Több mint 20 ezren dolgoznak a postánál, az egész országban fontos szerepet tölt be a szervezet, vidéken, a falvakban is jelen vannak - kezdte sajtótájékoztatóját Nagy Márton. Közfeladatot ellátó intézmény, kapcsolatot tart az állampolgárokkal, levelek kiküldésén és csomagok kézbesítésén keresztül - tette hozzá. Kritikus infrastruktúráról van szó, a megfelelő áruk áramoltatása alapvető fontosságú - hívta fel a figyelmet.
A posta volt, van és lesz
- emelte ki a miniszter, aki rátért a 2023-as eredményekre:
- A társaság 246 milliárd forintos árbevételt ért el.
- 445 millió darab levelet kézbesített tavaly.
- 29 millió csomagot kezelt.
- 138,6 millió csekkbefizetést tett lehetővé 1800 mrd forint értékben
- 1,8 millió darab állampapír tranzakció
- elindította a posta partner programot
- 550. csomagautomatáját üzembe helyezte.
- Megteremtette az alapjait, hogy külföldön is terjeszkedjen.
Amikor átvettem a miniszterséget, cél volt a posta racionalizálása. Két dolgot kellett végrehajtani: hálózat- és létszámracionalizálás. A hálózat tekintetében 2022-ben végeztük el a feladatot, 354 postahelyszínt zártunk be, amelynek a látogatottsága kiemelten alacsony volt, 2231 állandó postaszolgáltatóhely van még mindig. 2023-ban 561 posta partner szolgáltatóhellyel rendelkezünk - sorolta Nagy Márton.
23919 fős létszámról 21592 főre csökkent a posta létszáma, 2300 fő racionalizálását jelenti - ismertette, aki ezt követően a tulajdonos elvárásait fejtette ki:
- Érjen el minden magyar állampolgárhoz, fizikai vagy digitális úton.
- A postai szolgáltatások legyenek elérhetőek a kistelepüléseken is.
- Csomagkézbesítés valamennyi fogyasztónak.
- A mindennapi ügyeket segítse.
- A Magyar Posta képes legyen 100 százalékban saját erőből, önfinanszírozásból működjön. Itt infrastruktúra fejlesztést (fullfilment szolgáltatás kkv-knak) és nemzetközi piacnyitást említett. Ezek keresztfinanszírozzák a veszteséget termelő, de kötelezően ellátandó feladatait.
- Legyen elkötelezett Magyarország klímapolitikai céljainak az elérésében. Járműpark fejlesztése, felgyorsítása, kiszállítás tekintetében főleg.
- Digitális átállásban vegyen részt.
Balczó Barnabás, a posta vezérigazgatója a sajtótájékoztatón kifejtette: a magabíró gazdaság magabíró vállalatokon alapulhat. Olyan pénzügyi struktúrát kell kialakítanunk, amely eltartja a hagyományos szolgáltatásokat. A cél, hogy a posta rentábilisan tudjon működni - magyarázta.
Egy olyan reorganizációs folyamatba kezdtünk bele másfél éve, ami 20 éve nem volt a postán
- tette hozzá. A nyereséget termelő szolgáltatásokkal az ország déli szomszédainál fog megjelenni, Balczó Barnabás Horvátországot említette. Később a prezentációból kiderült: Észak-Macedónia, Szerbia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia szerepel a külföldi terjeszkedés terepei között.
1830 milliárd forintnyi készpénzt közvetítettek tavaly nyugdíjként
- emelte ki.
A postai szolgáltatások legyenek elérhetők a kistelepüléseken is - fogalmazta meg a célt a vezérigazgató, aki beszélt arról is, hogy bár zártak be saját postahelyeket, viszont a partnereikkel kötött megállapodásoknak köszönhetően új helyek nyíltak. Ezzel létrejött 332 új típusú postapartneri kapcsolat és összesen 562-nél járnak, valamint a cél, hogy további 400 darabbal növeljék ezt a számot.
