A fizetési forgalom hatékonyságának javítására és kockázatainak csökkentésére "PVP" fizetési rendszert léptetett életbe Kína a jüan-rubel tranzakciók bonyolítására - jelentette be honlapján csütörtökön a China Foreign Exchange Trade System (CFETS).
A kínai felügyelet szigorúbban kezdte el ellenőrizni az ország bankjainak devizatranzakcióit, ezzel próbálja bezárni az egyik utolsó kiskaput, amit a pénzintézetek ügyfelei használtak arra, hogy a pénzüket kimenekítsék a világ legnépesebb országából.
A kínai hatóságok csökkentették a dollár súlyát a renminbi indexben, viszont ezzel párhuzamosan 11 másik deviza, köztük a forint bekerült a kosárba - írja a Bloomberg a kínai devizapiaci hatóság (CFETS) csütörtöki közleményére hivatkozva. A lépés oka, hogy a jövőben stabilabb legyen a jüan árfolyama, kevésbé függjön a dollártól.
Az e heti kínai kötvénykibocsátás után egyelőre nem látja szükségesnek az Államadósság Kezelő Központ, hogy milliárd eurós nagyságrendben újra megjelenjen a kínai piacon, ehelyett a jelenlét néhány év alatti felépítése a fontos, illetve az, hogy a hagyományos euró- és dolláralapú forrásbevonás mellett egy harmadik választási lehetőség is rendelkezésre álljon - többek között ezt fogalmazta meg a Magyar Időknek adott, vasárnap megjelent interjúban Barcza György. Az ÁKK-vezér szerint négy tényezőnek köszönhető, hogy a lengyel kötvényhozamok alá süllyedtek a magyar papírok hozamai és mindez arra is utal, hogy felminősítések sorozatát árazta be a piac Magyarország kapcsán. A jüankötvény árazásáról, az euróhoz képest becsült felárának méretéről saját szombati cikkünk:
Az Államadósság Kezelő központ (ÁKK) mandátumot adott a Bank of China Limited pénzintézetnek kínai jüanban (renminbi) denominált, benchmark összegű, angol jog alatti kötvény kibocsátásának megszervezésére - közölte az ÁKK szerdán az MTI-vel.
Az elmúlt hónapokban a kínai pénzügyi piacok liberalizációs folyamatának újabb lépései sok esetben a megnövekedett volatilitásban is tetten érhetők voltak. Ezen lépéseket és hatásaikat szeretnénk a következőkben áttekinteni. A cikkben kitérünk arra, hogy a kínai gazdaság "újra-egyensúlyozása", a renminbi SDR-kosárba kerülése milyen kihívások elé állítja a világ egyik vezető gazdaságát és annak devizapiacát, milyen tényezők hathatnak a renminbi árfolyamának alakulására és milyen eszközök állnak a kínai jegybank rendelkezésére ennek menedzseléséhez - írják az MNB közgazdászai.
A People's Bank of China vasárnapi közleménye szerint a világ legnagyobb devizatartaléka januárban 99,5 milliárd dollárral 3,23 ezer milliárd dollárra csökkent. Decemberben rekordösszeggel, 107,9 milliárd dollárral csökkent a tartalék.
Rázósan kezdődött az új év Kína számára, köszönhetően a jüan gyors gyengülésének és részvénypiaci turbulenciának. A Societe General elemzőház szerint nem ez lesz az utolsó megrázkódtatás a piacok számára, ami az ázsiai országból érkezik. A szakértők szerint ahhoz, hogy hosszú távon biztosítani tudják a fenntartható növekedést az ország számára, Kínának helyre kell tennie a növekedés motorjait. Ez azonban olyan reformokat igényelne, amik rövid távon visszafognák a növekedést.
Kína az elmúlt hónapokban számos lépést tett a kötvény- és devizapiacok reformja és megnyitása érdekében, alapvetően a renminbi SDR kosárba való bevételét készítve elő, ami 2015. november végén meg is történt. 2015 júliusától a jegybankok és hasonló intézmények könnyített formában érhetik el a kínai bankközi kötvénypiacot. Ezt követte 2015 augusztusában a renminbi fixingjének módszertani váltása, ami nagyobb teret engedett a piaci mechanizmusnak, illetve a kínai devizapiac szeptemberi megnyitása az említett befektetői körnek. November végén három jegybank, közöttük a Magyar Nemzeti Bank regisztrált elsőként a kínai devizakereskedési rendszerbe.
A Nemzetközi Valtuaalap igazgatótanácsa döntött az SDR-kosár felülvizsgálatáról, és a kínai fizetőeszköz bekerült a kosárba. Az új súlyozással a "legnagyobb vesztes" az euró lehet.
A kínai renminbi offshore piac fejlődésének motorja a kínai külkereskedelem bővülése által támasztott tranzakciós devizaigény. Ugyanakkor a kínai hatóságok is törekedtek az offshore renminbi piacok fejlesztésére, ezáltal a kínai deviza a belső piactól elszeparálva válhat(ott) világdevizává, amelynek pénz- és kötvénypiacain kínai és nemzetközi szereplők is szabadon megjelenhettek. Az offshore piac nagyban hozzájárul a renminbi világdeviza státuszának - a sárkány felnőtté válásának - megalapozásához, ami várhatóan az onshore piacra irányuló, illetve az onnan induló tőkebefektetések várható teljes liberalizációjával fog kiteljesedni.
Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi központok. A luxemburgi, londoni, frankfurti és párizsi központ után Budapesten alakul a következő. A budapesti renminbi központ szimbolikus alapkövét a People's Bank of China (PBC, a Kínai Népköztársaság jegybankja) és a Magyar Nemzeti Bank tette le 2015. június 27-én, a központi bankok közötti elszámolásokért felelős BIS székhelyén, Bázelban megkötött elszámolásforgalmi megállapodás aláírásával.
A Monetáris Tanács korábbi döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a kínai állampapír-portfólió kiépítését - közölte a jegybank csütörtökön.
A Magyar Nemzeti Bank gazdaságpolitikai, illetve devizaeszköz-diverzifikációs célokkal egy kínai kötvényportfólió fokozatos, több lépésben történő kiépítéséről döntött - jelentette a jegybank. A döntés értelmében kialakításra kerülhet egy, a devizatartalék-megfelelést érdemben nem befolyásoló, a teljes devizatartalék mértékéhez képest kis méretű RMB kötvényportfólió.
Inkább művészet, mint tudomány a kínai tőkemérleg átalakulásának előrejelzése. A legfontosabb kérdéseket ugyanakkor bátran feltehetjük, és talán néhány választ is találhatunk a nemzetközi kutatások eredményeit felhasználva. Milyen mértékű lehet a kínai tőkeáramlások növekedése az elkövetkező években? Milyen csatornákon keresztül valósulhatnak meg a befektetések? A piaci és szakértői várakozások szerint elsősorban a kétirányú portfólió befektetések nőhetnek igazán dinamikusan a jövőben, amelyek a Kínából induló tőkebefektetéseken belül fokozatosan felválthatják a devizatartalékokat. Emellett a következő években Kína már nem csak fogadója lehet a működőtőke áramlásoknak, hanem egyre inkább indulóországa is. A végeredmények és a folyamat sebessége nagyban függ ugyanakkor attól, hogy a reformfolyamat mellett elkötelezett marad-e Kína vezetése. A folyón történő átkeléshez hasonló körültekintés persze a partner országok, így Magyarország oldaláról is indokolt a lehetőségek felmérése és kihasználása során - írja a kínai tőkeliberalizáció következményeit latolgató cikksorozatának újabb részében Erhart Szilárd, a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza.
Milyen jegybanki felelősségi köröket érinthet a renminbi (jüan) nemzetközivé válása? Írásában az MNB Jegybanki Renminbi Programjának 2015. február 19-i meghirdetéséhez kapcsolódóan erre a kérdésre keresi a választ Erhart Szilárd, bemutatva a nemzetközi gyakorlatot, és az MNB előtt álló stratégiai kérdéseket. Az MNB közgazdásza a jegybanki törvényi felelősségi körök közül a háttéranyagban néggyel foglalkozik a renminbi használatához kapcsolódóan:
A Magyar Nemzeti Bank a kínai jegybankkal kötött devizacsere megállapodáshoz kapcsolódóan meghirdeti a Jegybanki Renminbi Program (JRP) elindítását a kínai újév első napjával - adta hírül a jegybank. A kínai deviza, a renminbi nemzetközi elszámolásokban betöltött súlyának növelése a kínai gazdaságpolitika kiemelt célja, amit kormányzati, illetve jegybanki lépések sorozata támogat a külföldi partnerek oldaláról, áll a közleményben
Kína más nagy, zárt országok példáját követve rugalmasabb árfolyamrendszer irányába mozdult el az elmúlt években, és a renminbi (jüan) nemzetközi használatának támogatásához úgynevezett devizacsere megállapodásokat kötött külföldi jegybankokkal. A kínai árfolyamrezsim jelenleg úgynevezett "sávos csúszó-rögzítéses" rendszer, amelyben a sávot fokozatosan +/-2 százalékosra szélesítették, és az árfolyam számára 20 százalékot meghaladó felértékelődést engedtek 2008 októbere óta. A rugalmasabb árfolyamrendszer mellett oldódtak a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályozások is, így a Kínán kívüli, úgynevezett offshore renminbi piacok likviditása jelentősen javulni tudott. A nemzetközi kereskedelem ösztönzését és a pénzügyi stabilitási célokat szolgáló kínai swapline megállapodásokban közreműködő jegybanki partnerek száma az elmúlt években csaknem harmincra nőtt: Európában az MNB mellett a Bank of England, az Európai Központi Bank, illetve a Svájci Nemzeti Bank is a kínai partnerek közé tartozik.
Miközben Kína súlya a nemzetközi kereskedelemben és a globális GDP-ben egyre nőtt a külkereskedelmi liberalizációnak és az ország gyors növekedésének köszönhetően az elmúlt évtizedben, a renminbiben elszámolt külkereskedelmi tranzakciók aránya 2008-at megelőzően elhanyagolható értékű volt a kötött devizagazdálkodást folytató országban. Ezért a kínai gazdaságpolitika kiemelt céljává vált a kínai deviza, a renminbi nemzetközi használatának ösztönzése. A válságot követően a szabályozásokat lazították, és a renminbi súlya gyors emelkedést mutatott a külkereskedelmi elszámolások esetében. A kínai tőketranzakciók, árfolyamrendszer, illetve kamatok liberalizációjával párhuzamosan a jövőben a befektetésekhez kapcsolódó elszámolások is egyre inkább renminbiben valósulhatnak meg, és a renminbi nemzetközi szerepe tovább növekedhet.
Mennyibe kerül most egy négyzetméter havonta?
Percről percre tudósítunk.
Május 9-én tapasztalt mentorok segítik a fiatal vállalkozókat.
Azért sokan megcsillantották az alkalmazkodóképességüket is.
Be kell engedni a humanitárius segélyszállítmányokat.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
