Gyakorlatilag csak a headline magyar inflációs mutató mérséklődött márciusban, a maginfláció és az MNB által kiemelten figyelt alapmutatók további emelkedést mutattak – derül ki a jegybank friss elemzéséből. Ez pedig egyre inkább a negatív oldalát domborítja ki a friss adatnak, a magyar áremelkedés szerkezete alapján legfeljebb statisztikailag beszélhetünk trendfordulóról.
Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés – reagált a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legújabb márciusi adataira. A statisztikai hivatal által közölt 25,2 százalékos adat ugyan alacsonyabb a februárinál, de a csökkenés mértéke elmaradt az elemzők által várttól.
Tovább csökkent márciusban az infláció Magyarországon, hiszen az előző havi 25,4 százalék után 25,2 százalékos áremelkedést mért a KSH. Ugyanakkor a csökkenés mértéke kisebb volt a vártnál, így nem esett 25 százalék alá az áremelkedési ütem, ami lassabb dezinflációt vetít előre.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint márciusban tovább mérséklődhetett az infláció Magyarországon, vagyis egyre biztosabb, hogy januárban tetőzhetett az áremelkedési ütem. Ez egyben azt is jelenthetné, hogy nincs már szükség az élelmiszerekre kivetett árstopra, azonban a szakértők szerint egyelőre kivárhat a kormány annak kivezetésével, vagyis várhatóan meghosszabbítják az április végén lejáró intézkedést.
Tavaly 26 500 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ennél magasabb számot utoljára 2017-ben láttunk – derül ki a KSH előzetes adataiból. Ezzel megfordult a 2021-es pozitív trend, amikor többen tértek haza, mint amennyien elmentek Magyarországról. A jó hír, hogy a vándorlási különbözet így sem romlott jelentősen, mivel a korábbi éveknél lényegesen több külföldön született magyar állampolgár költözött az országba.
A KSH egy ideje a havi munkanélküliségi adatot emeli ki a gyorstájékoztatók címében és első mondatában, ezt követi a 3 havi átlagadat. Ugyanakkor a hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a 3 havi mutató a fő adat, és nem a havi. Megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy a nemzetközi összevetésben sem szokványos adatközlés (a headline, vagyis fő adat nincs a tájékoztatók kiemelt részeiben) minek köszönhető.
Az elmúlt hónapokban némi eltérés mutatkozott a KSH becsléssel készített havi szintű, illetve a háromhavi adataiból számítható munkanélküliségi ráták között. A hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a két adatnak nem kell összeérnie, most megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy minek tudható be ez a folyamat.
Idén januártól új modellbecslést vezetett be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fő munkaerőpiaci adatok számítására, lecserélve a korábbit, hogy pontosabb képet adjanak a folyamatokról. A Covid idején térek át arra, hogy a háromhavi adatok közlése mellett a havi számokat is kiadják, hiszen akkor nagyon gyorsan változtak a folyamatok. Akkor még csak egy nyers adatot közöltek, ezt követően, 2021 közepén vezettek be egy modellbecslést, majd 2023 elejétől egy újabb következett. A részletekről a Portfolio-nak a KSH szakértői, Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője nyilatkoztak.
Országos átlagban több mint 7%-kal csökkent a dolgozók keresetének vásárlóereje idén januárban, miután az infláció rekordmagasságba emelkedett, amit nem tud követni a bérek növekedése. A közszférában dolgozók a nagy vesztesek között vannak.
Idén januárban 16,1%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, amelynek hatására a bruttó bérek 528 ezer forintra nőttek. A rekordmagas infláció miatt azonban a reálbérek 7,6%-kal zuhantak egy év alatt, ezért nem meglepő, hogy zuhan a fogyasztás. Utoljára a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában láthattunk ekkora visszaesést.
Mostantól nemcsak az 5 fő feletti vállalatokról, a költségvetési szektorról és a nagyobb nonprofit cégekről ír a KSH a havi tájékoztatóiban, hanem a teljes nemzetgazdaságról.
