Egy sor fontos makrogazdasági adat jelenik meg a héten, itthon például lényeges statisztikák jönnek a második negyedéves konjunktúra szempontjából, míg Európában inflációs számok és GDP-adatok érkeznek, a tengerentúlon pedig a munkaerőpiacra lesz érdemes figyelni.
Az idei második negyedévben, azaz április-június időszakában, a 15-74 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel 4 millió 724 ezer főre nőtt, míg a munkanélkülieké 157 ezerről 193 ezer főre emelkedett – közölte ma reggel a KSH. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatottsági ráta egy év alatt 0,6%-ponttal 64,6%-ra, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7%-ponttal 3,9%-ra emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal 2023. júniusi népmozgalmi gyorsjelentése szerint továbbra is jóval kevesebb gyermek született Magyarországon, mint ahányan meghaltak. A természetes fogyás így majdnem 2000 fő volt. A koronavírus-járvány utáni tavalyi házassági boom is kifújt, majdnem harmadával csökkent a házasságkötések száma idén.
Májusban 4,1%-kal esett vissza a fizetések vásárlóértéke a KSH ma közzétett kereseti statisztikája alapján, azaz a februári 19,6%-os reálbér csökkenés után egyre inkább enyhül a magyar dolgozók pénzügyi fájdalma, de még mindig nem lélegezhetnek fel. Ez leginkább ősztől jöhet el, amikorra a visszatekintő éves infláció a 15-16% körüli éves nettó keresetemelkedés alá bukhat, így a fizetések vásárlóereje ismét érezhetően a pozitív tartományba lendül majd.
Nem lesz üres a naptár a héten, de igazán sorsfordító adatokra még várni kell. Magyar szempontból az lehet a legfontosabb kérdés a következő napokban, merre megy tovább a forint a múlt heti meredek gyengülést követően.
Az MNB inflációs alapmutatói is további csökkenést mutatnak júniust illetően – derül ki a jegybank pénteki beszámolójából. A KSH által közölt inflációs adat 20,1 százalékra esett, illetve két év után az élelmiszerek ára csökkent havi bázison.
A várakozásoknak megfelelően 20,1 százalékra esett a magyar infláció júniusban, vagyis nem ugrotta meg az újabb lélektani határt. Persze azért vannak jó hírek is, hiszen tavaly szeptember óta nem volt ilyen alacsony az áremelkedés üteme, az élelmiszerek ára pedig az előző hónaphoz képest már csökkent, amire két éve nem láttunk példát.
Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 12,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, amely kis mértékű javulás az áprilisi, szintén éves bázisú 12,6 százalékos zuhanáshoz képest. Úgy tűnik, még várni kell a felpattanásra.
Akár arra is lehet esély, hogy júniusra újra 20 százalék alatti inflációs adatot lássunk, amire tavaly augusztus óta nem volt példa – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A májusi meglepően alacsony adat láttán az év végi várakozások is érezhetően visszaestek, ma már nem kérdés, hogy sikerül-e 10 százalék alá szorítani az áremelkedési ütemet, akár ennél merészebb terveket is kitűzhetne a kormány.
Egyértelműen a pénteken megjelenő júniusi inflációs adat határozhatja meg a hét hangulatát, emellett szintén a hétvége előtt lehet érdemes figyelni az S&P friss hitelminősítésére. Jön még friss ipari termelési és kiskereskedelmi adat, melyek a második negyedéves gazdasági növekedés szempontjából lehetnek lényegesek.
Együttműködési megállapodást írt alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MVM Energetika Zrt., valamint az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., a megegyezéssel szorosabb szakmai kapcsolat jön létre, valamint az energiaágazat és piac mélyebb megismerése válik lehetővé statisztikai célú adatátvételeken keresztül - közölte a KSH az MTI-vel.
Viszonylag kevés fontos adat jön itthon a héten és lényeges kamatdöntés sem lesz a világban. Ennek ellenére sem fogunk unatkozni, csütörtökön és pénteken elsősorban inflációs adatokra lehet érdemes figyelni, melyek a nagy jegybankok monetáris politikájára is hatással lehetnek.
Zuhanó kiskereskedelem. Visszaeső reálbérek. Gyengülő ipar. Zuhanó építőipar. De a munkaerőpiac még mindig kitart: a foglalkoztatottak száma magas, miközben a munkanélküliség 4% alatti.
A vártnál nagyobb mértékben csökkent májusban az infláció Magyarországon, a KSH adatai szerint 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza az áremelkedés üteme, havi alapon pedig már csökkentek a fogyasztói árak. A vártnál kedvezőbb adat után az elemzők szinte biztosra veszik, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az inflációs ráta.
Furcsa kettősség rajzolódik ki a ma közzétett részletes magyar inflációs adatokból, mert míg a vezetékes gáz egy köbméterének ára rendületlenül esik amiatt, hogy egyre több család fér be a rezsivédett fogyasztási határ alá, addig a PB-gázpalackok cseredíja rendületlenül emelkedik kétéves mélypontra szakadó tőzsdei gázárak mellett is. Éppen ezért, az egyre csak dráguló gázpalack cseredíj miatt, kellett a minap elengednie a kormánynak ezt a típusú rezsicsökkentést. A magyar infláció havi 0,4%-os csökkenéséből egyébként a vezetékes gáz átlagárának esése számításaink szerint 0,15%-nyi részt megmagyaráz, tehát a meglepően kedvező inflációs adat lényeges részét valójában egy technikai hatás okozta.
A KSH csütörtök reggeli közlése szerint az áprilisi 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza májusban az infláció. Az MNB által közölt alapmutatók is jelentős enyhülést mutatnak a korábbi hónapokhoz képest.
A harmadik egymást követő hónapban is többletes lett a magyar külkereskedelmi mérleg, ami egyértelmű fordulatot jelent a korábbi, hatalmas hiányt termelő időszak után. Ez nagyrészt a globális energiaárak zuhanásával, kisebb részben pedig az import gyengélkedésével függ össze. A többlet mögött tehát kedvezőtlen trendek is meghúzódnak: a behozatal visszaesésére több mint két éve nem volt példa, ami a belső kereslet visszaesését is tükrözni, miközben a kivitel sem túl acélos.
A vártnál nagyobbat esett az infláció májusban, de még így is 21,5 százalékos volt az áremelkedés egy év alatt – derül ki a KSH csütörtök reggel megjelent adataiból. Az igazi meglepetés, hogy havi szinten már csökkentek az árak, ami az üzemanyagoknak és a háztartási energiának volt köszönhető.
Újabb gyenge adat jelent meg az ipari termelésről: áprilisban a termelés volumene 8,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva pedig 5,8 százalékkal zsugorodott. Havi alapon 2,5 százalékos volt a visszaesés márciushoz képest.