Kiss Péter

Kiss Péter

befektetési igazgató , Amundi Alapkezelő

Kiss Péter 2021 októberétől az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, 2018-tól az Amundi portfóliómenedzsere volt. 2010-ben az Axa Alapkezelőnél kezdte karrierjét, majd 2011-től 2014-ig a Morgan Stanley-nél deviza- és kötvénypiaci származtatott termékek értékelésével, modellezésével és kockázatkezelésével foglalkozott. 2014-ben csatlakozott az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelőhöz, ahol új alapok kidolgozásában és létrehozásában vett részt, valamint a meglévő értékpapíralapok kezeléséért volt felelős mint portfólió menedzser. 2009-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi befektetéselemző és kockázatkezelő főszakirányán. 2011-ben Tőzsdei Szakvizsgát, 2017-ben pedig Chartered Market Technician képesítést szerzett. 2018 óta a CMT Association tagja.
Cikkeinek a száma: 13
Hihetünk még a kínai csodában?

Hihetünk még a kínai csodában?

A március elején árgus szemekkel figyelt kínai Országos Népi Kongresszus csalódást keltett a befektetőkben, mert a várva várt fiskális bejelentések elmaradtak. Az 5%-os GDP növekedési célkitűzést még akár pozitívan is lehetne értékelni, viszont az eléréséhez szükséges intézkedések részletezése nélkül ez is inkább csalódást keltett. A vezetés új fókusza viszont egyértelmű: a növekedés helyett a nemzetbiztonság került előtérbe, külön kiemelve a technológiai és gazdasági önellátás képességét, a tradicionális és high-tech feldolgozóipar további támogatását és természetesen a hadi/védelmi ipart.

Mi vár ránk 2024-ben? Öveket becsatolni, leszállásra felkészülni!

Mi vár ránk 2024-ben? Öveket becsatolni, leszállásra felkészülni!

Ahogy közeledik az év vége, a legtöbb befektető már a jövő évre tekint előre, arra próbálja pozícionálni portfólióját. Az alábbiakban azokat a piaci várakozásokat és a rájuk épülő narratívákat mutatjuk be, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor a jövő évi stratégiát tervezzük.

Megfordult a világ: páriából kedvenc lett a forint

Megfordult a világ: páriából kedvenc lett a forint

A tavalyi év nem a forint éve volt: egyre másra döntötte a negatív árfolyamrekordokat az orosz-ukrán háború kitörése után, és csak egy rendkívüli, 500 bázispontos kamatemelés tudta októberben megállítani a teljes lefagyást. Idén viszont az egyik legjobban teljesítő deviza a világon, és a befektetők kedvencévé vált. Mi történt? Vajon meddig folytatódhat ez a jó teljesítmény?

Elkerüljük a legrosszabbat, de még számos veszély leselkedik a világra

Elkerüljük a legrosszabbat, de még számos veszély leselkedik a világra

A befektetési szempontból brutális tavalyi év után némi optimizmussal tekinthetünk az idei évre, miután számos pozitív fejlemény következett be a gazdasági környezetet meghatározó tényezőkben, így a legrosszabb forgatókönyvek szisztematikusan kiárazódtak a rendszerből. Érdemes tehát számba venni a jelenleg makrogazdasági és befektetési szempontból legfontosabb mozgatórugókat, milyen változások következtek be az elmúlt hetekben, és mi várható az idei év hátralévő részében.

Kiszabadult a szellem a palackból - Újra rossz hír a jó hír?

Kiszabadult a szellem a palackból - Újra rossz hír a jó hír?

A Fed után az EKB is emelte a tétet az infláció elleni harcban, csakhogy eközben egyre erősödnek a recessziós félelmek is. Az előretekintő gazdasági indikátorok már visszaesést jeleznek, az európai gázárak emelkedése egyre több vállalatot juttat csődközeli helyzetbe, viszont a foglalkoztatottsági adatok továbbra is pozitív tendenciákról árulkodnak. Az amerikai részvénypiac ezzel szemben június közepe óta több mint 18 százalékot emelkedett, és a januári csúcsa óta bekövetkezett esés több mint 50 százalékát ledolgozta augusztus közepére. A német részvények ugyan kisebbet emelkedtek ebben a legutóbbi felpattanásban, de szintén az idei veszteségük kb. felét ledolgozták kevesebb, mint nyolc hét alatt. Az egymásnak ellentmondó folyamatok közepette érdemes kicsit megvizsgálni a tőkepiacok és a gazdaság kapcsolatát.

Két tűz között a Fed

Két tűz között a Fed

Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.

A Fed nem ijed meg a medve árnyékától

A Fed nem ijed meg a medve árnyékától

A befektetők fél szemmel már az amerikai Fed március 16-i kamatdöntő ülésére figyelnek, ettől remélve eligazítást arról, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború az amerikai monetáris politikára, mennyiben befolyásolja az a gazdaság helyzetét, illetve az inflációt. A döntés kimenete alapjaiban változtathatja meg, hogy milyen kamatpályát várnak a befektetők az amerikai jegybanktól.

Turbulencia a magyar kötvénypiacon: forintgyengülés, kamatemelési ciklus és a lezárások veszélye

Turbulencia a magyar kötvénypiacon: forintgyengülés, kamatemelési ciklus és a lezárások veszélye

Az MNB nyári kamatemelési jelzése óta folyamatosan emelkednek a hazai kötvényhozamok, azonban az utóbbi két hétben olyan mozgások tanúi lehettünk, melyekre a tavaly márciusi sokk óta nem volt példa. Érdemes tehát tisztázni, milyen folyamatok állhatnak a hazai államadósság finanszírozás egyik legfontosabb pillérének tekinthető intézményi állampapírpiac megnövekedett volatilitása mögött.

Közeleg a tél a forint piacán

Közeleg a tél a forint piacán

A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.

Fordulat az MNB-nél: lépés az ortodoxia irányába, felkészülés a következő turbulenciára?

Fordulat az MNB-nél: lépés az ortodoxia irányába, felkészülés a következő turbulenciára?

A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az ukrajnai háború árnyékában szép csendben Amerika egy újabb pusztító konfliktusra készül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.