Kifejezetten mozgalmasnak ígérkezik magyar szempontból a következő néhány nap, és ez így lenne az európai bankválság réme nélkül is. Az MNB aktuális kamatdöntő ülése ráadásul friss inflációs jelentéssel is párosul, érkezik a fizetési mérleg negyedik negyedéves adata, és mindezek mellett kell még az európai bankokra is figyelni.
Tavaly december és idén február között 4,1%-os volt a munkanélküliségi ráta, ami már nemcsak az előző hónapokhoz képest jelent magasabb munkanélküliséget (tavaly év közben még közel volt a 3%-os ráta), hanem az előző év azonos időszakához képet is. Mindeközben a foglalkoztatás csökkent a megelőző hónapokhoz képest, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacot is elérte a gazdasági recesszió hatása. Igaz, a foglalkoztatás visszaesése és a munkanélküliség növekedése még nem kiugró, de a folyamatok romlása érzékelhető.
Januártól a KSH megújítja a kereseti adatközlési statisztikáját.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, főleg úgy, hogy az utóbbi napokban az amerikai bankrendszer problémái új feladat elé állították a jegybankot. A fő kérdés az lesz, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok hogyan befolyásolják majd a Nyíltpiaci Bizottság döntését, illetve hogyan kommentálja ezeket a nehézségeket a Fed. Itthon a külföldi hírek mellett az állampapírpiaci fejleményekre és a friss munkanélküliségi adatra lehet érdemes figyelni, illetve kiderülnek a hatalmas februári költségvetési hiány okai is.
A szokatlanul enyhe decemberi időjárás lefelé húzta kicsit a ma közzétett februári inflációs adatot – derül ki a KSH adataiból. Az összefüggés abból adódik, hogy mivel kevesebbet kellett fűteni az év utolsó hónapjában, így a gáz- és áramfogyasztás egyre nagyobb részével fértek be a családok a rezsicsökkentett díjszabás alá, ami lehúzta a háztartások által vett energia KSH által kalkulált átlagos árát, az pedig így az inflációs mutatót is.
Februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. Ezzel valószínűleg a januári áremelkedés volt a csúcs, komolyabb esés viszont várhatóan csak az év második felében jön majd.
A januári 25,7 százalékos infláció majdnem 27 éves csúcsot jelentett, azonban azzal tetőzhetett az áremelkedés – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Februárra már kivétel nélkül alacsonyabb értéket várnak a szakértők, azonban egy ideig még magasan ragadhat az infláció, csak az év második felében várható érdemi csökkenés, de a 10 százalék alatti év végi ráta így sem kerül majd veszélybe.
Rövid időn belül másodszor változott jelentősen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiacról szóló jelentésének módszertana. Ez önmagában nem lenne túl izgalmas, hacsak nem módosította volna érdemben a foglalkoztatás trendjét az elmúlt hónapokra vonatkozóan. A havi adatok szerint a korábban látott stagnáláshoz közeli állapot helyett az új módszer egy emelkedő periódus után inkább csökkenő foglalkoztatási trendet mutat. Ez egyébként jobban összevág azzal, hogy a magyar gazdaság recesszióba került. Cikkünkben bemutatjuk a munkaerőpiaci adatokat övező kérdéseket, majd megállapítjuk: a jó hír az lenne, ha a Munkaerő-felmérés havi adata becslések és más adatforrások bevonása nélkül lenne képes helyes munkaerőpiaci trendet kirajzolni. Ideje lenne azt is eldönteni, hogy a KSH melyik mutatót tekinti fő számnak.
Egy kormánybiztos titkárságáról szivárogtak ki azok a kiskereskedelmi statisztikai adatok, amelyeket így aztán egy magáncég jóval az embargó előtt megismerhetett.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Május kritikus hónap lesz Ukrajna szempontjából.
Súlyos örökség nyomja a magyar gazdaságot.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