Balczó Barnabás beszélt a fogyasztóknak szóló csomagkézbesítésről is, valamint az azzal kapcsolatos kormányrendeletről. Pályázati lehetőséget biztosítunk azoknak a webshopoknak, akiknek emiatt az új szállítási metódus miatt beruházási költségük keletkezik - jelezte a vezérigazgató.
Ebben a témában a vezérigazgató interjút is adott korábban a Portfolio-nak:
Fontos feladat továbbá a Posta pénzügyi szolgáltatásai, itt megemlítette a költségmentes készpénzfelvételt bankkártyával.
A legnagyobb elektromos járműflottával rendelkező társaság Magyarországon a posta, példaként említette, hogy az elmúlt évben 45 darab elektromos meghajtású teherautót szereztek be.
A digitális posta kialakításának célja között megemlítette: közel 300 darab postai és partneri üzemeltetésű szolgáltatóhelyet korszerűsítettek, Nyíregyházán valósult meg az első 0-24 órás zóna kialakítása, a digitális applikációkat és megoldásaikat is folyamatosan fejlesztik.
Azon dolgozunk, hogy Díjnet internetes felületet és a postai icsekk applikációt összevezessük
- árulta el Balczó Barnabás.
Később kérdésre válaszolva a posta vezérigazgatója kifejtette: a nyereség tavaly 2 milliárd forint volt.
Azt is mondta, hogy 5 éves időtávon lehet reális a Magyar Posta önfenntartó működése.
Az üzemanyagárak kérdése is központi témává vált a sajtótájékoztatón, erről külön cikkekben számoltunk be:
Reptérvásárlás
A reptérvásárlást nem lehet elkapkodni. A csapat profi - jelezte egy másik kérdésre. Lesz majd egy mérföldkő, amiről lehet majd beszélni, és ezt meg fogjuk tenni.
Versenyképesség és Románia
Az elmúlt hetekben az NGM egy versenyképességi csomagot dolgozott ki, és széles körben kezdtek foglalkozni a magyar gazdaság versenyképességével, felzárkózásával. Bod Péter Ákos közgazdász professzor, a Portfolio On The Other Hand rovatának rendszeres szerzője épp péntek reggel megjelent elemzésében írt arról, hogy Románia több gazdasági mutatóban is megelőzte hazánkat. Úgy vélekedett írásában, hogy az előttünk álló esztendők nem látszanak alkalmasnak a visszaelőzésre, Ausztria utolérése pedig még távolabbinak hat. Szerinte azt lehetne majd megígérni kormányzati oldalról, hogy 2030-ra megpróbáljuk utolérni Romániát.
Ezzel kapcsolatban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kifejtette a véleményét kérdésünkre válaszolva. Románia előzésével kapcsolatban a miniszter leszögezte:
tavaly recesszióba került a magyar gazdaság a rendkívül magas nyitottsága miatt, miközben Románia növekedni tudott, ezért történt átmenetileg az előzés. Ez a válság egyszerűen bennünket jobban megrángatott a nyitottságunk miatt.
Szerinte több okból kifolyólag is átmeneti lesz csak ez a jelenség. Egyrészt a román gazdaság fejlődése nem fenntartható, ugyanis évek óta jelentős ikerdeficit mellett valósul meg, a folyó fizetési mérleg deficitje náluk rendszeresen 6% felett van a GDP arányában. A román növekedési pálya szerinte nem fenntartható a magas egyensúlytalanság miatt, közben viszont a magyar gazdaság növekedése helyreáll idén, és jövőre 4%-os GDP-bővülés várható.
Erre szoktuk mondani, hogy az egyensúlynak és a növekedésnek kéz a kézben kell járnia, nálunk ez a fókusz, Romániában viszont ez nem érvényesül - magyarázta a miniszter, aki szerint ezek miatt lesz átmeneti csak az előzés.
Más gazdasági mutatókat is megosztott Nagy Márton válaszában, az FDI GDP-arányos értéke sokkal magasabb a magyar gazdaságban, valamint a háztartások megtakarításának aránya is. Elől vannak a románok a fogyasztásban, de szerinte jobb, ha mi előrébb vagyunk a megtakarítások tekintetében, hiszen a megtakarításokból lehet beruházás.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás
