A KSH kedden közölt adatai szerint a magyar GDP az első negyedévben a vártnál jobban teljesített, éves szinten 1,1%-os, míg negyedéves alapon 0,8%-os növekedést produkálva. Ez a növekedés főként a belföldi tényezőknek köszönhető, mint például az alacsonyabb infláció és a kamatok folyamatos normalizálódása. A statisztikai hivatal azt közölte, hogy a gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, ezen belül főként az ingatlanügyletek és az információs, kommunikációs ág járult hozzá.
Az ipar hozzáadott értékének csökkenése viszont meglepetésre fékezte a gazdasági növekedést.
Az Erste Bank elemzői, Nyeste Orsolya és Nagy János szerint a gazdaság az első negyedévben újra erőre kapott, és a tavalyi év végén megakadt kilábalási folyamat ismét beindult. Előretekintve a továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlás párosulva a célsávban vagy a körül ingadozó inflációs környezettel a fogyasztás beindulását eredményezheti. De kérdésesnek látják, hogy a hazai háztartások fogyasztása milyen mértékben marad az országhatáron belül, illetve mennyiben oldódik majd az elmúlt másfél év jóléti veszteségei miatt felerősödő óvatossági motívum.
A kamatkörnyezet fokozatos mérséklődése a beruházási hajlandóság lassú visszaépülését vetíti előre. E tekintetben fontos szerep hárulhat a bizonytalan sorsú uniós forrásokra. Mindemellett a meglehetősen visszafogott globális gazdaság egyelőre hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását – derül ki az Erste kommentárjából.
A második félévre prognosztizált fellendülés meghatározó lesz a hazai gazdaság szempontjából is szerintük.
Az év egészére nézve továbbra is 2,0 százalékos növekedést várnak a banknál.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a magyar gazdaság folytatta a cikk-cakkozást: az elmúlt négy negyedévben ugyanis a stagnálás és a dinamikus növekedés váltogatták egymást. Az előző negyedév negatív meglepetése után tehát most enyhe pozitív meglepetésről beszélhetünk szerinte.
Míg a negyedéves adat esetében pozitív meglepetést látunk, az éves bázisú mutató tekintetében a konszenzusnál kisebb lett a szám. A piaci várakozás negyedéves alapon 0,5 százalékos növekedés volt. Ezzel szemben az KSH 0,8 százalékos GDP-növekedést számított az idei év első negyedévére vonatkozóan. A tavalyi évi alacsony bázisa mellett így az éves bázisú növekedés is jelentősen javult – teszi hozzá Virovácz.
Az előző negyedévben mért stagnálást követően elérkezett az elrugaszkodás, és 1,1 százalékos volt a növekedés. Fontos azt is hozzátenni, hogy a szokásosnál jóval erősebb volt a szezonális hatás is.
Erre utal legalábbis az, hogy a kevesebb munkanap hatására a nyers adat 0,6 százalékponttal lett alacsonyabb, mint a kiigazított mutató (1,7% év/év)
– emelte ki az ING elemzője.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a gazdaság az előző negyedév stagnálása után a jelek szerint fokozatosan visszatér a növekedési pályára.
Megjegyzi, hogy bár a KSH részletes adatokat az első becsléskor még nem közöl, felhasználási oldalról szerinte sejthető, hogy a fogyasztás és a beruházások is pozitívan járulhattak hozzá a bővüléshez. A fogyasztást nagyban segítette, hogy a reálkeresetek az első negyedéves fogyasztás szempontjából legrelevánsabb hónapokban (december és február között) 10 százalék körüli mértékben emelkedtek, azaz volt miből többet fogyasztani, még ha ezt a magasabb fogyasztást az óvatossági motívum és a magasan ragadt árszínvonal gátolta is.
„Érdemes azt is hozzátenni, hogy most a nyugdíjak vásárlóereje sem csak szinten maradt, hanem kismértékben növekedett is. A fogyasztás növekedéséhez szükséges volt az infláció normalizálódása is – az első negyedévben ez nagyjából megtörtént, bár kismértékben még így is cél fölött, de a célsávban volt az infláció” – tette hozzá.
