Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
Számos magasztaló írást és videót találni Lewis Hamilton, Forma1-es versenyző legnagyobb pillanatairól, de a hazai szakirodalomban annál kevesebbet lehet olvasni az Európai Unió Hamilton Pillanataként emlegetett közös kötvény kibocsátásáról.
A koronavírus világjárvánnyá erősödése átrajzolta a gazdasági normákat. A korábban elképzelhetetlen, jogszabályokban is tiltott gyakorlatok, mint például az EU fiskális szabályainak lazább értelmezése a pandémiás helyzettel teljesen elfogadottá vált. Ez alól a fejlett gazdaságokban megfigyelt szekuláris stagnálás, azaz a hosszú távú, nagyon lassú növekedés elmélete sem kivétel. Vajon elmélyíti, megváltoztatja vagy enyhíti ezt a világjárvány? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ. Előtte azonban tisztáznunk kell, mikor és miért beszélnek szekuláris stagnálásról, mik az okai és hogyan lehet leküzdeni, valamint ezzel újra gyorsuló fellendülési pályára állítani a fejlett országok gazdasági növekedését. A kérdés nem triviális Magyarország szempontjából sem, mert bár felzárkózási pályán van a magyar gazdaság, annak üteme és így az életszínvonal növekedése sok szálon függ a fejlett gazdaságok növekedési potenciájától, leginkább, mert ezek az országok képezik hazánk export piacának a meghatározó részét.
Habár a járványnak még nincs vége, az alagút végén a fény már halványan dereng. Ezért most már érdemes összehasonlítani a járvány negatív hatásainak csillapítása érdekben hozott intézkedéseket a különböző országokban. Vajon tényleg hasonlóan gondolkodik Donald Trump amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök és Angela Merkel kancellár? Ha a koronavírus okozta gazdasági visszaesésre gondolunk, akkor kétségtelenül felfedezhető hasonlóság a gazdasági hatások és a mentőcsomagok tekintetében. A különböző mérettel és makrogazdasági mutatókkal rendelkező országokat természetesen más-más mértékben sújtotta a járvány, mégis a válságcsomagok sok hasonlóságot mutatnak a problémák enyhítésének a megközelítésében annak ellenére is, hogy különböző történelmi tapasztalatokkal és gondolkodásmóddal rendelkeznek.
Ha bekövetkezik egy világgazdasági válság 5-6 éves távon, akkor a magyar gazdaság nem fog évi 1 százaléknál nagyobb... 
Nyugat-Európához hasonlóan mára a hazai befektetők körében is nagyon népszerűvé váltak a certifikátok, amelyek...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb... 
Az After Hours podcast házigazdája, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője volt az ATV vendége, Balásy Zsolt az elszálló...
Az Energiaügyi Minisztérium adott ki egy új grafikát a május végén startoló felújítási programról, amiről sok...
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
