Makroadatokban nem bővelkedünk a héten, de így is lesz mire figyelni, elsősorban a forint árfolyama okozhat aggodalmakat, hiszen a jelek szerint kifulladt a néhány napig tartó intenzív erősödés, így megint felfelé fordulhat az euró-forint jegyzés. Erre rásegíthet akár a kedd reggel érkező inflációs adat is, melyben már megjelenhet a júniusi forintgyengülés hatása.
A minap jelentette be az MNB, hogy a jelenleg forgalomban lévő 500 forintos bankjegyet is bevonják, ezzel a végéhez ér a forint bankjegyek cseréje. Az új bankjegysorozat élénkebb, modernebb színeket kapott, de a külsőségeken kívül egy sor új, nehezebben hamisítható biztonsági elemmel nyomják a bankókat. Egymás mellé téve a bankjegyeket elmondható, hogy egyáltalán nem összetéveszthetőek egymással a régi és az új sorozat bankjegyei. Összegyűjtöttük egyetlen képen, hogyan néznek ki a régi és az új bankjegyek, és hogy milyen ütemben vonják ki a régieket a forgalomból.
Nagyot gyengült idén a forint az euróval szemben, az elmúlt napokban azonban olyan dolog rajzolódott ki a forint grafikonján, ami elbizonytalaníthatja azokat, akik technikai alapon nyitottak pozíciókat a magyar fizetőeszközzel szemben.
Öt- és tízéves futamidejű, monetáris politikai célú IRS-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az ötéves lejáraton 20 milliárd, a tízéves lejáraton 30 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat - közölték.
Május óta jelentősen gyengült a forint a vezető devizákkal szemben, amely mögött a nemzetközi folyamatok mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ultra laza monetáris politikája állt, illetve az, hogy a jegybank nem is szándékozik szigorítani a monetáris kondíciókon még egy ideig. Miközben az MNB egyelőre kitart az alacsony kamatszint és a nem konvencionális eszközök fenntartása mellett, a piac már kamatot emelt.
Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.
Az eddigieknél korábbi veszteségelszámolást és tágabb körű hitelezési információk figyelembe vételét jelenti többek közt az idén januártól a bankszektorban alkalmazandó IFRS 9 standard. Az MNB felmérése szerint mindezek ellenére a változások nem hatottak jelentősen a hazai hitelintézetek szavatoló tőkéjére, tőkemegfelelésére és eredményére sem, elsősorban a szektorszinten folyamatosan javuló portfólióminőségnek köszönhetően. Az értékvesztés mindössze 5%-kal nőtt, míg a tőkemegfelelés 34 bp-tal csökkent az idei első negyedévben az IFRS 9-re átálló intézményi kör tekintetében.
"A tanácstagok megállapították, hogy a nemzetközi környezet változása miatt a laza monetáris kondíciók a monetáris politika horizontján nem maradhatnak fent tartósan" - a mondat a monetáris tanács ma megjelent rövidített jegyzőkönyvében olvasható, ami első pillantásra erősebb állításnak tűnik, mint amit a jegybank két hete, a kamatdöntéskor mondott.
Felfüggesztette az MNB a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtó NOVIS Poistovna a.s. biztosító öt befektetési egységhez kötött életbiztosításának magyarországi terjesztését- számol be a felügyelet sajtóközleményben.
Varga Mihály elismerte, hogy a magas euróárfolyam állandósulása esetén kormányzati lépésre van szükség. A miniszter szerint azonban a költségvetési egyenlegre nem hat a jelenlegi helyzet, és kifejtette, hogy a kabinet támogatja az MNB politikáját.
Megújul az 500 forintos bankjegy, az új bankjegyet 2019 február 1-től használhatjuk a boltokban. A MNB 2014-ben megkezdett bankjegycsere programja a lezárásához közeledik - olvasható az MNB közleményében.
Az MNB 2018 júniusában áttekintette a tartósan magas problémás projekthitel kitettséggel rendelkező két hitelintézetre tavaly előírt tőkepufferrátákat. Az első negyedéves problémás állomány alapján idén július 1-jétől az MNB a CIB Bank Zrt. részére csökkentett, 1 százalékos tőkepuffert írt elő, míg a Raiffeisen Bank Zrt. már nem kötelezett a tőkepuffer tartására - írja közleményében az MNB.
