A héten valószínűleg nem döntenek embargóról az orosz olajjal kapcsolatban az EU tagállamai – értesült a CNBC. A lap forrásai szerint a tagok kisebbsége támogatja egyelőre a drasztikus lépést, azonban, ha „Vlagyimir Putyin további durva lépéseket tesz”, akkor megváltozhat ez az álláspont.
Az Európai Bizottság javaslatot készít elő az uniós tagországok kötelező gáztartalékairól annak érdekében, hogy felszámolják az EU oroszországi fosszilis energiahordozóktól való függőségét - derül ki a dpa hírügynökség által megtekintett tervezetből.
Februárban megduplázódott Kína cseppfolyósítottföldgáz-importja Oroszországból az egy évvel korábbihoz képest a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyülése jeleként.
A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy sok cég nem tudott élni az idén januártól elérhető, rezsicsökkentett áramvásárlás lehetőségével, azaz benne ragadhatott a versenypiaci szolgáltatási szerződésében, és így jóval magasabb áron volt kénytelen áramot vételezni. Az adatok azt is mutatják, hogy januárban is csaknem 200 milliárd forintos volt a versenyszektor villanyszámlája, több, mint duplája az egy évvel korábbinak.
Nyíltan támogatta a hétfői brüsszeli uniós külügyminiszteri csúcstalálkozóra érkezve az ír és a litván tárcavezető azt a formálódó tervet, hogy az ötödik uniós szankciós csomagban vessenek ki embargót az orosz olajra. Közben a holland miniszterelnök inkább a terv ellen emelt szót, a német külügyi vezető pedig óvatos álláspontot képviselt. Ezzel együtt a készülő uniós tervnek híre ment Moszkvában is, és az orosz elnök szóvivője (képünkön balra) máris reagált rá: arra figyelmeztette Európát, hogy nagy nehézségeket okozna, miközben Amerika nem sínylené meg annyira.
Az, hogy most évek óta a legalacsonyabb a magyar földgáztárolók töltöttsége, csak a szokásos helyzetre visszaállást jelenti, és alapesetben nem kell hozzányúlni a biztonsági gázkészlethez, hiszen azon felül még 350 millió köbméternyi gáz van a tárolókban és zavartalan a gázimportunk minden irányból – jelezte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese megjegyezte azonban, hogy ha a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető helyzet állna elő (ilyennek nem látják most a jeleit Ukrajnában sem), akkor a vészforgatókönyvek között "szükség esetén elsősorban a stratégiai készlethez lehet hozzányúlni".
Rengeteg új orosz név is felkerülhet az ötödik uniós szankciós listára, emellett a lengyelek, a baltiak erősen szorgalmazzák az oroszok elleni olajembargót is, ami a ma délelőtti uniós külügyminiszteri csúcson, majd a csütörtök-pénteki EU-csúcson is téma lesz – derült ki a Reuters és a Politico információiból. Az ötödik szankciós csomag várhatóan akkor élesedne, ha az oroszok vegyi fegyvert vetnének be Ukrajnában, vagy Kijevet hevesen bombázni kezdenék, tehát kezd körvonalazódni, hogy a szankciós szigorításnak mi lenne az előfeltétele.
Erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra, ha az energiaárak ennyire magas szinten maradnak. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik be, hanem a külső egyensúlyunkat is rontja, nyomást helyezve ezzel a forint árfolyamára. Ami még fájdalmasabb: a magasabb energiaszámla egyszerűen kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból, ez a keresletszűkítés pedig beárnyékolja a növekedési kilátásainkat. Számításaink szerint a sokkhatás igen jelentős lehet.
Romániában április elsejétől további egy évig korlátozzák az energiaárakat a lakossági fogyasztók és kisvállalkozók számára, a gázszolgáltatókat tartalékolásra kötelezik, a villamosenergia-termelők többletnyereségére pedig 80 százalékos adót vetnek ki.
Egy közös javaslatban arra tettek javaslatot az illetékes spanyol és portugál miniszterek, hogy 180 euró legyen a nagykereskedelmi áramárak plafonja az Európai Unióban, hogy ezzel megtörjék az egekbe emelkedő gázárak miatt szintén egekbe emelkedő áramárak káros gazdasági hatásait. A két ország azt mondja, hogy ha a jövő heti EU-csúcson nem lesz erről egységes döntés, ők akkor is meglépik ezt, azaz újra bevezetik azt az árplafont, amit 2019-ben brüsszeli nyomásra töröltek el.
