Magyarország megvétózza az EU orosz olajembargóját!
Magyarország meg fogja vétózni az EU orosz olajbehozatali tilalmára vonatkozó javaslatát - mondta a BBC-nek Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Magyarország meg fogja vétózni az EU orosz olajbehozatali tilalmára vonatkozó javaslatát - mondta a BBC-nek Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Mario Draghi olasz miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy hagyjon fel a konszenzusos döntéshozatallal a külügyi kérdésekben - írja az Euobserver. Ehhez az alapszerződést kéne módosítani, amelyhez minden tagállamnak hozzá kell járulnia. Kérdés, hogy a vétó eszközével gyakran élő tagállamok (például Magyarország) támogatna-e egy ilyen döntést, ezzel ugyanis megkerülhetők lennének az uniós döntéshozatalban, miközben a döntések rájuk is vonatkoznának.
Európa továbbra is fog orosz olajat vásárolni, csak harmadik félen keresztül és így még drágábban – válaszolta Oroszország a ma bejelentett importtilalomra a Reuters tudósítása szerint.
Az Európai Unió az orosz olajra vonatkozó importtilalmat fog javasolni az év végéig, addig fokozatosan bevezetett korlátozásokkal – értesült a Bloomberg hírügynökség az ügyet ismerő forrásoktól.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy júliustól újabb nyugdíjemelést ad a kormány, mert magas az infláció. Szerinte fontosak az árstopok, amelyek több mint 5%-ponttal csökkentik az inflációt. Kiemelte, hogy semmi akadálya nincs, hogy Magyarország megállapodjon az EU-val a helyreállítási alapról.
Emmanuel Macronnak sikerült megnyernie a francia elnökválasztást, így húsz év után ő az első francia államfő, aki képes volt egy második mandátumot szerezni. Macron eddigi elnökségét számos válság kísérte, mint a sárgamellényes tüntetések, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború. Bár ellenfele, Marine Le Pen képes volt jelentősen növelni táborát, Macron magabiztos győzelmet aratott, amely lehetővé teheti számára, hogy megvalósítsa ambiciózus elképzeléseit Franciaországban és Európában egyaránt. Ennek sikere azonban függ egyrészt a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választások eredményétől, másrészt pedig attól, hogy mennyiben lesz képes Macron meggyőzni az európai tagállamokat elképzeléseinek támogatásáról.
Itthon az MNB kamatdöntése a hét legfontosabb eseménye, a világ azonban az orosz-ukrán háború mellett elsősorban a friss GDP-adatokra figyelhet. Több helyről is érkezik az első negyedéves szám, amit még csak minimálisan érint majd a háború, de a kilátások érezhetően romlanak.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.
Hamarosan indul az EU jogállamisági eljárása Magyarország ellen. Ennek kapcsán Weinhardt Attila, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adásában arról, hogy milyen lehetséges kimenetelei lehetnek a kormány és az Európai Unió vitájának, és ez milyen hatással lehet az EU-s pénzek kifizetésére.
A rövid héten alig lesznek említésre méltó adatok, viszont érkezik az IMF World Economic Outlook (WEO) kiadványa. Itthon sem lesznek különösebb események, az MNB várhatóan nem emel még kamatot az egyhetes betéti tenderen.
Az EU további 50 millió eurós humanitárius segélt nyújt az orosz invázió által érintett országok támogatására, ebből 45 millió eurót humanitárius projektekre fordít Ukrajnában, 5 millió eurót pedig Moldovában - jelentette be az Európai Bizottság.
Oroszország, válaszul az Európai Unió mellett működő képviselete munkatársainak kiutasítására, nemkívánatos személynek nyilvánította az EU moszkvai missziójának 18 munkatársát - közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
Európa valószínűleg még 5-10 évig nem talál majd "ésszerű alternatívát" az Oroszországból származó olaj- és gázszállításokra, és az európai ipar sorsa a kontinens politikusainak racionalitásától függ - állította Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energetyicseszkaja Polityika című folyóiratban pénteken megjelent cikkében.
Marine Le Pen francia elnökjelölt kedden kijelentette, hogy nincs "titkos terv" arra, hogy Franciaország kilépjen az Európai Unióból – írja a Reuters
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező pocastjének hétfői adása. A mai műsorban Major András, a Portfolio szerzője beszél arról a három potenciális intézkedésről, melyek EU-s végrehajtását Orbán Viktor miniszterelnök a rezsicsökkentés és a benzinárstop fenntartásának potenciális feltételeiként említette múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján. Kollégánk, aki ma cikket is írt a témában, a podcastben azt is értékelte, hogy a különböző javaslatok milyen hatással lennének a benzin-, gáz és áramárakra.
Az Európai Unió (EU) tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Luxemburgban tervezett tanácsülésükön egyebek mellett várhatóan Oroszországgal szembeni újabb, immár a hatodik uniós szankciós csomag részleteiről tárgyalhatnak, olaj- vagy gázimportra vonatkozó javaslat azonban nincs az asztalon - közölték a tanácskozás részleteit ismerő uniós diplomaták vasárnap.
Négymilliárd eurós programot jelentett be az ukrajnai háborús menekülteket befogadó uniós tagállamok támogatására és az alapvető szociális infrastruktúra fejlesztésére az Európai Beruházási Bank (EBB) a Kiállás Ukrajna mellett elnevezésű, szombaton Varsóban megrendezett globális adománygyűjtő rendezvényen.
Az Európai Unió tagállamai az Oroszország Ukrajna ellen február 24-án indított háborújára adott válaszul hozott uniós szankciók keretében eddig 29,5 milliárd euró értékű orosz és fehérorosz vagyont tettek hozzáférhetetlenné - közölte az Európai Bizottság pénteken.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