Miközben a forint napról napra új történelmi mélypontjára süllyed, a piac egyre türelmetlenebbül sürgeti, hogy szólaljon meg a jegybank. "Az MNB megszólalása vethet véget a forint gyengülésének" - hangzik el egyre gyakrabban. Akkor miért nem szólal meg az MNB? Ennyire nem érdekli a forint gyengülése? Dehogynem érdekli. De a szerep, amit játszik, azt követeli, hogy teljes érdektelenséget mutasson.
A jegybank nem kommentálja az árfolyam napi mozgását, mert azt a sokszereplős piac szabadon alakítja ki, de az árfolyamot, és annak megemelkedett volatilitását is figyelembe veszi az MNB, amikor az elsődleges céljára, az árstabilitásra koncentrálva döntéseket hoz - lényegében így foglalhatók össze azok az üzenetek, amelyeket ma Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésekre válaszolva mondott el az Országgyűlés plenáris ülésén.
A 330-as szint felett zárt a délután 5 órási ármegállapítás alapján ma a forint az euróval szemben, azaz új történelmi mélyponton. A mai esésben a küszöbön álló német kormányválság is lényeges szerepet játszott, amelynek újabb felvonása ezekben az órákban zajlik Angela Merkel német kancellár Horst Seehofer CSU-elnök és belügyminiszter tárgyalásán. Ma egyébként már sorozatban a hatodik egymást követő kereskedési nap volt, amikor a forint esett az euróval szemben. Ilyen hosszú periódusra ilyenre évente 1-3 alkalommal került sor az elmúlt években és utoljára idén februárban volt egy ilyen szériája a magyar fizetőeszköznek.
Utoljára május végén emelkedett az MNB által a kereskedelmi bankoknak deviza ellenében nyújtott forintlikviditás, azóta 1989 milliárd forinton stagnál - derül ki az MNB mai közleményéből. A mai egy hónapos devizaswap tenderen ugyanis csak a lejáró 25 milliárd forintos állománnyal azonos mértékben fogadott el új igényeket a jegybank, igaz masszívan túligényelték most is a bankok a 25 milliárd forintnyi felkínált keretet.
Az előzetesen közölt 72,3 százalékkal szemben 72,1 százalék volt a központi költségvetés bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága (az Eximbank nélkül) az első negyedév végén - derül ki az MNB hétfő reggel publikált felülvizsgált adataiból. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a márciussal zárult egy évben a GDP mínusz 2,5%-a volt, miközben a háztartások nettó finanszírozási képessége a nemzeti össztermék 5,5%-ára rúgott.
Nem fogunk lubickolni a héten a makroadatokban, a magyar piacon az lehet a legnagyobb kérdés, hogy lép-e valamit az MNB az utóbbi időszak intenzív forintgyengülése után. A kötvénypiaci turbulencia miatt a csütörtöki aukcióra is érdemes lehet figyelni. Közben külföldről sem jönnek fontos adatok, főleg a kereskedelmi háborúval kapcsolatos félelmekre lesz érdemes figyelni.
Az MNB tavaly felméréseken keresztül megalapozta, idén tavasszal el is indított az Innovation Hubot, ahol a pénzügyi újítók kaphatnak tájékoztatást és támogatást egyenesen a szabályozótól. Az úgynevezett regulatory sandbox első köre, ahol a fintech szolgáltatók szabályozott tesztkörnyezetben próbálhatják ki magukat, pedig akár már idén elstartolhat. Az MNB összegyűjtötte a nemzetközi példákat, és bemutatta, hogyan működhet majd a két új szabályozói eszköz.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelembe véve az elmúlt időszak pénzpiaci folyamatait és a magyar értékpapírpiacok sajátosságait, felülvizsgálta a jegybanki hitelműveletek során alkalmazott fedezetértékelési gyakorlatát. A módosítások közül kiemelendő a bankcsoporton belüli kibocsátások zárolása esetén alkalmazott addicionális, 20 százalékos haircut alkalmazása, amely hozzájárul a jelzáloglevél-piac élénküléséhez, a kiegyensúlyozottabb befektetői szerkezethez és transzparencia növeléséhez. A módosításokat követően a magyar bankrendszer továbbra is jelentős mértékű likvid értékpapír-állománnyal rendelkezik, ami biztosítja a hatékony likviditáskezelést - közölte a jegybank.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Washington szerint hiába tagad Moszkva, megvannak a bizonyítékok.
Nézd meg, hogy halad az építkezés!
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
