Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.
Andrzej Duda lengyel államfő hétfőn arról beszélt, hogy az országa készen áll arra, hogy atomfegyvereket telepítsenek Lengyelország területére. A felvetésre Oroszország ingerült válaszreakciót adott, szerintük Moszkva meg fogja tenni a szükséges válaszlépéseket. Most már teljesen biztos, orosz kézre került az a Leopard 2A6-os páncélos, amivel mintegy másfél hónappal korábban orosz katonák fotózkodtak a fronton. Cikkünk folyamatosan frissül.
A mai nap során Ursula von der Leyen a finn miniszterelnök társaságában tekintette meg Finnország és Oroszország határát, ahol elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök Lengyelország és a balti államok után a skandináv országot akarja destabilizálni a határátlépések növelésével - írja a Kyiv Post.
Mike Johnson, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke bejelentette, hogy a nap folyamán benyújtásra kerülnek azok a törvényjavaslatok, amelyek Ukrajna, Izrael és az Indo-csendes-óceáni régió támogatását célozzák - tudósított a Sky News. A hírek szerint egy Sz-400-as rakétarendszer is súlyos károkat szenvedett a tegnap éjjeli, Krím elleni ukrán támadás során – derül ki ez több, ukrajnai háborús közösségi médiaportál által megosztott fotóból. Cikkünk folyamatosan frissül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált Donald Trump állítólagos béketervére, amellyel pontot tenne az ukrajnai háború végére. A volt amerikai elnök, aki novemberben várhatóan ismét a demokrata Joe Bidennel fog összecsapni a Fehér Házért, állítólag négyszemközt arról beszélt, hogy Ukrajna és Oroszország is kiutat keres a háborúból, ezért előbbinek területeket kellene feladnia - számol be a Sky News.
Krónikus hazudozóknak nevezte Mihailo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az orosz kormányt, miután az orosz nemzetbiztonsági tanács és az FSzB is megvádolta Ukrajnát azzal, hogy ők álltak a múlt pénteki, Crocus City Hall elleni terrortámadás mögött.
Emomali Rahmon, Tádzsikisztáni elnöke telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel vasárnap. Ebben elítélte a moszkvai koncertterem elleni támadást, amelyet - orosz források szerint - tádzsik állampolgárok követtek el - írja a Moscow Times.
Rob Bauer holland tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke március 21-én Kijevbe látogatott.
Ez az első alkalom a 2022 februárjában kezdődött orosz invázió óta, hogy Kijevbe utazott egy NATO-hoz kötődő katonai küldöttség. A tengernagy beszédet mondott a kijevi biztonsági fórumon, amelyben kijelentette, hogy ottléte "annak bizonyítéka, hogy a NATO és Ukrajna közelebb került egymáshoz, mint valaha" - idézi a Kyiv Independent.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása, amiben az orosz választásokkal kapcsolatban Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy kutatója volt a vendégünk. A szakembert egyebek mellett arról kérdeztük, hogy milyen tétje volt a választásnak a Putyin-rendszer számára, hogy sikeresnek tekinthető-e Navalnij utolsó akciója, továbbá hogy várható-e akár bel-, akár külpolitikai változás az elsöprő Putyin-győzelem után, és hogy tényleg olyan stabil-e az orosz rendszer, mint ahogy kívülről tűnik.
Oroszország kifejezetten fontos résztvevője az Övezet és Út kezdeményezésnek (BRI), mivel a Transzszibériai vasútvonal az egyik fő közlekedési útvonal volt korábban Európa és Kína között. Az ukrajnai háború óta ez a folyosó bezárult, mégis tavaly, a BRI tízéves fennállására megtartott fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök végig szinte egyenrangú partnerként mutatkozott a kínai elnök, Hszi Csin-ping társaságában. Ez a kép inkább az orosz igényeknek felel meg, akik nem alárendeltként gondolnak magukra, hanem olyan partnerként, akiknek Peking tervei megfelelnek, hiszen átfedésben van a sajátjukkal, a Nagyobb Eurázsiai Partnerséggel (Greater Eurasian Partnership – GEP).
Amerikai gyártmányú páncélosokkal vonult fel a harkivi Velija Piszarivka térségébe az ukránbarát „Orosz Önkéntes Hadtest” (RDK) – írja több orosz és ukrán forrás, a határ mentén készült drónfelvételeket elemezve.
Pár órája felkerült a közösségi médiába egy értékesnek tűnő hadizsákmány az Avgyijivka-szektorból: az orosz erők kezére került valami, ami első blikkre kísértetiesen hasonlít egy AN/MPQ-64 "Sentinel" típusú légvédelmi radarra. Az eszköz azonban fából van, csupán jól megmunkált replika.
"Az orosz haderő T-54-es és T-55-ös harckocsijai csupán másodvonalbeli védelemként és indirekt tűztámogatásként szolgálnak Ukrajnában" – ezt az érvet számtalanszor hallhattuk mostanában azoktól, akik megpróbálják megmagyarázni, miért van ezekre az idestova 70 éves harcjárművekre szükség az ukrajnai harctéren. Nagyon úgy fest, hogy a Robotine térségében támadásba lendülő orosz gépesített gyalogsági képesség nem kapta meg az üzenetet: a frontvonalon használták az elképesztően elavult T-55-ösöket, az eredmény pedig borítékolható volt.
Nem váratott magára sokáig Moszkva válasza Joe Biden amerikai elnök kirohanása után. Mint ismeretes a regnáló washingtoni vezető „őrült kurafinak” nevezte korábban orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hérfői adása, melyben a pénteken elhunyt orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij politikai pályájáról kérdeztük Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatóját. A szakember arról is beszélt podcastünknek, hogy Navalnij 2020-as megmérgezése után 2021-ben miért térhetett vissza Oroszországba, és hogy miért omolhatott össze a jövővel kapcsolatos számítása.
Oroszországban 400 embert vettek őrizetbe, akik az elhunyt ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij előtt tisztelegtek - írta az ABC News. A 47 éves korában elhunyt Navalnij egy távoli sarkvidéki büntetőtelepen vesztette életét rejtélyes körülmények között, ami sokak számára mély veszteség. Navalnijt - aki Vlagyimir Putyin elnökségének egyik legnagyobb kritikusaként ismert volt, és aki túlélt egy idegmérgezési kísérletet és többszöri bebörtönzést is - sokan az orosz politikai remények szimbólumaként tekintették.
Megosztott volt a tanács a kamatdöntő ülésen.
De jó kiindulópontnak tartják a közvetítők javaslatát.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?