Akkorát bukott egy magyar üzleten az amerikai befektetési guru, hogy inkább felmondott
Elhagyja Uberto Palomba az amerikai Citadel alapkezelőt, mivel hatalmasat bukott egy magyar kereskedési ügyleten - írja a Bloomberg.
Elhagyja Uberto Palomba az amerikai Citadel alapkezelőt, mivel hatalmasat bukott egy magyar kereskedési ügyleten - írja a Bloomberg.
Évek óta tartja magát az a vélekedés a piacon, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyenge forintot szeretne, ehhez képest a magyar deviza nem igazán tud gyengülni. De tényleg gyengébb forint a jegybank célja? A jelek szerint sokkal inkább a deviza gyengén tartása lenne a cél, vagyis a jelenlegi 310 körüli árfolyammal a jegybank kényelmesen elvan. Ráadásul a gyenge forint nem jelenti azt, hogy 330-340 forintos eurónak kellene jönnie, a magyar deviza már most is gyenge.
Az államadósság elszámolása 2014. óta folyamatos módszertani felülvizsgálat alatt áll az Európai Unióban. Az uniós nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása (ESA 2010) következtében jelenleg is napirenden lévő kérdés az Eximbank és az EU-ban hasonló működési struktúrával bíró bankok kötelezettségeinek elszámolása az államadósságban. A közvélemény tájékoztatásának érdekében a Magyar Nemzeti Bank a február 19-én megjelent előzetes pénzügyi számla statisztikában bemutatta, miként érinti az államadósságot, ha az Eximbank a kormányzati szektorban kerül statisztikai elszámolásra. Ezzel kapcsolatban két tényezőt fontos kiemelni:
Cash is king, azaz a készpénz a király tartja a mondás, mivel a készpénzben történő fizetés előnye, hogy legtöbbször egyszerűen és gyorsan lebonyolítható. Néha azonban előfordulhat, hogy nehézségekbe ütközünk, és hiába van nálunk elegendő értékű bankjegy vagy érme, mégsem tudjuk kifizetni a kiválasztott termék vagy szolgáltatás árát, mert a kereskedő vagy a szolgáltató nem fogadja el tőlünk azokat. Ennek oka lehet például az, hogy a bankjegy túl nagy értékű és nem tudnak belőle visszaadni, esetleg sérült (szakadt, hiányos), vagy már bevonták a forgalomból, illetve a bevonás közelgő határidejéről szóló hírek jelentek meg a médiában. Olyan helyzetek is előfordulnak, amikor a készpénzes fizetés egyáltalán nem lehetséges, vagy a készpénzelfogadás csak bizonyos címletekre korlátozódik, mint például a parkoló automatáknál. Mihez kezdhetünk, ha nem tudunk a nálunk lévő készpénzzel fizetni, joggal tehetünk-e panaszt és ha igen, hol?
Menetrendjének megfelelően ma tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank 25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tender eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1486 milliárd forint marad.
A legfrissebb adatok szerint tavaly év végén 2478 milliárd forintnyi megtakarítás volt Tartós Befektetési Számlákon (TBSZ), ami a 2013-ban mért 1236 milliárdnak több mint duplája. Miközben a TBSZ-ek száma is évről évre nő, a Nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma folyamatosan csökken.
Az elmúlt időszakban a javuló konjunkturális helyzet és az emelkedő inflációs várakozások hatására némileg átalakultak a piaci szereplők várakozásai és a világ nagy jegybankjainak a korábbinál gyorsabb ütemű szigorítását kezdték el árazni. Erre reagálva a kötvénypiacokon is emelkedésnek indultak a hozamok. Ugyanakkor ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank további nemkonvencionális lazító intézkedéseket vezetett be, a magyar hozamgörbe hosszú felárainak csökkentését célozva. A program bejelentésének és elindításának hatására 2017 őszétől kezdve még az elmúlt hetek volatilis piaci mozgásai közepette is jelentősen csökkentek a hosszú futamidejű magyar hozamok eurozónához és régióhoz viszonyított felárai. Mivel a monetáris célú IRS program több tekintetben is újdonságot jelentett a hazai monetáris politikában, érdemes megvizsgálni részletesebben az elmúlt időszak pénzpiaci folyamatait és hogy milyen eredményeket ért el eddig a jegybank.
A 2016-os 73,9 százalékról 72,1 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság tavaly, a számottevő csökkenés a gazdaság erőteljes növekedésének volt köszönhető - derül ki az MNB hétfőn közzétett előzetes adataiból. Ugyanakkor a jegybank először közölte az adósságszámot külön az Eximbank beszámításával, ami arra utalhat, hogy a magyar fél lassan belenyugszik, hogy vereséget szenved ezen a téren. Az állami tulajdonú pénzintézettel együtt a GDP 74%-a volt az év végén az adósságunk, ami szintén jelentős csökkenés a 2016-os 76%-hoz képest.
Igazán lényeges adatokban hiány lesz a héten, magyar szempontból a ma reggel megjelenő előzetes pénzügyi számlák lehetnek a legérdekesebbek, melyekből elsősorban az év végi adósságráta érdemel figyelmet. A nemzetközi színtéren továbbra is a világ vezető jegybankjaitól érkező jelzésekre figyelhetnek a befektetők, a héten jegyzőkönyvek és nyilatkozatok is jönnek.
