Elkerüli a csődöt Amerika, de lesz még miért izgulni a héten
Pünkösd miatt a piacok többségén is rövid hét lesz, ennek ellenére várható néhány fontos adat, elsősorban a májusi inflációról és az első negyedéves GDP-ről.
Pünkösd miatt a piacok többségén is rövid hét lesz, ennek ellenére várható néhány fontos adat, elsősorban a májusi inflációról és az első negyedéves GDP-ről.
Márciusban gyorsult a keresetek növekedése Magyarországon, miután az évtizedes rekordokat döntő infláció miatt az emberek egyre nagyobb béremelést szeretnének elérni. Ez pedig azt sejteti, hogy az ár-bér spirál, ami az elmúlt néhány hónap adatai alapján mintha szunnyadóban lett volna, most felébredni látszik.
A hét hangulatát egyértelműen az első negyedéves GDP-adatok határozzák majd meg, hiszen a KSH mellett az Eurostat is közli az előzetes számokat. Vagyis nem csak az derül ki, mennyire mély recesszióba csúszott a magyar gazdaság, hanem az eredményeket európai rangsorban is elhelyezhetjük.
Agrárösszeírást kezd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 15-én, hogy július 15-ig felmérje a magyar mezőgazdaság helyzetét, képet kapjon az agrárszektorban bekövetkezett változásokról. A 941 településen kijelölt 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet számára kötelező a kérdőív kitöltése - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.
Magyarországon egyre több külföldi jár főiskolára vagy egyetemre, miközben a hallgatói létszám nagymértékben csökkent. Vagyis a hazai tanulók száma még gyorsabban esik vissza, mint ahogy azt a hallgatói összlétszám alakulásából sejteni lehetne.
A vártnak megfelelő ütemben csökkent áprilisban az infláció a KSH statisztikája szerint, elemzők szerint ez akár már májusban elhozhatja az irányadó kamat csökkentését. Ugyanakkor még hosszú út áll előttünk, mire az év végére a hőn áhított egyszámjegyű inflációt elérjük.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 24 százalékra csökkent a fogyasztói árak emelkedési üteme áprilisban. Az MNB inflációs alapmutatói is megerősítették a kedvező tendenciát, egyedül a keresletérzékeny infláció stagnált.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 24 százalékra csökkent áprilisban a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon – derül ki a KSH szerda reggeli adatából. Egy hónap alatt 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, míg a maginfláció 24,8 százalékra mérséklődött.
Az elmúlt hónapokban inkább csak jelképesen mérséklődött az infláció, hiszen a januári 25,7 százalékos csúcs után márciusban még mindig 25,2 százalékos volt az áremelkedési ütem. A kormány és a jegybank most abban bízik, hogy áprilisban már elindult a komolyabb csökkenés, az elemzők szerint is van esély arra, hogy felgyorsult a dezinflációs folyamat. Ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az év végére teljesüljön a kitűzött cél, az egyszámjegyű infláció, ami a szakemberek szerint is elérhető a lassan induló mérséklődés ellenére is.
Márciusban jelentősen csökkent a szálláshelyek vendégforgalma Magyarországon. Ez annak tudható be, hogy a sokkal kevesebb a belföldi vendég a visszaeső vásárlóerő miatt. Szakértők szerint a következő hónapok is kedvezőtlenül alakulnak majd a kereskedelmi szálláshelyeken. A tisztánlátást nehezíti, hogy az utolsó pillanatokban döntenek a belföldi nyaralásaikról az emberek. "Úgy tűnik, hogy idén a 4 nap helyett lehet, hogy csak 3, a korábbi 3 helyett pedig csak 2 napot nyaralnak majd" - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Márciusban jelentős mértékben csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, miután a lakosságot egyre súlyosabban érinti az infláció, így számos kiadásukat kell visszafogniuk.
Az előzetes adatok szerint 2023 márciusában 7004 gyermek született, és 11 606-an haltak meg. A születések száma a 2022. márciusival azonos volt, míg a halálozásoké 7,3 százalékkal, a házasságkötéseké 32 százalékkal csökkent - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.
A recesszió közepette is erős maradt a hazai munkaerőpiac, a foglalkoztatottak száma tartósan magas, miközben a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott növekedése megállt. Mindeközben a külföldön dolgozó magyarok száma mostanra újra a Covid-válság előtti időkhöz közelít.
Februárban 16% körüli mértékben nőtt a bruttó átlagkereset a fegyverpénz hatásaitól megtisztított adatok alapján a Portfolio számításai szerint. A versenyszférában ennél gyorsabb a bérek növekedése, ám a keresetek vásárlóereje így is zuhant.
Mindössze 93 ezer lakáshitel-folyósítás történt Magyarországon tavaly, ezen belül a használt lakások 45 ezres darabszáma 2014 óta nem látott mélypontot jelent. Az új építésű lakásokat megcélzó jegybanki Zöld Otthon Program sok olyan jelenséget elfedett eddig, amire most a KSH friss statisztikáiból fény derült: a lakáshitelpiac alapfolyamatai már tavaly erőteljes lejtmenetbe fordultak. Kiemelt téma lesz ez a Portfolio jövő csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről.
Magyar szempontból a keddi kamatdöntés lesz a hét legfontosabb eseménye, a nemzetközi makronaptár azonban a hét első felében szinte teljesen üres. Pénteken aztán fordul a kocka és csak kapkodjuk a fejünket a GDP- és inflációs adatok tengerében.
Felemás inflációs adatok jelentek meg szerda reggel, hiszen ugyan tovább csökkent márciusban az áremelkedési ütem, de a vártnál kisebb mértékben. Ráadásul az MNB alapmutatói is azt erősítik meg, hogy a dezinfláció szerkezetében vannak rossz hírek.
A februári 191 forintról márciusban 173 forintra esett a háztartási vezetékes gáz egy köbméterének átlagára - derült ki a KSH ma reggel közzétett részletes inflációs adatbázisából, ami kalkulációink szerint a havi inflációs mutatót 0,2%-ponttal lejjebb húzta. Éves szinten azonban még mindig 63%-kal drágább a vezetékes gáz, így ez a teljes magyar inflációs mutatót 1,4%-ponttal felfelé húzta. Ezek mellett az is különösen érdekes, hogy a piaci gázárak esése mellett is rendületlenül emelkedik a PB gázpalack cseréjének díja: a 8030 forintos átlagár 47%-kal magasabb, mint egy éve.
Gyakorlatilag csak a headline magyar inflációs mutató mérséklődött márciusban, a maginfláció és az MNB által kiemelten figyelt alapmutatók további emelkedést mutattak – derül ki a jegybank friss elemzéséből. Ez pedig egyre inkább a negatív oldalát domborítja ki a friss adatnak, a magyar áremelkedés szerkezete alapján legfeljebb statisztikailag beszélhetünk trendfordulóról.
Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés – reagált a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legújabb márciusi adataira. A statisztikai hivatal által közölt 25,2 százalékos adat ugyan alacsonyabb a februárinál, de a csökkenés mértéke elmaradt az elemzők által várttól.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?