A beruházások növekedése az építőipari adatokból sejthető szerinte: a növekedésben az alacsonyabb kamatkörnyezet, az uniós források fokozatos megnyílása, illetve a nagyvállalati beruházások játszottak szerepet Regős Gábor szerint. Ugyanakkor az önkormányzati és állami forráshiány továbbra is visszafogja a beruházásokat.
Az export növekedési hozzájárulását nehéz megbecsülni – így úgy látja, ebből a szempontból várjuk leginkább a második becslést. A gyenge ipar itt kedvezőtlen teljesítményt vetít előre, azaz a külső kereslet alakulása továbbra sem segíti a gazdaság bővülését. Ugyanakkor a szolgáltatások oldaláról nem lenne meglepő egy kedvező adat – elsősorban a turizmus alakulásának eredményeként – tette hozzá.
Az első negyedéves növekedést úgy látja, hogy éves alapon néhány tized százalékponttal felfelé húzta a szökőnaphatás is.
Regős kiemeli, hogy a külső kereslet változása kockázatot jelent, itt különösen nagy szerepe van a német gazdaságnak. Fontos kockázati tényező lesz még a forint árfolyamának alakulása, illetve ennek inflációra gyakorolt hatása, illetve a geopolitikai konfliktusok további sorsa.
Balog-Béki Márta, az MBH szenior tőkepiaci elemzője szerint a magasabb kiigazított adat hátterében az állt, hogy az idei év első negyedévében kettővel kevesebb munkanap volt, mint a 2023-as év azonos időszakában. „A friss adat a 2024-es előrejelzésünkkel összhangban van, a második negyedévtől 2% feletti gazdasági növekedést várunk (év/év alapon), az idei év egészét tekintve 2,7%-kal bővülhet a gazdaság” – írta kommentárjában.
Úgy látja, az idei növekedés fő mozgatórugója az az elhalasztott fogyasztás pótlása, amit az érdemben helyreálló reálbérek támogatnak. Az idei év elejétől az EU-s források nagyjából harmadát jelentő 12,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat, főként a beruházásokon keresztül, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést. Bár azt is véli, hogy a kormány 675 milliárd forintos beruházás elhalasztása némileg visszafoghatja ezt a hatást.
„A beruházások különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődésből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést, ami részben megalapozza a 2025-ös növekedést” – tette hozzá.
Az NGM már győzelmet hirdet
A gazdasági adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium a GDP-adatra reagálva, később felsorolva az öt tételt.
A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik, a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró.
A beruházások fokozatosan dinamikusabbá válnak, az építőipar kirobbanóan kezdte az idei évet, az első két hónapban 9,5%-os növekedést érve el.
A munkaerőtartalék aktivizálódik, egyre több korábban inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon, a 15-64 éves korosztályon belül a gazdaságilag aktívak száma közel 60 ezer fővel bővült.
A hitelezés élénkülésére utal, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott új hitelek szerződéses összege is kétszámjegyű bővülést mutatott 2024 első két hónapjában.
Nagy Márton mindezeken túlmutatóan megállapította, hogy a magasabb növekedési fokozat eléréséhez ötödik tényezőként, a magyar export magas dinamikáját fenn kell tartani. Ezt azonban hátráltatja a háború és a külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya. Ha véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz, a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.
Varga Mihály pénzügyminiszter különkommentárjában arról beszélt, hogy a növekedést segítette, hogy a foglalkoztatás rekordszinten van, a reálbérek emelkednek, a fogyasztás beindult, az építőipar és a turizmus is egyre jobban teljesít.
Várakozása szerint az év egészében 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre - az Európai Bizottság és az IMF előrejelzése szerint is - az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet.
Fontos eredménynek nevezte, hogy a kedvezőtlen külső körülmények mellett sikerült visszatérni a növekedési pályára: a háború, a közel-keleti konfliktus és a német gazdaság gyengélkedése is visszafogja a gazdaság teljesítményét.
Ebben a helyzetben az egyensúly erősítésével a növekedést építik újra. A kormány idén 4,5 százalékra, a következő években 3 százalék alá csökkenti az államháztartási hiányt.
Címlapkép forrása: Getty Images