A héten elindult élesben is Ausztráliában egy olyan azonnali átutalási rendszer, amely nálunk majd 2019 közepén lesz használható. Igaz, a mi rendszerünkhöz minden bank csatlakozik majd, az ausztrál rendszer csak három nagybanknál használható egyelőre.
Magyarország sikeres gazdasági felzárkózása érdekében szükséges, hogy a fejlődés mennyiségi tényezőiről a hatékonyságra és a minőségre kerüljön át a hangsúly. Ehhez szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is. Utóbbi területen több sikeres reform történt, például az adórendszer átalakítása és az adóelkerülés visszaszorítása, de a szabályozások, ügyintézések még számottevően egyszerűsíthetőek lehetnének, ami erőforrást szabadítana fel a magánszektor és az állam részéről is. A vállalati szektorban a fő kihívás a termelékenység javulása és a kkv-k versenyképességének, exportképességének fejlesztése. Mindkét szférában a megoldás egyik kulcsa a digitalizáció lehet, ami kisebb ráfordítással (de magas szintű humán tőke bevonásával) hatékonyságugrást eredményezhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában ötmillió-ötszázezer forintra bírságolta a Takarékbank Zrt.-t. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján április végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.
Még 2016 februárjában indult útjára az MNB értékpapír-lekérdező alkalmazása, az ÉSZLA, amelyet a 2015 tavaszi brókerpiaci események hívtak életre. Ahhoz képest, hogy a rendszer már két éve üzemel, nem bővült érdemben a látogatóinak köre. Az MNB Portfolio-nak adott válaszaiból kiderült, hogy mindeddig összesen 93 esetben jelezték a befektetők, hogy valamilyen eltérés van az értékpapír-egyenlegükben.
"Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását" - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának január 30-ai üléséről most kiadott rövidített jegyzőkönyvben. A tanácstagok véleménye szerint a monetáris politikai keretrendszerben nem várható lényegi változtatás, ugyanakkor az eszköztár finomhangolására sor kerülhet a jövőben is. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy mind a kibővített monetáris politikai eszköztár működését, mind a monetáris kondíciókat kiemelt figyelemmel kell követni.
Az MNB ma közzétett határozatában 10 millió forint bírsággal sújtotta a budapesti székhelyű Első Magyar Befektetői Szövetkezetet, mert engedély nélkül visszafizetendő pénzeszközöket gyűjtött. A jegybank egy másik ügyben 13 millió forint megfizetésére kötelezte a fővárosi Skylite Reklám és Piackutató Kft.-t bejelentés nélkül folytatott függő ügynöki tevékenység miatt - írja a felügyelet sajtóközleményében.
A tranzakciós illeték miatt durván harmadával drágább a bankolás Magyarországon, mint amennyi egy torzításmentesen versenyző piacon lehetne, de nem ez a legnagyobb gond vele. Hanem az, hogy készpénzhasználatra ösztönöz, és kőkeményen keresztbe tehet a pénzügyi innovációnak, amit az azonnali átutalási rendszer gyorsíthat fel jövő év közepétől a fizetéseknél. Óriási öngól lenne a kormányzat részéről, ha nem vizsgálná felül a tranzakciós illeték mai formáját, ráadásul minél hamarabb. Az idő ugyanis fogy, a bankoknak (és a PSD2-vel a piacra engedett fintech cégeknek) pedig kellene már valamiféle jelzés arra, mire számíthatnak, üzletileg megéri-e új szolgáltatásokat indítani a rendszerre.
Nem tárt fel jelentős hibát az MNB független pénzpiaci közvetítőknél végzett témavizsgálata, amely egyebek közt áttekintette, hogy a jelzáloghitel-közvetítés jutalékai nem lépik-e át a törvény szabta 2%-os jutalékmaximumot - közölte a jegybank. Egyéb szabálytalanságok miatt azért 1,2 millió forintos bírságot kiszabott a felügyelet.
Decemberben négy éve nem látott összegben adtak el állampapírt a hitelintézetek, ami kicsit rontotta a 2017-es képet - derül ki az MNB friss adataiból. Persze még így is több mint 500 milliárd forinttal nőtt a bankok állománya tavaly, vagyis bármennyire is várjuk a roham végén, vannak még tartalékok a szektorban.
Összesen több mint 9600 milliárd forint volt tavaly a háztartások kezében lévő értékpapírok állománya, ennek több mint 55%-át az állampapírok adják. Az élénk lakossági kereslet ellenére a lakossági állampapírok tavalyi állománynövekedésének így is csak kevesebb mint feléért felelnek a magyar háztartások.
A Magyar Nemzeti Bank a Popovics-díjat Banai Péter Benő államtitkárnak ítélte oda. Azt már tavaly november óta tudjuk, hogy az idei Lámfalussy-díjat Zhou Xiaochuan kínai jegybankelnök kapta.
Csökkenő átlagárak és kedvezőbb hitelkamatok várhatók.
Döntött az AstraZeneca.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.