Az elmúlt három évben több mint ötezerrel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a köznevelési intézményekben, miközben nőtt a részmunkaidős és megbízási szerződéses tanárok, valamint a nevelést segítő személyzet létszáma - írta a Népszava.
A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.
A svájci kormány a nyugdíjasoknak 2026-tól járó 13. havi kifizetés finanszírozása érdekében fontolgatja a bérekből levont kötelező járulékok és az áfa emelését, miután a polgárok megszavazták a szakszervezetek által támogatott javaslatot - írta meg a Bloomberg.
Soha nem látott mértékű költségvetési hiány halmozódott fel februárban: az 1758 milliárd forintos deficit rekordot jelent, ennél nagyobb tél végi lyukat nem láthattunk még a büdzsében. A ma megjelent részletes adatokból kiderül, hogy a havi gazdálkodásra nagy teherként nehezedett a 13. havi nyugdíj, illetve a lejáró lakossági állampapírkamatok kifizetése. Nem alakulnak ugyanakkor megnyugtatóan a bevételi számok sem.
Az első bankkártyák 35 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon. Nagy utat tettünk meg azóta és bizonyára jó munkát végeztünk, ha már alaptörvényben kell megvédeni a készpénzhasználatot a digitális fizetéssel szemben. Anno az úttörő MKB által kibocsátott Visa bankkártyákhoz még dollárban származó jövedelmet kellett igazolni (ez 1988-ban volt, tehát nem lehettek számosan), és sok helyen a kereskedő lefénymásolta a kártyabirtokos személyi igazolványát. Ma pedig már annyira elterjedt a bankkártya használat, és annyira a mindennapjaink része lett, hogy a készpénzt kell védeni – egyes vélemények szerint.
Felszólította Oroszország Németországot arra, hogy ismerje el Leningrád (mai Szentpétervár) második világháború alatti ostromát az orosz / szovjet lakosság ellen elkövetett népirtásként – írja a TASzSz hírügynökség.
A kormány egy új javaslata részletesen foglalkozik az ingatlanépítési illetékmentességgel, a szociális ellátások, valamint a fogyatékos személyek jogi státuszával kapcsolatos kérdésekkel – derül ki a jogi és gazdasági versenyképességi törvénytervezetből, melyet most bocsátott társadalmi egyeztetésre az Igazságügyi Minisztérium.
A magyar nyugdíjrendszer fontos változások előtt áll, miután a kormány az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet módosítja. A tervezett módosítások nagy hatással lehetnek a nyugdíjasok jövedelmére és a társadalombiztosítási rendszer működésére is – derül ki a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletből, mely az új, 2024-es valorizációs számokat tartalmazza.
Kiadta napi ukrajnai háborús hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. Ezúttal az orosz egészségügyi rendszert megterhelő háborús sérültekről írtak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly bő 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót. A pénztári megtakarítás igazán hosszú távon gyümölcsöző termék, amit a 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami kimagasló, 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak - derül ki az MNB közleményéből. A téma kapcsán épp a napokban megjelent elemzésünk itt olvasható.
Bár a tavalyi évben kiemelkedő, a legtöbb esetben 20% feletti hozamokat láthattunk az önkéntes pénztáraknál, a nyugdíjra gyűjtőknek sokkal fontosabbak a hosszú távon elért teljesítmények. Gyűjtésünk alapján az elmúlt 10 év legjobb átlaghozamai 7% felett alakultak az önkéntes pénztáraknál, a legjobb portfólió pedig közel 11%-ot ért el. Mutatjuk, mely pénztárak mely portfóliói hozták a legtöbbet a tagjaiknak.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei hétfőn prioritásokat határoztak meg a tőkepiaci unió létrehozására a következő öt évben, hogy Európába vonzzák a tőkét, és finanszírozni tudják a "zöld" és digitális gazdaságra való költséges átállást – írja a Reuters.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a demográfia folyamatok és a kereseti rés kérdését jártam körül, ebben a cikkben pedig a nyugdíjrés és a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlás kérdését elemzem. Összességében kijelenthető: nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, sőt.
Évről évre veszti el a harcot a nyugdíjpénztári rendszer a fiatalokért folytatott küzdelemben, az MNB adatai szerint a 16-44 év közöttiek pénztártagokon belüli aránya minden évben egyre csökken. Friss körképünkben annak jártunk utána, hogyan alakul a korcsoportonkénti vagyon és taglétszám a magyar nyugdíjpénztáraknál. Kiderült, melyik pénztárnál van a legtöbb megtakarítása a fiataloknak és az is, hogy az egyik önkéntes kasszánál a tagok átlagvagyona meghaladja a 2 millió forintot.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a fenti szempontok közül a demográfiai folyamatok és a kereseti rés kérdését járom körül.
A Federal Reserve friss jelentése szerint az amerikai háztartások vagyona 2023 végére rekordmagas, mintegy 156 200 milliárd dollárra nőtt, amit a részvénypiaci fellendülés hajtott, ellensúlyozva ezzel az ingatlanpiaci vagyonok visszaesését.
A szakértő többek között a 13. havi nyugdíjról és a kormány ezzel kapcsolatos terveiről is beszélt az RTL műsorában, de azt is elmondta, hogy mennyi lehet a havi legmagasabb nyugdíj.
Kovács Zsolt öngondoskodásért felelős miniszteri biztos az Inforádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy a lakásbiztosítási kampány talán most felrázza az eddigi állóvizet a piacon, de nem félti a nagy biztosítókat. Az öngondoskodás kapcsán kiemelte: havi szinten csupán 20 ezer forint kiegészítést jelentenek a mostani önkétes pénztári megtakarítások a nyugdíjas korra, ami nagyon kevés.
A svájciak meggyőző többséggel megszavazták vasárnap a 13. havi nyugdíj bevezetését, de nemet mondtak a nyugdíjkorhatár egy évvel történő megemelésére.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első része annak bemutatásáról szólt, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását. Ebben a második részben pedig azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke miként növeli a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok közötti szakadékot.