Megjelentek az MNB inflációs mutatói: enyhülés minden területen
A vártnál kicsit magasabb, 16,4 százalék volt az infláció augusztusban a KSH pénteki jelentése szerint. A jegybank inflációs alapmutatói is további kedvező tendenciát mutatnak.
A vártnál kicsit magasabb, 16,4 százalék volt az infláció augusztusban a KSH pénteki jelentése szerint. A jegybank inflációs alapmutatói is további kedvező tendenciát mutatnak.
Augusztusban 16,4 százalékra csökkent a magyar infláció, ezzel tavaly nyár óta nem látott szintre került – derül ki a KSH péntek reggeli tájékoztatójából. Az elemzők valamivel nagyobb csökkenésre számítottak, azonban az élelmiszerek és az üzemanyagok erőteljes áremelkedése ezt keresztülhúzta.
Várhatóan tovább mérséklődött az infláció augusztusban, de még a 15 százalékos határ felett maradhatott – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A trendben az üzemanyagárak emelkedése okozhat fejfájást, illetve a szolgáltatások áremelkedésére lehet érdemes továbbra is figyelni. Ugyanakkor ez sem sodorja majd veszélybe az év végi egy számjegyű infláció teljesülését.
Alaposan átírta a KSH a legutóbbi adatközléskor a magyar beruházási számokat. Megkérdeztük a hivatalt a nagy változások okáról, a válaszból pedig kiderül: nem az idei, hanem még a tavalyi beruházási teljesítmény adatait alakították át a felülvizsgálatok. Kérdőjelek azért még így is akadnak.
Júliusban is csökkent a kiskereskedelmi forgalom éves bázison, bár ez a mérséklődés kisebb, mint korábban. Ami ugyanakkor aggasztó, hogy havi összevetésben is visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azért nagy baj, mert hiába szelídül az infláció és indulnak emelkedésnek a reálbérek, a kiskereskedelem visszapattanása egyelőre várat magára.
A héten több fontos makroadat is megjelenik itthon, képet kaphatunk a gazdaság júliusi állapotáról, illetve jön a friss inflációs statisztika is. Így pedig akár komolyabb piaci hatásokra is készülhetünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy Magyarország egy 3,9 milliárd euró összegű kérelmet nyújt be a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretének terhére. A döntés nem váratlan, de korábban nem egészen erről volt szó. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A második blokkban a hazai beruházások zuhanása volt a téma, amellyel kapcsolatban különösen furcsa, hogy a statisztikai hivatal visszamenőleg módosította a számokat. Nem valami apró korrekciótól van szó – amely egyébként megszokott a statisztika világában – hanem ennél komolyabb módosításokról. Erről Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A tavaszi meredek esés után továbbra is viszonylag alacsony a magyar háztartások inflációs várakozása, vagyis lassan „elhisszük”, hogy megszelidül az áremelkedés. Figyelmeztető jel lehet azonban, hogy az kereskedelemben és az üzleti szolgáltatások területén még mindig egyre több cég tervez áremelést a következő időszakban. Így továbbra is megvan annak a kockázata, hogy magasan ragad az infláció.
A makroadatok mellett a héten egy amerikai kisvárosból érkező hírek bolygathatják meg elsősorban a piacokat, most tartja ugyanis szokásos éves konferenciáját Jackson Hole-ban a Fed. A múlt hét intenzív hozamemelkedése és az elmúlt időszak dollárerősödése után pedig talán a szokásosnál is nagyobb figyelem övezi majd az eseményt.
Elkerülhetetlennek látszik, hogy az év egészében visszaessen a magyar gazdaság teljesítménye – kommentálták az elemzők a vártnál lényegesen gyengébb második negyedéves GDP-adatot szerdán. Közben a kormány továbbra is szeretné elkerülni az egész éves zsugorodást, sőt, hivatalosan még mindig olyan növekedésre számít, ami a szakértők szerint nehezen teljesíthető.
A magyar gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet – olvasható a Pénzügyminisztérium szerdai közleményében azt követően, hogy a várakozásokkal ellentétben a második negyedévben is zsugorodott a gazdaság teljesítménye. A kormány szerint a gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állították. Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye 4%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3,1%.
Zsinórban a negyedik negyedévben esett vissza negyedéves alapon a magyar gazdaság teljesítménye – derül ki a KSH szerda reggeli adatából. Ilyen hosszú visszaesésre 1996 óta egyszer sem volt példa, még a 2008-09-es pénzügyi válságban is megúsztuk három negyedévnyi zsugorodással.
A júniusi 387 forintról júliusra 730 forintra ugrott Magyarországon a sárgarépa kilogrammonkénti országos átlagára, ami az elmúlt évek messze legmagasabb egységárát jelenti, így nem véletlen, hogy ez a termék végzett a Portfolio által vizsgált árváltozási rangsorok élén. Egy másik gyakran használt élelmiszer, a vöröshagyma, ára is durván drágult a téli hónapok óta, sőt a minden háztartás által használt mosóporé is, így ez a két termék szintén az általunk készített rangsorok élén „tündököl”.
Az MNB inflációs alapmutatói is minden fronton csökkenést mutatnak júliusra, ami biztató képet tár elénk a következő hónapok árfolyamataival kapcsolatban is – olvasható ki a jegybank délelőtt közzétett elemzéséből, miután reggel a KSH már közölte a saját adatainak eredményeit.
Egyetlen hónap alatt 1,5 milliárd eurós többlet alakult ki a magyar külkereskedelemben, ami történelmi csúcsot jelent. A KSH előzetes adatai alapján az export kedvezően alakul, miközben az import gyengélkedik.
A Portfolio konszenzusával teljesen megegyező, 17,6%-os éves inflációs adatot közölt ma reggel júliusra a KSH, így tehát tényleg jócskán lassult az áremelkedés üteme a júniusi 20,1% után. Ez a jó hír azzal együtt született, hogy a szolgáltatásoknál és az üzemanyagoknál, sőt még a háztartási energiánál is jelentős havi áremelkedés történt, de közben az élelmiszeráraknál, a ruházkodási cikkeknél és a tartós fogyasztási cikkeknél estek az árak. Mindezek eredőjeként egy hónap alatt mindössze 0,3%-os fogyasztói áremelkedést mért a KSH, így ez azt vetíti előre, hogy az év/év mutatónál a dezinfláció igencsak felgyorsul majd a következő hónapokban, és egyre biztosabbnak tűnik, hogy már a késő őszi hónapokban 10% alá bukhat az éves inflációs ráta.
Júniusban naptárhatástól megtisztítva 8,3%-kal csökkent a kiskereskedelem volumene az előző év azonos időszakihoz képest, a visszaesés mértéke 4 hónap után csökkent 10% alá. Az előző hónaphoz képest már növekedést mért a KSH, ami biztató a kilátásokat tekintve.
Nincs élénkülés a hazai ipar teljesítményét tekintve. Sőt, mind éves, mind havi alapon visszaesett a hazai ipar, ami a gyenge belső és külső kereslettel függ össze.
Júniusban a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 1,6 millió vendég 4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 3,8%-kal magasabb, a vendégéjszakáké 0,8%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek száma az általános infláció, illetve a szálláshelyek drágulása miatt zuhan, miközben a külföldi vendégek száma nő.
Az idei második negyedévben mindössze 3740 lakást építettek, ami közel 20%-os csökkenés éves alapon. Az építési engedélyek száma ennél is nagyobb mértékben, 40%-kal esett vissza, amit azt jelzi, hogy a következő időszakban is kedvezőtlen számokat látunk majd.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Súlyos örökség nyomja a magyar gazdaságot.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