A magyar gáztárolók összesített töltöttsége 2017 óta nem volt olyan alacsony, mint most, és kérdéses, hogy az orosz invázió miatt még mindig extrém magas gázárak mellett rövid távon megkezdődik-e az intenzív betárolás. A Portfolio forrása szerint a következő hetekben akár kritikus szintre is apadhat a magyar tárolók töltöttsége, és ugyanebbe az irányba mutat egy friss sajtóinformáció is, miszerint még két hónapig nem indul el a betárolás, noha annak hivatalos szezonja április 1-től már megkezdődik. Mindez egyrészt izgalmas tél végi gáztárolói helyzet, másrészt afelé mutat, hogy akár a biztonsági gázkészlethez is hozzányúlhat a kormány, amelyet már egyébként is sokéves mélypontra csökkentett egy tavaly év végi döntéssel.
Az európai légtérzár ellenére a március elsejei szállítás után tegnap ismét leszállt egy orosz repülőgép Pozsonyban, amely nukleáris fűtőanyagot hozott északi szomszédunk atomerőműveibe – tudósított a Spectator Richard Sulik szlovák gazdasági miniszter szerdai bejelentéséről.
A magyar gazdaság az energiafüggősége miatt az egyik legnagyobb vesztese lenne, ha Európában energiaellátási zavarok keletkeznének - írja friss előrejelzésében az OECD. Amennyiben az energiaimportunk 20%-a eltűnne, az a GDP-növekedést közel 2 százalékponttal csökkentené.
Az Egyesült Államok és Norvégia azt jelezte szerdán, hogy az eddigieknél kissé még több gázt tud küldeni Európába az orosz gázszállítások helyettesítése érdekében, Olaszország pedig azt jelezte, hogy legalább három év kell nekik, mire teljesen ki tudják váltani az orosz gázfelhasználást. Franciaországban április közepétől megszüntetik a gázkazánok telepítésének támogatását, és megnövelik az alternatív fűtési módok támogatását, hogy a gázfüggőséget ezen a módon is igyekezzenek leépíteni és 2027-re teljesen felhagyjanak az orosz olaj- és gázimporttal.
Legkevesebb tízen vesztették életüket az észak-ukrajnai Csernyihivben szerdán, amikor vélhetően orosz rakéta csapódott be egy bolt előtt kenyérért sorban álló emberek mellett - jelentette a Szuszpilne ukrán hírportál, amely videófelvételt is közzétett erről.
Péntektől jelentősen csökkent a benzin és gázolaj nagykereskedelmi ára. A benzin esetében ez literenként bruttó 40 forintot jelent, a gázolaj beszerzési ára pedig bruttó 70 forinttal kerül majd kevesebbe - írja a Holtankoljak.hu.
Nem teljesen jók a gázbefektetésekre megszabott új kritériumok, ezért hamarosan egy új javaslatot teszünk le az asztalra, amelyben a zöld helyett „borostyán” színnel kellene ellátni a tényleg nélkülözhetetlen gázbefektetéseket az energia átmenet során – jelentette ki az Európai Parlament környezetvédelmi és gazdasági bizottsága előtt Nathan Fabian, az Európai Bizottságnak tanácsot adó testület vezetője kedden. Ez a jelzés már szerdára komoly következményekhez vezetett, ugyanis a Reuters által is látott levelet már 102 EP-képviselő aláírta, amelyben azt követelik a képviselők, hogy vonja vissza az Európai Bizottság a csak nemrég beterjesztett jogalkotási javaslatot arról, hogy a gázbefektetéseket zöld címkével lássák el.
Az EU ma reggel hivatalosan is jóváhagyta a negyedik szankciócsomagot, a részleteket várhatóan még ma közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában – számol be a hírről a The Guardian.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint fájdalmas folyamat lesz az orosz energiahordozókkal szembeni nyugati függés felszámolása, de ezt mindegyik országnak meg kell tennie, mert csak így lehet megállítani Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszióját.
Jelen állás szerint 2022 végén nullára csökken a 2010-ben még mintegy tíz Paksi Atomerőműnek megfelelő német nukleáris erőművi kapacitás. Az atomerőművek egykor a német áramtermelés negyedét adták, de a kritikusnak várható következő tél második felében már nem járulnak hozzá az ellátás biztosításához. Az, hogy az atomerőművek kivezetéséről szóló döntés megváltoztatása reális opcióként felmerülhetett Németországban, már önmagában is jelzi a helyzet súlyosságát.