak részvényeket a befektetők, az az állomány is nagyot nőtt egy év alatt. Az MNB legfrissebb statisztikáiból szemezgettünk.
Szeptemberben 15 bázisponttal megemelheti az egynapos betéti kamatot az MNB, ugyanis a ma megjelent inflációs adat után várhatóan nő majd a nyomás a jegybankon - olvasható a JP Morgan keddi elemzésében.
A hivatalos inflációs mutató, a fogyasztói árindex után két órával megjelentek az MNB alapinflációs mutatói, amelyek szintén az árdinamika lassú erősödését mutatják. Az árindexek szintje továbbra sem magas, így a jegybank továbbra is bízhat abban, hogy az infláció a tervei szerint alakul, és nem kell a tervezettnél korábban elkezdeni a monetáris szigorítást.
Ausztriához, de még a kelet- és közép-európai országok átlagához képest is nagyon alacsony a magyar gazdaság hazai hozzáadott értéke a termelő ágazatokban, ami komoly akadályt jelent Magyarország tartós felzárkózására nézve. A Magyar Nemzeti Bank épp ezért több javaslattal is előállt arra vonatkozóan, hogy miképp lehetne leszorítani a termelésbe kerülő importarányt 60%-ra.
Versenyképességi javaslatcsomagot tett le a kormány asztalára az MNB. Ebben részletesen bemutatják a különbséget, hogy mire számíthat reformprogram nélkül és a csomag megvalósításával Magyarország.
A sikeres hosszú távú felzárkózáshoz a versenyképesség célzott javítására van szükség. A kormány munkáját támogatandó a Magyar Nemzeti Bank a Nemzeti Versenyképességi Tanács meghívására a mai napon átadta a versenyképesség javítására fókuszáló 180 pontos javaslatát - közölte kedd reggel a Magyar Nemzeti Bank. Röviden bemutatjuk, miből is áll a jegybanki dokumentum.
A fenntartható felzárkózás, valamint a gazdaságfejlesztés stratégiája lesz a téma a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülésén - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t hétfőn. A pénzügyminiszter tájékoztatásából az is kiderült, hogy a jegybank javaslatcsomagját tárgyalja holnap a testület. Mi pedig most felvázoljuk, mi lehet ebben.