Egy lehetséges euróbevezetési stratégia.
A várható költségek, hasznok alapján azt gondolom, hogy Magyarország számára egy "nagyon óvatos európártiság" lenne az ideális. Mit jelent ez? Egyrészt azt, hogy nem látszik olyan ok, ami miatt az időben lehetetlen távolságra (de legalábbis több évtizedre) kitoljuk az euróbevezetést.
Másrészt viszont a 2000-es évek eleji "csak menjünk be és minden jó lesz" típusú eurónirvána nem létezik. A valutaövezet előnyeiből csak úgy részesedhetünk, ha megteremtjük az euróérettség feltételeit (még egyszer: fiskális kapacitások, "bérkontroll", makrostabilitás, makroprudenciális szabályozás, hatékony intézmények), és a belépés után is aktívan teszünk azért, hogy az érettségünk fennmaradjon.
Az euróbevezetés feltételeinek megteremtése nem igényel akkora felkészülési időt, mint amennyi a Magyar Nemzeti Bank által megalkotott feltételekből következik. Egyrészt azért, mert a tapasztalatok nem igazolják, hogy a magyar reálgazdasági fejlettség elégtelen lenne az euróbevezetéshez. Korábban már írtam, hogy ha a 90%-os fejlettségi szabályt mindenki komolyan vette volna, a 19 eurózóna tagból 10-nek sosem szabadott volna belépni. Ha feltételezzük, hogy az MNB a fejlettségi szabályt nem a belépés sokkja, hanem a tartós működtetés szempontjából tartja fontosnak, akkor azt is mondhatjuk, hogy a jegybank szerint az eurózóna 19 országából 10 számára jelenleg is előnytelen (vagy indokolatlanul kockázatos) a valutaövezetben lenni.
Másrészt azért, mert nincs olyan evidencia, ami szerint az euróövezetbe belépve a magyar gazdaság garantáltan belemerevedne egy egészségtelen munkamegosztásba és elakadna a felzárkózás. (Értelmezésem szerint az MNB - legtöbb tekintetben kifejezetten előremutató - kritériumrendszere mögötti felfogásból ez a két motívum az, amihez hiányoznak a gazdasági érvek.)
Magyarország a következő három-négy évben különösebb megerőltetés nélkül is képes teljesíteni azokat a feltételeket, amivel az érettségét bizonyítva az euró előszobájába (ERM-II.) léphet. Onnantól számítva még további két évig figyelhetjük a magyar és eurózónabeli gazdasági folyamatokat, gyűjtve az információkat bevezetés várható hatásairól. Ha ez idő alatt sem jön olyan bizonyíték, ami felülírja a valutaövezetről alkotott képünket, akkor a következő évtized első felében, közepén "magyar euróval" fizethetnénk.
A címlapkép forrása: DANIEL ROLAND / AFP
